Lenovo IdeaPad G50-70 teszt

2015-03-02

Áttekintés

A Lenovo az 50-es sorozatú gépeivel igyekszik lefedni a piac minden szegletét. A B50-et belépő vállalati gépnek szánják, a Z50 a multimédiában igyekszik domborítani, az Y50 a játékosok igényeit próbálja kielégíteni, tesztünk alanya, a G50 pedig általános felhasználásra készült, amolyan mindenesnek.

A doboz tartalma

A doboz a szokásos: karton, némi hungarocell merevítéssel, benne a gép mellett a töltőt, némi dokumentációt és egy driver lemezt találunk. Utóbbi kellemes meglepetés a múltkori B50 után, ahol netről kellett összevadászni a drivereket. Ugyanakkor nem olyan ügyes, mint az Asus N751 dvd-je, itt nincs automatikus telepítés, nekünk kell egyenként feltenni a drivereket.

Külső

A gép teljes egészében fekete műanyag, abból is az olcsóbb fajta. Kézbe véve nem fogunk meglepetésünkben felkiáltani, hogy milyen csúcsminőségű házzal van dolgunk. A fedlap érdekes mintázatú recés borítást kapott, a belső rész sima, a kijelző körül fényes kerettel. A célnak megfelel, az ujjlenyomatokat mérsékelten gyűjti. A ház merevsége hagy kívánnivalót maga után, de ez általános probléma ebben a kategóriában. Elég egy nem túl erős nyomás a touchpad környékén és a gép közepe leér az asztalra, ezzel mindent elmondtam a merevítésekről.

 

Csatlakozók

Elöl két ledet találunk, egyik a töltésről, másik a bekapcsolt állapotról értesít minket. Kellemetlen meglepetés, hogy nincs HDD visszajelző.

Jobb oldalt a kombinált fülhallgató-mikrofon csatlakozó, SD kártyaolvasó, egy USB 2.0 port és a dvd meghajtó található.

Hátul az akku látható.

Bal oldalon a töltő csatlakozója van, a recovery vagy BIOS (illetve Novo) gomb, mellyel a BIOS érhető el, ezt követi a hűtés kivezetése, egy D-SUB csatlakozó, egy félig rejtett gigabites LAN port, HDMI, végül pedig egy USB 2.0 és egy USB 3.0 csatlakozó.

Beviteli eszközök

Accutype billentyűzetet kapunk, amivel nem is lenne baj: a gombok rövid úton, de határozottan járnak, enyhe oldalsó kilengéssel, a nyomáspont megfelelően érzékelhető. A baj az alátámasztással van, ami gyakorlatilag nincs. A billentyűzet a levegőben lebeg, a gombnyomásoktól meghajlik, benyomódik, ez elég kényelmetlenné teszi a gépelést. A Capslock és Numlock visszajelzők az adott gombba épített ledek, praktikusabb ez a megoldás, mint valahol a gomboktól távol elhelyezett visszajelzők. Nagyon zavaró viszont, hogy a funkciógombok (F1...F12) csak az FN gomb lenyomásával érhetők el, a gombsor alapból a különböző gyorsgombokat indítja, így gyakran történhet meg, hogy könyvtárkészítés helyett repülő módba tesszük a gépet...

A touchpad érdekes, recés felületet kapott, érzékelése, kezelhetősége megfelelő. Kérdés, hogy hosszabb távon mennyire kezdi ki egy érzékenyebb ember bőrét ez a felület. Két gomb van hozzá, ezek is megfelelően működnek, nem hangosak, a nyomást is rendesen érzékelik akkor is, ha nem pont középen találjuk el őket.

Hang

A két hangszóró nem a billentyűzet fölé, hanem a gép elejére került. A hangminőség a kategória átlagát hozza: mély nincs, a középtartomány dobozhangú, a magas cicergő. Az elhelyezés viszont jót tett a hang térbeli kiterjedésének, igazi sztereó hangot hallunk, nincs mono hatás, mint a legtöbb felső hangszóróval rendelkező gépnél.

Kommunikáció

Intel Dual Band Wireless AC kártya felel a vezetéknélküli kapcsolatokért, ezen kívül Bluetooth 4.0 és gigabites Ethernet port áll rendelkezésre.

Kijelző

Samsung gyártmányú TN panellel érkezett a gép, 1366x768-as felbontással. A kijelző hozza a szokásos TN hibákat, betekintési szöge alacsony, főleg függőlegesen, érdemes pont eltalálni a képernyő közepét, amikor szemben ülünk vele. A felbontás pedig alacsony a 15,6-os mérethez, a kép semmi esetre sem nevezhető jónak, inkább csak szükségmegoldásnak.

Processzor

Intel cpu-val szerelték a gépet, I3 4005U a becsületes neve és 1,7 GHz a maximális sebessége. Ez a leggyengébb I3-as, ami sajnos a mindennapi használatra is erősen rányomja a bélyegét, elsősorban a multitaskra. Egy böngészőablakban lehet netezni vele, meg lehet nézni egy filmet is, de amikor arra kerül a sor, hogy egyszerre 2-3 programot kell futtatni, akkor keményen megakad a gép. Ebben persze sokat „segít” a lassú HDD is. Előnye viszont az alacsony fogyasztás (15W TDP), ami nagyon jót tesz a gép akkuidejének.

Grafikus kártya

Két grafikus kártyánk van, egy processzorba integrált és egy kakukktojás. Azért írom, hogy kakukktojás, mert, ahogy az összehasonlító teszteken látszik, az R5 M230 ereje nem hoz lényeges előrelépést az integrált HD4400-zal szemben. Így feleslegesnek tartom a gépbe, főleg ha a plusz költséget, a megnövekedő fogyasztást és a hibalehetőséget is mellétesszük. Ez nem játékos gép, nehezen birkózik meg az újabb játékokkal közepes részletességen, alacsony részletességgel pedig a HD4400 is elboldogul játszható fps-t produkálva.

  

 

  

  

Memória, háttértár, bővíthetőség

A gyári kiépítés 4 GB memóriát tartalmaz, melyet egy szabad bővítőhely segítségével növelhetünk meg. A gépbe szerelt Seagate 1 terrabyte-os HDD 5400-as fordulatszámon forog, így meglehetősen lassú. Ráadásul nem kapunk visszajelzést arról, amikor épp a HDD-re kell várni, mert HDD led nem jutott a visszajelzők mellé. A szerelőnyílás viszont óriási és minden létfontosságú alkatrészt könnyen cserélhetünk/bővíthetünk 3 csavar eltávolítása után.

  

Hőmérséklet, zaj, üzemidő

Hála az energiatakarékos komponenseknek, ez a bekezdés csupa pozitív dologról fog szólni. A gép hűvös, csendes és sokáig bírja akkuról. A hűtés játék alatt kicsit felhangosodik, de egyáltalán nem vészes. A burkolat kellemesen hűvös marad, nem fog ráizzadni a kezünk. Az akkuidő pedig filmnézéssel, netezéssel eléri az 5 órát, de még játékkal is elmegy 2-t annak ellenére, hogy a 2200 mAh-s akku maga egy miniatűr kis cső, kb. olyan vastag, mintha ceruzaelemekkel lenne töltve. További pozitívum, hogy a hátlapot levéve a hűtés is tisztítható, nem kell hozzá szétszedni a gépet.

Értékelés

Az élet sok területén kiderült már, hogy ha valami mindent tud egy kicsit, akkor igazából nem tud semmit sem. Valahogy így van ez a „mindenes” laptopokkal is. A G50 igazi mindenes gép, mindenből van benne egy kicsi, de semmiben nem tud kiemelkedőt nyújtani. Ez a gép arra való, hogy néha otthon megnézzünk rajta egy filmet, böngésszünk kicsit a neten (szigorúan maximum 2-3 ablakban), megírjunk egy Word dokumentumot. És körülbelül ennyi, ennél többet nem várhatunk tőle. Több program egyidejű futtatásában hamar elvérzik a cpu, a dedikált vga az új játékokat nem tudja játszható minőségben futtatni, a merevlemez lassú, a kijelző gyenge, a billentyűzet szintén, a ház merevsége és a külső borítások mind azt sugallják, hogy ez a gép nem való intenzív igénybevételre és napi szintű hordozásra. Egy megfelelő árcédulával talán versenyképes lehetne a belépő szintű gépek között, de a jelenlegi 125.000 forintos ár kicsit sok, főleg hogy ott van a Fujitsu A544 lényegesen jobb minőségben és erősebb hardverrel, hogy a garanciális szolgáltatásokról ne is beszéljünk. 

  

  

  

Case

Ajánlott cikkek:

Milyen notebookot / laptopot vegyek?

Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?

Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!

Játék notebookon: erősebb videokártyát vagy jobb processzort válasszunk?

HDD vs SSD vs SSHD: Melyiket válasszam?


Hasznos cikkek:

A Laptop akkumulátorokról és használatukról

Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!

A laptop kijelzőkről nagy általánosságban

Pixelhiba a notebookoknál

Üzleti notebookok előnyei


Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

Segítünk első notebookod kiválasztásában!

TechKalauz
Google+ Facebook RSS
Készítette: