Dell Inspiron 5737 teszt

2013-10-30

A tesztben szereplő Dell Inspiron 5737-es notebookot a Laptopszalontól kaptuk, ezúton is köszönjük!

Áttekintés

Az ultrabookokról általában nem a játék és a nagy kijelzőméret jut először az eszünkbe, így már az előző szériás Dell Inspiron 5721-es specifikációs listáját böngészve is felmerülhetett a kérdés: 17”-os laptopba alacsony feszültségű processzor? Ráadásul egy erős videokártya mellé? A tesztből kiderül, hogy egy 17”-os „ultrabook-ról” vagy egy erős, játékra alkalmas gépről beszélhetünk-e.

A doboz tartalma

A doboz a szokásos tartozékokat rejtette: töltő, egy gyorstalpaló a használatbavételhez, megfelelő mennyiségű csomagolópapír és természetesen maga a számítógép.

 

A külső

Az 5737 az elődmodellel (5721) teljesen azonos házat kapott, így nem érhet meglepetés a színvonalat tekintve, hisz már az elődje is egy jó minőségű, megfelelően összerakott gép volt. A fedlapot szálcsiszolt alumíniumlemez borítja, középen pedig a már jól megismert elegáns Dell logó díszeleg. A szerencsés szín és felületkezelés-választás miatt nem gyűjti az ujjlenyomatokat, ez pozitívum. Fontos megjegyezni, hogy ezeknél a gépeknél az alumínium inkább esztétikai, mintsem stabilitási célokat szolgál, de ebben az árkategóriában ennél több nem várható el.

 

A gépet egy ezüst színű műanyag keret öleli körbe, mely a masszívabb fajtából való. A képernyő felnyitásához két kézre van szükség, mivel erősen tartanak a zsanérok. Felnyitás után egyből feltűnik, hogy belül a csuklótámaszt is alumíniummal borították, ez véleményem szerint a fedlappal együtt sokat dob a minőségérzeten, rendkívül jó érzés úgy megfogni egy számítógépet, hogy az fémesen hideg. Összességében nagyon meggyőző minőségű gép az új Inspiron, sehol egy nyekkenés, nyikorgás, hibátlanul összerakott masszív gépről beszélhetünk a maga árkategóriájában.

Portok, ergonómia és beviteli eszközök

Portok terén hozza az elvárhatót az új Inspiron. Elöl csak egy kártyaolvasó és az állapotjelző ledek (4 db) találhatóak (bekapcsolás jelző, HDD aktivitás, töltés, illetve a Wi-Fi ledjei). Egy apró tervezési hiba: az állapotjelző ledek a gép burkolatának görbülete miatt nem láthatóak fentről, használat során, erre figyelhettek volna.

A bal oldalon sorban: töltőcsatlakozó, szellőzőnyílás, HDMI 1.4a, 10/100 Mbit-es Ethernet, 2 db USB 3.0, 1 db USB 2.0 (ami töltésre optimalizált, alvó állapotban tölthető vele például telefon), kombinált hang ki- és bemenet. Az ilyen közeli portelrendezés nem szerencsés a használhatóság szempontjából, egy nagyobb pendrive könnyen eltakarhatja a mellette lévő csatlakozót.

A jobb oldalon: Kensington zár, optikai meghajtó és még egy USB 2.0.

Hátul: a méretes zsanérok műanyagborítása látható egyedül.

Billentyűzet

A gép méretéből adódóan teljes értékű numerikus paddal ellátott billentyűzettel érkezik, mely szigetes elrendezésű, viszont háttérvilágítással sajnos nem rendelkezik. Az alátámasztása stabil, nem hullámzik még nagyobb nyomás esetén sem. A gombok egyébként méretesek, csendesek, visszajelzést megfelelően adnak, de az útvonaluk lehetne egy kicsit hosszabb. A billentyűzet többi gombjához képest kis méretű kurzormozgató nyilak és a fényes, könnyen koszolódó műanyag alátét róható fel még negatívumként, de szerencsére a gép többi részén nem alkalmazták ezt az anyagot. A Caps Lock visszajelzőt egy a gombba épített leddel oldották meg, ez szerintem a leglogikusabb megoldás, viszont a Num Lock jelzője lemaradt, ami zavaró lehet a használat során.

Touchpad

Egy meglehetősen nagy méretű, dedikált gombokkal ellátott touchpadet kapunk, melyen a legnagyobb meglepetésemre hibátlanul és kényelmesen használhatóak a duplaujjas műveletek. Jól működik a két ujjas nagyítás, könnyedén használható a két ujjal való görgetés és a megfelelő driverrel még a momentumot is támogatja (alapbeállítás), ami az okostelefonokon megismert lendületes görgetést jelenti, tehát a touchpadet elengedve fokozatosan lassulva áll le a görgetés. Persze, hogy legyen pár negatív szavam is a noteszgéphez, említésre méltó, hogy az érintőpad gombok hangosabbak a kelleténél, de ez is inkább a csendes billentyűzet mellett tűnik fel.

Hang

A beépített hangszórópár hangja közepesnek számít laptopos viszonylatban, hallottunk már jobbat és rosszabbat is. Egy szerény sztereó hangrendszert kapunk a gép elején, mely sajnos „mélynyomóval” nem rendelkezik, pedig a házba bőven elfért volna. Kellően erős, képes betölteni egy kisebb szobát hanggal, viszont mély és magas hangokat nem szabad elvárni a kis hangszóróktól, érdemesebb rákötni egy jobb külső hangrendszert a megfelelő hangzási élmény eléréséért. A beépített hangkártya minősége megfelelő a jack dugón keresztül, tiszta de ha valakinek jó minőségű hangra van szüksége úgy is egy külső DAC-cal, vagy jobb hangkártyával oldja meg ezt a kérdést. Érdemes feltenni a Dell gyári hangkártya illesztőprogramját, meglepően sokat segít a hangzáson.

Kommunikáció

Kommunikáció terén majdnem minden igényünket kielégíti a készülék. Egy egysávos, kétantennás, 300 Mbites Wi-Fi kártya és a Bluetooth 4.0 felel a vezeték nélküli kapcsolatért, melyek kiválóan teszik a dolgukat, stabil a kapcsolat és jó a jelerősség. Vezetékes téren viszont be kell érnünk a 100 Mbites csatlakozóval, ami az hálózati tárhelyek(más néven NAS-ok) felhasználóinak hátrányos lehet, de a legtöbb itthoni internetkapcsolat mellé bőven elég.

Kijelző

Egy a mai trendeknek megfelelő LED háttérvilágítású, TN+Film paneles, fényes bevonatú, 17,3”-os kijelző van a gépben, 1600x900-as natív felbontással. A képe mindennapos használatra teljesen megfelelő, komoly hibája nincs, a 15,6”-os modellekhez képesti magasabb alapfelbontás pedig örömteli. Fényerőből van bőven és általában az ekkora gépeket nem kültéren és gyakran hordozva használjuk, így talán nem annyira érvényesülnek a fényes kijelző hátrányai (jelesül: tükröződés napfényben), cserébe élvezhetjük a teltebb színeket, mely egyébként tovább korrigálható videokártya illesztőprogramjából. A betekintési szögek a TN paneleknél megszokottakat hozzák, nincs itt semmi meglepetés.

 

A laptop rendelhető 1920x1080-as felbontású kijelzővel és általában elmondható, hogy a laptopok esetében a magasabb felbontású panelek szebb színreprodukcióval és jobb kontrasztaránnyal rendelkeznek, így akinek ez igénye, érdemes lehet elgondolkozni egy 1080p-s variánson.

Bővíthetőség

A bővíthetőség RAM és háttértár szintjén rendkívül egyszerű: két csavar eltávolításával egy takarólemez alatt felbukkannak a RAM slotok és a háttértár. A tesztpéldány 2 darab 4GB-os modullal érkezik, viszont ha valaki ezt, vagy a kevesebb memóriával érkező modelleket bővíteni szeretné, azoknak jó tudni: a gép csak DDR3L memóriákat támogat! Ez fizikailag nem különbözik a DDR3-as memóriáktól, viszont a feszültsége alacsonyabb, csak 1,35 V. Ez melegedés és fogyasztás szempontjából jótékony hatású.

 

Tápellátás

A laptop a tápegységét is az elődmodelltől örökölte, mely egy 90W-os darab, átlagos kinézettel és formával.

Garancia

3 év szervizgaranciát kapunk a géphez, erről és a Dell egyéb garanciatípusairól bővebb információ itt található.

Használatba vétel

Ebben a konfigurációban a tesztalany egy előretelepített Ubuntu operációs rendszerrel érkezik, de a játéktesztek miatt az SSD-re már Windows 8-at telepítettem. Minden driver beszerezhető a Dell honlapjáról elég egyszerűen, sőt az úgynevezett Service Tag (Dell azonosító, a gép alján található) beütése után csak a számunkra lényeges illesztőprogramokat adja ki a rendszer. A szükséges illesztőprogramokon kívül érdemes feltelepíteni még egy hasznos segédprogramot, amivel a gép energiamenedzsmentjét és a töltést lehet szabályozni. Könnyen beállíthatjuk, hogy ha asztali üzemmódban van a laptop ne töltse mindig teljesen fel az akkumulátort, így kímélve annak épségét.

  

Processzor

A központi számolóegység szerepét egy Intel Haswell szériás processzor tölti be, az i7-4500U, mely az U család tagja lévén a 15W-os TDP osztályban versenyez. Egy kétmagos, de a Hyper Threadingnek köszönhetően 4 párhuzamos szálon dolgozó processzorról beszélhetünk, mely az 1.8 GHz-es alapórajelét kétszálas terhelés esetén egészen 2.7, egyszálas terhelés esetén pedig 3.0 GHz-ig tudja emelni (amennyiben a hőmérsékletek engedik), ami már bizakodásra adhat okot. A teszt közben 4 szálas terhelés során az első pár pillanatban 2,5 GHz-ig emelte az órajelét, majd a TDP korlát miatt visszaesett 2,3 GHz-re, amit stabilan tartott is. A teszteredmények alapján kiderül, hogy a processzor valahol a Sandy Bridge architektúrás i5-2520M és i5-2540M processzorok között van teljesítményben ami egy kiváló eredmény az alacsonyabb fogyasztás és az alacsonyabb működési hőmérsékletek ismeretében.

Rendszer teljesítmény

A gép gyárilag egy 1 TB-os 5400 fordulat/perces Western Digital merevlemezzel érkezik, de a teszt erejéig kapott egy 250 GB-os Samsung 840 Evo SSD-t. Lényegben ez az extra amitől megtáltosodik szinte minden számítógép. Azonnali programindulások, mindegy hogy egy vagy több egyszerre, villámgyors bekapcsolás, hangtalan működés és a mechanikai hatásoknak való jobb ellenállás (rázkodás, mozgatás olvasási/írási műveletek közben) csak pár olyan előny, melyek alátámasztják az előző állításom. Nem volt ez másképp a jelenlegi teszt során sem de ez belátható, elég csak ránézni az alábbi SSD teszteredményekre. A magas véletlenszerű olvasás a leglényegesebb adat, ugyanis ez a leggyakoribb művelet egy operációs rendszer működése során és emiatt lesz igen gyors egy SSD-s számítógép.

Grafikus kártya, játék teljesítmény

Mint a legtöbb mai laptopban, ebben is egy váltható grafikus alrendszer található, mely a processzorba integrált Intel HD4400-ból és egy dedikált memóriával rendelkező AMD Radeon HD8870M-ből áll. Az előbbi minden igényt kielégít, amíg általános felhasználásról van szó és a gyengébb, belépő dedikált gyorsítókat beéri, sőt néha erősebb is náluk. Amint viszont játékról van szó bekapcsol a dedikált GPU, mely semmilyen szempontból nem mondható gyengének. Egy viszonylag új kártyáról van szó, ezért a legtöbb tesztprogram nem ismeri fel, de az illesztőprogramból megtudható, hogy ez a 2 GB GDDR5 memóriával felszerelt variáns, ami az erősebbik, és elméletileg ennek a teljesítménye az asztali HD7750 és HD7770 közt van. Mobil oldalról ez a GTX670M szintje, ami kifejezetten jó ebben az árkategóriában, de ezt igazolja is egy 3DMark teszt:

Természetesen nem tesztprogrammal játszunk, így álljon itt pár játékteszt a laptop natív(1600×900), illetve a külső monitorral játszók kedvéért 1920×1080 felbontáson. Mivel viszonylag új kártyáról van szó, az alábbi teljesítmények javulhatnak, amint kijön egy kiforrottabb driver az AMD-től.

1600x900p VS 1920x1080p

 

 

 

 

 

 

 

Látható, hogy a legtöbb esetben a laptop natív felbontásán élvezhetően futottak a játékok a legmagasabb grafikai beállítások mellett, de ha valaki hajlandó egy kis szépséget áldozni, akkor közepes-magas beállításokon kiválóan futnak a játékok. Hasonló mondható el az 1080p felbontáson való játékról is, habár itt a Battlefield 3-nál és a Metro: Last Light-nál vissza kellett venni a beállításokból egy szintet a megfelelő FPS érték eléréséért. A legtöbb esetben, mint látható, elég volt a CPU a videokártya mellé, de persze ez csak pár játék és a CPU-ra igényesebb játékoknál, illetve a többjátékos módoknál (például a Battlefield 3) elfogyhat a processzor ereje, bár az utóbbi esetre az igazi megoldást egy 4 magos, magasabb órajelű megoldás adja. Egy biztos, sokkal hasznosabb egy ilyen kis fogyasztású, kisebb teljesítményű de könnyen hűthető processzor, mint egy olyan 4 magos ami ugyan magas órajelű de terhelés alatt túlmelegszik és az órajelét visszaveszi.

Hőmérsékletek, melegedés, zaj

Itt viszont egyből látszanak az alacsony feszültségű processzor előnyei. Normál használat, böngészés közben néma csend van, a laptop nem ad ki hangot és az SSD miatt a háttértárnak sincs hangja. Ha elkezdünk játszani vagy terhelni a gépet, viszonylag hamar eléri a ventilátor a maximális fordulatszámát, ami hallható de nem túlzottan zavaró. Az akkumulátoros üzemidők pedig kiválóak, mivel egy 17”-os gépről beszélünk.

Értékelés

Egy kifejezetten jó laptop vendégeskedett nálam a teszt során. Masszív, stabil szerkezetű, jó anyagminőségű számítógép, ami a méretéhez képest vékony és könnyű. A processzornak hála még terhelés alatt sem forró, de erős, főleg ezzel a videokártyával, mindezek mellett meglepően hosszú üzemidővel rendelkezik.

A pár negatívumtól eltekintve egy nyugodt szívvel ajánlható gép, egyetlen probléma a testvérmodellje a Dell Inspiron 3737-es. A teszt írásának időpontjában 30 ezer forinttal olcsóbb, ugyanezzel a hardverrel, viszont gyengébb anyaghasználattal(fémbetétek hiánya), ami egy lényeges szempont. Egy biztos, ezt a kategóriát most a Dell vitte, nagyot alkotott ezekkel a gépekkel.

 

  

  

 

Ben

 

Ajánlott cikkek:

Milyen notebookot / laptopot vegyek?
Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?
Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!


Hasznos cikkek:

A Laptop akkumulátorokról és használatukról
Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!
A laptop kijelzőkről nagy általánosságban
Pixelhiba a notebookoknál
Üzleti notebookok előnyei


Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

Segítünk első notebookod kiválasztásában!

TechKalauz
Google+ Facebook RSS
Készítette: