A most következő DJI Tello teszt kifejezetten Neked szól, ha már régóta álmodozol egy DJI drónról. Akkor se lapozz tovább, ha csak az aktuális drón-trendek legolcsóbb, egyben egyik legérdekesebb képviselője érdekel. Kezdjük rögtön a legfontosabb kérdéssel:

Valóban DJI termék a Tello?

Néhányan rögtön rávághatják, hogy Tello drón hivatalosan a Ryze Technology terméke. Ez így ebben a formában igaz is, de lényegében minden meghatározó alkotóelemet a DJI-nak köszönhetünk, ez alól kivétel a processzor, ami az Inteltől érkezett. Ennek alapján egészen biztos, hogy ilyen lenne a DJI belépő szintű drónja is, vagyis teljes jogalappal állíthatjuk, hogy a Tello a Spark, a Mavic és a Phantom sorozat legkisebb testvére.

A DJI Tello teszt nem jöhetett volna létre a Laptopszalon támogatása nélkül.

DJI Tello teszt – az első benyomások

Első ránézésre a Tello teljesen megfelel a DJI által követett formatervezési elveknek. Ennél a megállapításnál is meglepőbb, ha a Sparkot és a Tellot egymás mellé tesszük, hiszen rögtön láthatóvá válik a rokoni szál. Egyébként a dobozon keresztül semmilyen érdekességet nem látunk, de ahogy először kézbe vesszük meglepő dolog történik. A Tello névre hallgató repülőszerkezet, ami mindössze 32 ezer forintba kerül, olyan minőségi érzetet kelt, mint a nagytestvérei.

Méretei ellenére is jókötésű, az összeszerelés pedig méltó a vérvonalhoz.

A Tello egy quadkopter és minden forgószárnyán két-két légcsavar lapát kap helyet. Minden légcsavart külön védőelem óv a sérülésektől, de ezeket könnyen el tudjuk távolítani. Ezáltal a repülési tulajdonságok némileg javulnak, de így a Tello védtelen légcsavar lapátjai jobban ki vannak téve a sérülésveszélynek. Az előbb-utóbb bekövetkező propeller törés viszonylag könnyen orvosolható, mivel a dobozban is helyet kap egy tartalék szett. A Tellohoz vásárolhatunk még különböző színű felső borításokat is, hogy ezzel is színesítsük a kis repülőszerkezetet.

DJI Tello teszt – mégis milyen a kamera?

Egy drón esetében nagyon fontos, hogy mennyire egyszerűen kezelhető. A komolyabb szerkezetek esetében a kamera egy külön gimbal segítségével mozgatható. A Tello esetében ez nem így van, a kamera rögzítése teljesen fix. Ez ebben az árkategórában egyáltalán nem jelent gondot, néhány versenytárs még kamerával sem rendelkezik. A kamera 5 megapixel felbontással bír és 720p, vagyis HD minőségű, elektronikusan stabilizált (EIS) képrögzítésre képes. Ez a kép a mai kor standardjai alapján nagyon esetlegesnek tűnik, de talán árnyalja a képet az a tény, hogy az iPhone 4 volt az első Apple telefon, amelynek a hátlapi kamerája hasonló specifikációkkal rendelkezett. Viszont. Egy kép többet mond ezer szónál. Figyelembe véve, hogy ez a teszt, valamivel többet tartalmaz ezer szónál, így sokkal jobban átjön a Tello-életérzés, ha megnézzük a következő videót.

A kamera a videóképet valós időben továbbítja okoseszközünkre (tablet vagy telefon) és ott is kerül rögzítésre, mivel a Tellonak nincs SD kártya foglalata. Hatótávolsága vízszintesen 100, függőlegesen 10 méter. Ezek az értékek WiFi Range Extender segítségével minimálisan tovább növelhetőek, és ezzel a megoldással a 2,4 GHz-es kapcsolat minősége javítható. További érdekességet jelenthet, hogy a Tello VR-szemüveg kompatibilis.

DJI Tello teszt – mennyire kezelhetó a drón?

A fenti kérdésre a következő rövid válasszal tudok szolgálni:

a DJI Tello egy kezesbárány.

Ennél azonban jóval többről van szó. Hasonló árkategóriában nézelődve a legtöbb drón eléggé fapados – se érzékelők, se kamera. Az olcsó kivitel gyakran egyet jelent azza, hogy csak a repüléshez szükséges légcsavar szerkezet kerül egy plasztik borításba, amely mellett még a vezérlő elemek kapnak helyet. Ezzel szemben a Tello korszerű elektronikai és érzékelő rendszerekkel van felszerelve. A kis légijármű agya a 14 magos Intel Movidius Myriad 2 VPU, amelyet kifejezetten a 3 dimenziós térben történő vezérlésére terveztek. Ez a VPU lehetővé teszi, hogy a fejlett szenzor és kameraképek feldolgozását követően kifejezetten stabil repülési tulajdonságokat vegyen fel az aprócska repülőszerkezet. Fordítsuk le ezt a szakzsargont és nézzük, milyen funkciókkal ruházza fel ez a rengeteg ketyere a kicsikét:

Up & Away: a drón magát vezérelve kezd hátra-, és felfele irányuló mozgásba, eközben a kamera felveszi az elé táruló képet
Circle: a drón körkörös mozgásba kezd, a kamerát a középpont felé fordítva
360: a drón egy 360o fokos kört írt le a saját tengelye kerül, a kamerát kifelé fordítva
Flips: a drón egy „bukfencet” hajt végre a megadott irányba
Bounce: a drón „szökdellve” repül a megadott irányba
Throw & Go: a drón forgószárnyai finoman felpörögnek, majd miután eldobtuk az repülni kezd és megfügg a levegőben

Ez azonban nem minden. A DJI Tello képes az automatikus fel-, és leszállásra a tenyerünkből is, felszerelték továbbá ütközéselkerülő rendszerrel, valamint a megadott értéknél figyelmeztet az alacsony akkumulátor szintre. A történethez azonban hozzátartozik még néhány apróság, de ez már a „fekete leves”. A DJI Telloban nincs GPS érzékelő, a dobozban nem találunk külön kontrollert és mindössze 80 grammot nyom.

Ezek azért nagyon fontos jellemzők, mert a szabadban reptetett Tello nagyon ki van téve az uralkodó széljárásnak. Már mérsékelt légmozgás mellett is „meginog a lába”, GPS hiányában ugyan függ a levegőben, de – pehelysúlyának köszönhetően – könnyen elsodródik, amit telefonról / tabletről nehéz lekezelni. Fontos még tudnunk, hogy a gyártó – egy feltöltéssel – 13 perces repülési élményt ígér, ami jól kifejezi a Tello méreteit. Még egy apróság: a szabadtéri repülés megkezdése előtt azért érdemes átfutnunk az eseti légtér kijelölésével összefüggő DroneZone összefoglalót.

DJI Tello teszt – milyen az app?

Első nekifutásra abba a hitbe ringattam magam, hogy a DJI saját alkalmazásán keresztül lehet irányításunk alá venni a Tellot. Ez a feltételezés azonban nem volt helytálló, mivel a kis drónt a saját Tello névre keresztelt applikációjának segítségével reptethetjük meg. Letölthető:  eszközre innen / androidra innen.

A kezelőfelület nagyon intuitív,

zéró tapasztalat mellett is ki lehet következtetni az első használatba vétel menetrendjét – de az app is végigvezet bennünket ezen. Miután levegőbe emelkedett, az érintőkijelző két alsó sarkában lévő két virtuális joystick segítségével terelgethetjük a kicsikét. A fejlett rendszernek köszönhetően kifejezetten reszponzív, így az átlagosnál jobban irányítható. Az igazi élményért cserébe mégis javasolt a plusz 10 ezer forintért vásárolható kontroller. Sőt, öszvér-megoldásként akár a telefonunkhoz is vásárolhatunk megfelelő kiegészítőt (lásd, alábbi képek).

Két ikonra azonban még fel kívánom hívni a figyelmet, az egyiken fogaskereket, míg a másikon stilizált drónt láthatunk. Előbbivel a kalibrációs beállításokat hozhatjuk elő, frissíthetjük a firmware-t, választhatunk az irányítási módok közül és beállíthatjuk: a mértékegységeket, a fotó minőséget, valamint az alacsony töltöttségi szint figyelmeztetését. A stilizált drón ikonra bökve a korábban felsorolt repülési módok közül (pl.: up & away) választhatunk, ami lényegében a felhasználói élmény sava-borsát fogja jelenteni.

Az alkalmazással összefüggésben érdemes felhívni a figyelmet a DJI Tello programozhatóságára. Ezt a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) által fejlesztett Scratch alapokon tehetjük meg. Nagyon egyszerű folyamatról van szó, amely során lényegében összeLEGOzhatjuk a különböző utasításokat. Például; emelkedj 5 méterre, majd repülj 25 métert előre és szállj le. A felhasználás mikéntje és a parancssor összeállítása a fantáziánkra van bízva.

DJI Tello teszt – a konklúzió

Nem túlzás azt állítani, hogy ebben az árszegmensben a DJI Tellonak nincs versenytársa. A Ryze Technologies mögött álló DJI lényegében annyira kigyúrta a Tellot, hogy kicsiknek és nagyoknak, kezdőknek és haladóknak egyaránt örömet és meglepetést fog okozni.

Nem is ragozom tovább a szót, mindenkinek azt javaslom, hogy vegyen egyet és a marketing szöveghez hűen:

Feel the Fun!