HP EliteBook Folio 1040 G1 teszt

2014-02-01

A tesztben szereplő HP EliteBook 1040 G1-es notebookot a Laptopszalon biztosította, köszönjük! A teszt alanya egy prototípus, így a végleges verzió működése részben eltérhet a tesztben leírtaktól.

Áttekintés

Vékony kialakítás, könnyű és masszív alumínium-magnézium ház, széles betekintési szögű FHD IPS kijelző, kiváló billentyűzet, relatíve bő csatlakozóválaszték, dokkolhatóság és egyetlen kérdés: vajon elég lesz ez az üzleti és a prémium Ultrabookok ellen? A tesztből kiderül. 

A doboz tartalma

Mint említettem, a noteszgép egy prototípus, így egy egyszerű leragasztott dobozban érkezett, egyetlen tartozékkal, egy nagyon apró 45 W-os tápegységgel. 

A külső

A HP ezt a modellt a Folio 9470m utódjaként hozza piacra, de itt nem egy egyszerű Haswell frissítésről van szó, a teljes házat áttervezték. Megérte, a legvastagabb pontján 1,59 cm a tesztalany, és a tömege is csak 1,54 kg, ezzel 0,7 cm-rel vékonyabb és 10 dekával könnyebb, mint az elődje. Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy masszivitásban vesztett-e a gép valamit, de erre a válaszom egyértelmű nem lesz. Sehol sem recseg-ropog, nem horpad és a torziós erőknek is ellenáll, nem véletlen felel meg a MIL-STD 810G szabványnak.

 

A fedlap egy elegáns, szürkés-barna alumíniumlapból áll, rajta egy méretes HP logóval és a tetején egy műanyag betéttel, ami mögött a beépített WLAN és WWAN antennák helyezkednek el, a megfelelő kapcsolat biztosítása érdekében. A gép alja egy egybefüggő puha gumis borítású lemez, ami alatt valójában magnéziummerevítés található. Tapintásra nagyon kellemes, és karcmentességi szempontból ideális választás, viszont az egyetlen hátránya, hogy könnyebben koszolódik a zsíros ujjaktól. 

 

Kinyitva a készüléket szintén egy új látvány tárul elénk. A matt kijelző és az őt körülölelő keret műanyag ugyan, de a csuklótámasz egy egybefüggő alumíniumlemez, ami egészen lehúzódik a gép szélén az alsó burkolatig, tehát tulajdonképpen itt már beszélhetünk az úgynevezett unibody kialakításról. A hangszórók a billentyűzet felett kaptak helyet egy igényesen kialakított rács mögött. A hardveres gombok (bekapcsoló, repülő üzemmód illetve a némító) helye ugyan nem változott, de a formájuk igen, előnyösen. A billentyűzet alatt a jobb oldalon egy vékony fekete csík keltheti fel az érdeklődésünket, ez pedig egy diszkrét ujjlenyomat olvasó, mely elősegítheti a kényelmes bejelentkezést és az automatikus jelszókitöltést különböző programoknál és honlapoknál.

Portok, ergonómia és beviteli eszközök

Itt sajnos érezhetőek a vékonyabb ház hátrányai, az előd esetén még rendelkezésre álló VGA és Ethernet portok sajnos lekerültek a gépről. Ultrabookos viszonylatban viszont nem kell szégyenkeznie, hozza a kötelezőt egy kis plusszal: a dokkolhatósággal.

Elöl nem található semmi, még az állapotvisszajelző ledek is eltűntek.

A bal oldalon hátulról: Kensington zár, szellőzőnyílás, powered USB 3.0 (alvó állapotban is tölthet róla a gép), Micro SD olvasó (érdekes megoldás, de hátrányos a naggyal szemben, hiszen nem rakható normál SD, míg a nagyba rakható Micro SD átalakítóval), Smart Card olvasó.

A jobb oldalon folytatva a sort: töltőcsatlakozó állapotjelző leddel (sárga - tölt, fehér - feltöltött), csatlakozó a dokkolónak, DisplayPort, USB 3.0, kombinált audiocsatlakozó, micro SIM olvasó.

Hátul pedig a méretes (MacBook szerű) zsanér elegáns Hewlett Packard feliratán kívül mást nem találhatunk.

Billentyűzet

Röviden: remek. Rendben - elkerülvén a normál klaviatúra hívők általi felhördüléseket -, szigetes mivoltához képest hibátlan. Kellemesen puha, de megfelelő visszajelzést adó nyomáspont, halk gépelés, nívós billentyűborítás és merev alátámasztás a jellemzői, de ez elvárható ezen a szinten. Rendelkezik 3 fokozatban állítható háttérvilágítással, és mind a Num Lock, mind a Caps Lock kapott egy fehér visszajelző ledet, sőt, ebből nem maradt ki a touchpadet és a mikrofont tiltó funkcióbillentyű sem, de utóbbi kettő a könnyebb felismerhetőség érdekében narancssárga fénnyel jelzi, hogy aktív. Pár negatívuma is van az billentyűzetnek, az egyik a Trackpoint hiánya, ami sokak számára fájó pont lesz, a másik pedig a kurzormozgató gombok változó mérete: normál méretű oldalsó nyilak, de félméretű fel-le nyilak, ezek használata szerintem kényelmetlen.

 

Touchpad

A HP a trackpointot a különleges, Forcepad néven illetett touchpaddel szeretné kiváltani. A lényege, hogy a repetitív kattintó mozdulatokat próbálják meg kiküszöbölni egy nyomásérzékelős érintőpaddal. Nincsenek fizikai gombja(i) az érintőpadnak, hanem egy erőteljesebb nyomással is lehet kattintani az ujj felemelése nélkül. Ötletnek nem rossz, de jelen állapotában messze nem tökéletes. Betudható ez a prototípus gépnek, a driverek kezdetlegességének vagy esetleg a Windows 7 touchpad kezelésének (a Synaptics a Windows 8-hoz ajánlja a Forcepadet), de voltak vele kényelmetlenségek. Kezdjük a jó dolgokkal: kellemes a felület, majdnem tökéletesen működnek a kétujjas műveletek (sajnos a MacBook még mindig jobb) és nagyon jól szabályozható a duplaujjas görgetés sebessége, ráadásul egy gyors suhintással egyből az oldal aljára/tetejére ugrik a kép. Viszont a nyomásérzékelős kattintás kifejezetten kellemetlenné válik egy idő után. Nem jó egy olyan felületet nyomkodni, ami semmilyen fizikai visszajelzést nem ad. Ezen megpróbáltak segíteni a hangszórókból jövő kattintáseffekttel, ami ügyes, de egy idő után belefájdul az ember ujja a kemény felületre nehezedéstől. Erre van már egy szerintem jobb megoldás, ami itt is működik, mégpedig a pöccintés. Lehet, hogy fejlődni fog még az illesztőprogram, de az nem változtat a gombok hiányának kényelmetlenségén.

Hang

A sztereó hangszórópár a billentyűzet feletti rács alatt foglal helyet, és a laptop méreteihez képest meglepően jól szólnak (már amennyire jól tud szólni egy laptop beépített hangkeltője). Kapunk egy gyári hangzásjavító szoftvert, aminek a beállításaival érdemes eljátszadozni, javíthat a hangzáson. A kombinált audiocsatlakozón keresztül kiadott hang megfelelő, és a sztereó mikrofon hangja is bátran használható internetes hívásokhoz. 

 

Kommunikáció

Vezetéknélküli kommunikáció terén megkapunk mindent, ami szem-szájnak ingere: Intel N7260-as két sávos WiFi kártya, 4.0-ás Bluetooth, és ezek mellett van még beépített LTE modem is, melyhez a MicroSIM kártyát a gép oldalán tudjuk behelyezni. Működés szempontjából minden rendben volt. Vezetékes kapcsolat viszont egyedül dokkolóval érhető el, ez érthető a gép vékonysága miatt, de hátrányos is lehet sok esetben. 

Kijelző

Az alapmodell 1600x900-as felbontása örömteli, végre opcióként is eltűnt az elődnél még jelenlévő 1366x768, ami ebben az árkategóriában mindenhol egyértelmű kellene hogy legyen. A 14”-os képernyőmérethet ez pont ideális - főleg, ha az operációs rendszer skálázási lehetőségei hagynak kívánnivalót maguk után -, van elég hely a munkaterületen, de nem is túl kicsik a betűk. A tesztgép viszont a feláras, 1080p-s matt IPS paneles kijelzővel érkezett, melynek a minőségét nem érheti panasz: gyönyörű színek, tág betekintési szögek és magas fényerő. Utóbbi tulajdonsága és a matt panel miatt használható a gép akár napsütésben is, nem kell egyből az árnyékokat keresni egy nyári napon. Egyetlen negatívuma egyben az egyik nagy előnye, a magas felbontás. A 14”-os kijelzőn minden kicsinek fog hatni, hisz ugyanezt a felbontást manapság 22-24”-os monitorokon használjuk, és ezen a Windows 7 gyenge skálázási opciói sem segítenek. Windows 8.1-ben ugyan valamit javítottak ezen, de továbbra sem éri el a jól használható szintet.  

Bővíthetőség

Az extrém vékonyságnak árai vannak. Ez a mai technológiával már nem a teljesítmény hiányánál, vagy ellentétes esetben a melegedésnél jelenik meg, hisz láttuk, az Intel Haswell architektúrás alacsony magfeszültségű processzorai a legtöbb felhasználáshoz bőven elegendő számítási kapacitást nyújtanak, rendkívül alacsony fogyasztással és hőtermeléssel. Nem, a leggyakrabban ezt a vastagságot az alkatrészek alaplapra forrasztásával és az akkumulátorcellák szétszórásával érik el, hisz jelentős helyet lehet megspórolni a feleslegesen nagy szabványos csatlakozók elhagyásával. A tesztalanynál is ez történt: a beépített akkumulátor már nem cserélhető egy pöcök kipattintásával (viszont kapható az aljra csatlakoztatható extra telep), a memóriahelyek egyikét egy fixen forrasztott 4 GB-os modul váltotta, a 2,5”-os SATA csatlakozó eltűnt és az mSATA SSD helyét pedig átvette az itthon ma még nehezen beszerezhető NGFF SSD. Memóriából is válogatós a tesztalany, csak a DDR3L típusú, alacsony feszültségű modulokat eszi meg. Az alsó takarólemez eltávolítása viszont megfelelő szerszám (Torx csavarhúzó) birtokában nem tűnik nehéznek: 11 db csavar eltávolítása után az egész egyben eltávolítható. Ezt viszont a masina prototípus mivolta miatt nem tettem meg.

Tápellátás

Az egyszerű hordozhatóság tekintetében egy rendkívül apró és könnyű, 45 W-os tápegységgel érkezett a gép. Ez előnyös, mert egy hosszabb munkanapon azért elkél a töltő.

Garancia

Várhatóan 3 év garanciával érkezik a gép, mely kiterjed az akkumulátorra is.

Használatba vétel

Üzleti gép lévén a notebook Windows 7-el érkezett, és a kifutó operációs rendszer utólag telepítve is teljesértékű támogatást élvez. Az előretelepített programok közül több felettébb hasznos, ezek a teljesség igénye nélkül: HP Support Assistant, HP Connection Manager, HP Client Security és Intel Smart Connect. Az Support Assistanttal a számítógép hardveres és szoftveres állapotát monitorozhatjuk, illesztőprogramok és a gyári programok frissítéseit szerezhetjük be vele, beállításokat szerkeszthetünk, technikai támogatást kérhetünk, és a hátralevő garanciát is nyomon követhetjük. A Connection Manager és a Client Security célja a nevükből kiderül, előbbi egy kapcsolatkezelő, utóbbi pedig a titkosításért és adatbiztonságért felelős. Az Intel Smart Connect programja viszont nem a gyártóhoz köthető, sokkal inkább a Haswell processzorokhoz. A friss mikroarchitektúra egy újítása, hogy meglévő internetkapcsolat esetén alvó állapotból minimális többletenergia-felhasználással tudja a rendszer letölteni a beérkezett emaileket és frissíteni a támogatott programok adatait, így a rendszer felébresztésekor azonnal rendelkezésre állnak a naprakész adatok.

 

Természetesen támogatott a Windows 8.1 is, melynek egy jelentős előnye a javított skálázási opciók, mely egy 14”-os 1080p-s felbontású kijelzőnél nagyon hasznos.

Processzor

Központi számolóegység terén egy kevésbé ismert alacsony magfeszültségű Haswell processzort kapunk, az i5-4300U személyében. Ez tulajdonképp egy 300 MHz-el magasabb órajelű 4200U, melynek az alapórajele 1.9 GHz és ez egy szálon, működő turbó esetén 2.9 GHz-ig emelkedhet. Mindennapi feladatokra tökéletesen megfelelő a csekély, mindössze 15W TDP keretű processzor, és semmiféleképp nem nevezhető gyengének, de a rendszer valós használati sebességét nem ez befolyásolja a leginkább, hanem a háttértár.

Rendszer teljesítmény

SSD-s gép lévén semmiféle panasz nem érheti a tesztgépet ezen a téren. Gyors bekapcsolás, azonnali programindulások, és a 8 GB RAM-nak hála nem kell bezárogatni a futó programokat sem. Egészen addig, amíg nem szeretnénk kifejezetten hardverigényes programokat használni semmiben nem fog gátolni az ultrabook. 

Grafikus kártya, játék teljesítmény

A processzorba integrált HD4400-as IGP átlagfelhasználásra bőven elég, játékok terén viszont sok mindent nem szabad elvárni, de ez a laptop nem is erre való. A régebbi, kevésbé igényes játékoknál megvan az esély a megfelelő sebességű futásra, de játékra ennyiért vannak jobb vételek is. Ha valakinek viszont mindenképp egy ilyen ultrabook kell, és szeretné a lehető legerősebb IGP-t megkapni ebben a kasztniban, annak elérhető a MacBook Air-ekből már ismert HD5000 egy i7-4650U társaságában.

Hőmérsékletek, melegedés, zaj

A kis fogyasztású hardvernek, és a jól megtervezett hűtésnek köszönhetően melegedésről és zajról nem igazán beszélhetünk. Alapjáraton és böngészésnél néma csendben dolgozik a számítógép, terhelésre pedig ugyan megjön a hangja, de nem nevezhető zavarónak a hangerő. Bedugott töltőnél viszont mindenképp érdemes kikapcsolni a Windows energiamenedzsmentjében a folyamatosan működő hűtőventillátort, mert egyrészt felesleges, másrészt hosszabb idő után már zavaróvá válik.

Akkumulátor terén sajnos csak átlagos teljesítményről beszélhetünk. Ettől a hardvertől már láttunk jobb eredményeket, van ahol majdnem a dupláját is. Lehet, hogy csak az előretelepített Windows 7 az oka ennek, és Windows 8-al a fejlettebb energiamenedzsment miatt jobb értékeket kapnánk, ezt sajnos nem volt módomban letesztelni.

Értékelés

Nehéz piaca van az üzleti ultrabookoknak több ok miatt is. Kik lehetnek a potenciális vásárlók? Az egyik csoport akik eddig is üzleti notebookokat használtak, és most váltanának, a másik csoport pedig akik eredetileg is ultrabookot szeretnének, akár munkára. Az előbbieket arról kell meggyőzni, hogy ennél a vékonyított gépnél is megkapják ugyanazt az ergonómiát, minőséget, portkínálatot és támogatást, amit a normál méretű társaiknál, míg az utóbbiakat pedig arról, hogy nekik is érdemes ezt a modellt választaniuk drágábban, mert ad annyit pluszba a legtöbb előbb említett téren, hogy megéri a felárat. Sajnos engem erről nem sikerült meggyőzni. Nagyon jó géphez volt szerencsém a Folio 1040 G1 személyében, de nem elég jó az árához képest. Nagyjából 100 ezer forinttal drágább, mint egy MacBook Air, mely nem feltétlen jobb minden szempontból, de egy komplettebb, átgondoltabb és kiforrottabb ultrabook mint a tesztalany. Az árától eltekintve viszont ez egy kiváló notebook, nagyon kevés hibával, melyek nagy része betudható a prototípus állapotnak.

  

  

Ben

 

 

Ajánlott cikkek:

Milyen notebookot / laptopot vegyek?

Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?

Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!

Játék notebookon: erősebb videokártyát vagy jobb processzort válasszunk?

HDD vs SSD vs SSHD: Melyiket válasszam?


Hasznos cikkek:

A Laptop akkumulátorokról és használatukról

Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!

A laptop kijelzőkről nagy általánosságban

Pixelhiba a notebookoknál

Üzleti notebookok előnyei


Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

Segítünk első notebookod kiválasztásában!

 
 
TechKalauz
Google+ Facebook RSS
Készítette: