Gazdasági kihívásokkal teli időszakon vagyunk túl, amik nem kímélték az adatközponti IT-infrastruktúrákat sem. 2020-ban egy felmérés szerint még a válaszadók 42 százaléka azt vallotta, hogy két-három évente frissíti adatközponti szervereit, míg 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezt minden évben megteszi. Azonban 2023-ban már itt van velünk az energiaár-válság, a hiperinfláció, a chiphiány és még sorolhatnám. Az alkatrészhiány, valamint az új szerverek beszerzésének hosszú átfutási ideje miatt sok adatközpont és felhőszolgáltató parkolópályára tette vagy teljes egészében elvetette bővítési terveit. Az adatközpont üzemeltetőinek (és ugyanígy a felhasználóknak is) meg kell vizsgálniuk, miként hozhatják ki a legtöbbet meglévő hardvereikből. A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology szakértő partnere, Simon Besteman összefoglalja a lehetőségeket és a főbb szempontokat.

Az új platformok magas árát, valamint az új processzorok és hűtési rendszerek jelentette további kiadásokat figyelembe véve jobb döntés lehet a meglévő konfiguráció frissítése. Sokan azért bővítik hardvereiket, mert ez nemcsak költséghatékonyabb, hanem környezetbarátabb megoldás is, mint a legújabb platform megvásárlása.
Élettartam-hosszabbítás így: Memóriafrissítéssel!
Twitteren (azóta X-en) is készített egy felmérést a Kingston: azt szerették volna tudni, hogy a felhasználók milyen szempontokat vesznek figyelembe a szerverek memória konfigurálásánál. A válaszadók 44,2 százaléka számára a teljesítmény, 21,8 százalékuknak a kapacitás, 17,1 százalékuknak a skálázhatóság, 16,9 százalékuknak pedig az energiafogyasztás volt a legfontosabb szempont. Fontos, hogy még a frissítés előtt mérjük fel a meglévő konfiguráció teljesítménybeli keresztmetszeteit az adott alkalmazási területen. . Ilyen lehet például a memóriahasználat. A memória működését képzeljük el úgy, mint egy utat, ahol egyszerre haladnak a nagy árumennyiséget kis sebességgel szállító kamionok és a nagy teljesítményű sportkocsik.
A sávszélességet befolyásolhatja a processzor és a szerverplatform modellje, valamint a memóriafoglalatok szerveren belüli kihasználtsága is. Az esetek többségében nagyobb memóriasávszélesség érhető el, ha csatornánként csak 1 DIMM-helyet töltünk fel (1 DPC). Ha kettőre növeljük a csatornánkénti DIMM-ek számát, csökkenhet az órajelsebesség. A rendszeren belüli elégtelen memóriakapacitás azonban jobban rontja a teljesítményt, mint a kisebb memória‑sávszélesség. Ha vannak a szerveren belül szabad memóriafoglalatok, további memóriamodulok hozzáadásával vagy a nagyobb sávszélességű memóriamodulokra való frissítéssel javíthatjuk a teljesítményt. Fontos azonban, hogy a gyártói útmutatásokat szigorúan be kell tartani, ha szeretnénk a rendszerünkből kihozni a maximumot (és hát mindenki ezt szeretné). Ugyanez vonatkozik a stabilitási, illetve kompatibilitási problémák megelőzésére is.

Főbb szempontok a szerverfrissítés során
Pár fontos szempont, amit mindenképp vegyünk figyelembe, ha hardverfrissítésen törjük a fejünket:
- Nézzük meg hogy normál terhelés mellett maximális-e a memória kihasználtsága. Amennyiben igen, és a szerverekben még vannak szabad memóriafoglalatok, érdemes fontolóra venni további memóriamodulok (DIMM-ek) hozzáadását.
- Felhasználástól függően (és feltételezve, hogy a processzor és a rendszer többi része támogatja a nagyobb memória-sávszélességet) a meglévő memóriamodulok nagyobb sávszélességűre cserélése (pl. a DDR4 2400MT/s-ról DDR4 3200MT/s modulokra) szintén javíthatja a teljesítményt.
- Amennyiben kiderül, hogy a tároló, nem pedig a memória okozza a szűk keresztmetszetet, akkor a tárkapacitás frissítése hozhat megoldást. Ha a meglévő tárolókonfigurációban csak merevlemez-meghajtó (HDD) szerepel, a jobb teljesítmény érdekében érdemes lehet SSD-re váltani.
A háttértár kulcsfontosságú a hosszú élettartam eléréséhez
Előfordulhat azonban, hogy az összes merevlemez-meghajtó cseréje túl költséges lenne, vagy egyszerűen nem ez a megfelelő lépés az alkalmazásunk esetében. Ilyenkor elegendő lehet SATA SSD-ket használni a gyorsítótárazásra és HDD-ket a nagy kapacitású „hideg” tárolásra (alkalmazástól függően). A Kingstonnak van egy olyan szolgáltatása, aminek keretei közt segítenek a hardverkonfigurációnkhoz legjobb memória- vagy tárolómegoldás kiválasztásában.
Logikus és kézenfekvő megoldás a HDD-ket SATA SSD-kre cserélni, hiszen ugyanazt a felületet és kommunikációs protokollt használják. Más a helyzet akkor, ha PCIe NVMe SSD-ket szeretnénk használni:
- Ellenőrizzük, hogy az alaplap és az operációs rendszer támogatja-e az NVMe-t (a 2015 után bevezetett rendszerek és operációs rendszerek többsége alapértelmezetten támogatja az NVMe technológiát).
- Ügyeljünk a PCIe NVMe tárolóhelynek megfelelő csatlakozóval ellátott, helyes méretű SSD kiválasztására. Jelenleg elég gyakoriak a 2,5” méretű U.2 csatlakozós PCIe NVMe SSD-k
- Ha a szerverben nincs U.2 NVMe SSD-vel kompatibilis modulhely, a SATA/SAS meghajtókat támogató, meglévő modulhelyet kicserélhetjük NVMe SSD-kel kompatibilis modulhelyre. Ebben az esetben ezeket az elemeket kell cserélni: a merevlemez-egységeket befogadó keretet (ha a kívánt vagy a jelenlegi U.2 SSD-k nem férnek bele a meglévőbe), a meglévő hátlapot olyanra, amely rendelkezik U.2 SSD-khez való porttal/csatlakozással, a RAID-vezérlőt, valamint a hátlapot a vezérlővel összekötő kábelt.
Annak érdekében, hogy még jobb minőségű szolgáltatást nyújthassunk, a gyorsítótárazáshoz vagy a teljes tárolókészletnél érdemes PCIe NVMe SSD-ket használni. A SATA AHCI és a PCIe NVMe SSD-k között jelentős a teljesítménykülönbség, ami kritikus lehet a késleltetésre érzékeny feladatoknál és alkalmazásoknál, például az MI, a gépi tanulás, az OLTP-adatbázisok, a big data analitika, a számítási felhő, az operatív adatbázisok (ODB), az adatbázis-alkalmazások és az adattárházak esetében.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: Karbantartás és Frissítés!
Nem csak a memória és a háttértár frissítésével tehetünk a szerver élettartamának meghosszabbításáért – sőt, főleg nem ezekkel tehetünk érte! A rendszeres karbantartás, a szerver kitisztítása, a porfelhalmozódás ellenőrzése, valamint a szoftverek és a meghajtóprogramok frissítése a teljesítményt és az élettartamot egyaránt kedvezően befolyásolja. Az optimális működéshez az is lényeges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a szerver teljesítményét és használatát.
techkalauz.hu – az online techmagazin