Mi köze van az Applenek, Samsungnak vagy éppen a Nokiának a hegyi gorillákhoz?

2014-12-21

Talán néhányan most is iPhone, Galaxy vagy Lumia okostelefonról olvassák el ezt a cikket. Ez természetesen nem lehet véletlen, mivel az ezeket gyártó vállalatok a világ élvonalához tartoznak és piaci részesedésük számottevő az informatika tortájából. Ez azonban nem csak anyagi-technikai értelemben jelent kihívást, hanem ma már bizony morális-szellemi értelemben is. A nyugati társadalmak fogyasztói között egyre inkább jól kitapintható igény, hogy az általuk preferált vállatok a lehető leginkább tisztának minősíthessék magukat

Mit értek ez alatt? Röviden összefoglalva: a gyártási folyamatban nem használták ki a harmadik világbeli országok gyengeségeit, a munkafolyamatok során nem foglalkoztattak gyerekmunkásokat és a felhasznált nyersanyagokat teljesen etikus forrásokból szerezték be. Ennek persze ára van, de a nyugodt álomért, a tiszta lelkiismeretért mindenki hajlandó egy picit a zsebébe nyúlni, ráadásul ebben a karácsonyi időszakban egyébként is adakozókedvűbbek vagyunk. Ez természetesen nem baj, sőt! És ha már adakozás, tudta, hogy 300 forint felajánlásából egy gyermek étkeztetését biztosíthatja, 3 000 forintból pedig az egész szünidő idejére elláthatja megfelelő élelmiszerrel? 

Térjünk vissza a címhez. Vajon, mi köze van az Applenek, Samsungnak vagy éppen a Nokiának a hegyi gorillákhoz? Közelítsük meg egy picit távolabbról a kérdést. Nem meglepő módon, a Föld bölcsőjének tartott afrikai kontinens rengeteg nyersanyag lelőhelye, így olyan ritkaságoké is, mint koltán. Nos, ebből a nem kifejezetten gyakori ásványból a tantál nevű fémet nyerik ki, ami nélkül jelenleg elképzelni se tudnánk az érintőkijelzős technológiát alkalmazó eszközök elektronikáját. A koltán bányászat közel harmada a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol jelenleg is nyomorúságos munkakörülmények között termelik ki a helyiek, köztük rengeteg gyermek, a feketepiacon bőven áron alul értékesített ritkaságot. Nos, ez az amiből már nem kérnek a fejlett világhoz tartozó cégek, mert bár semmilyen szankció nem sújtotta őket az ilyen beszerzésekért, 2010 óta fel kell tüntetniük, hogy honnan származnak a megvásárolt nyersanyagok és a kétes források bizony nem vevőcsalogatóak. Ez kellő elrettentő erővel bírt, így a Samsung és a Nokia után idén az Apple is csatlakozott az etikus beszerzőkhöz. 

A történet itt akár véget is érhetne, de az élet sajnos nem ennyire kegyes Afrika népéhez. Hiszen a kongói koltán bányákat nem számolták fel és nem is modernizálták, hogy biztonságos munkakörülmények között folytathassák a kitermelést. Éppen ellenkezőleg, a nyugati cégek után hagyott űrt kínai felvásárlókkal sikerült kitölteni, akik verseny híjján a korábbi nevetséges árakat is alul licitálhatják. Ennek negatív hatása természetesen az amúgy is sanyargatott helyzetben levő munkásokat érinti. A pénztelenség és a kilátástalanság gyakran látott vendégek a Kongói Demokratikus Köztársaságban. 

Hála Istennek, ebből a kilátástalanságból azért van kiút. Valószínű, hogy mindannyian ismerjük Lenoardo DiCapriót, azt viszont már kevesebben tudhatjuk róla, hogy éppen a napokban mutatták be az Ő producersége alatt készült Virunga dokumentumfilmet, melynek középpontjában a Kongói Demokratikus Köztársaság másik ritka kincse áll: a hegyi gorillák. Ez a veszélyeztetett állatfaj nagy számban megtalálható az említett afrikai országban és ez óriási lehetőséget rejt magában: az ökoturizmust. Ahhoz viszont, hogy ebből kézzelfogható jövedelemforrás legyen, még az európai olajipari óriásokkal is meg kell küzdeni, akik jövőbeni terjeszkedésük célpontját látjáka Virunga Nemzeti Parkban, ami történetesen a hegyi gorilláknak ad otthont. 

A helyzet szomorú, de nem reménytelen. A Virungához hasonló próbálkozások célja nem csak az, hogy minket, egyszerű embert elcsábítson, hogy menjünk el és nézzük meg a hegyi gorillákat, hanem, hogy felhívja a korábban az országot kihasználó techóriások figyelmét arra, hogy a struccpolitika helyett visszaforgathatnának némi tőkét az ország jövőjébe. Az ökoturizmus felvirágoztatása ugyanis nem egyedülálló, jó példa erre Ruanda, ahol ma már ez a tényező a gazdaság egyik mozgatórugója és így a korábban bányákban kínzott lakosság egy része normális munkakörülmények között dolgozhat. Bízzunk benne, hogy ami az egyén számára a nyugodt lelkiismeret, az az óriás cégek, vállalkozások számára a jó hírnév - tehát az a valami, ami a jó ügy iránti adakozásra sarkall

Forrás

Forrás

Forrás

Forrás

Gabe

TechKalauz
Google+ Facebook RSS
Készítette: