Biztonsági rendszerek, kvantumtechnológia, mesterséges intelligencia, edge, felhő… Csak egy pár technológia, melyek az utóbbi időszakban évről-évre hatalmasat fejlődtek és bővültek. Ilyen sok információ mellett koncentrálni sem könnyű, nemhogy a kiindulási pontot megtalálni a bitek, a bájtok, a sebesség és minden járulékos dolog tekintetében. Az informatikai vezetőkre hatalmas nyomás nehezedik, a cikk főleg nekik szól. Pontosan az informatikai vezetőkre háruló nyomás miatt a Dell Technologies technológiai igazgatója megfogalmazott négy tanácsot 2023-ra, melyeket érdemes lehet megfogadni, vagy legalább megfontolni. Lássuk mit mond John Roese:
- A hosszútávú költségek feltérképezése nélkül ne használjunk felhőtechnológiát
Sok olyan esetet láttunk már, mikor az felhőalapú megoldások iránti kezdeti lelkesedés abbahagyott – különös tekintettel itt is az informatikai vezetőkre. Nem gondolják végig stratégiai szempontból, hogy az informatikai képességeket a különböző felhőszolgáltatók között hogyan osszák el és hogyan bírják őket együttműködésre. Meg kell vizsgálni a munkafolyamatok futtatásának vagy az adatok adott felhőbe való elhelyezésének technikai megvalósíthatóságát, illetve meg kell határozni mind a rövid, mind a hosszútávú költségeit egy adott felhőszolgáltatásnak – ebbe beleértve az adatok visszanyerését és letöltését is. Ha a költségeket már tudjuk, pontosan meghatározhatjuk, hogy hol helyezzük el az egyes munkafolyamatokat. Ezen módszer segítségével az új felhő-lehetőségeket is ki tudjuk majd értékelni egy későbbi potenciális költségcsökkentés szempontjából.
- Határozzuk meg a Zero Trustra vonatkozó terveket!
Egyértelműen megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre tovább növekszik a Zero Trust rendszerek használatát előíró iparágak száma. Gondoljunk akár csak az amerikai kormány által meghatározott keretrendszerek, vagy a hozzánk jóval közelebb álló Európai Uniós GDPR-ra. Mivel érdemes kezdeni? A Zero Trust szemlélet alkalmazásához megfelelő felhasználói jogosultságokkal, házirenddel és fenyegetéskezelési keretrendszerrel kell rendelkeznie egy cégnek. Hogyan is lehetne ezek nélkül megvalósítani a biztonságot, ha nem tervezünk tűpontosan? Fontos, hogy a vállalat egészére ki kell terjedjen ez a filozófia, ugyanis csakis ekkor beszélhetünk biztonságról. Többfelhős környezetben ugyanis a legfontosabb az egységes és általános biztonság.
Kvantum-számítástechnika
- 1, Törekedni kell arra, hogy vállalatunk minél hamarabb képes legyen a kvantum-számítástechnika által kínált előnyök kihasználására.
Egyre nagyobb jelentősége van a kvantum-számítástechnikának, és ha egy komolyabb cégnél nincs szakember, aki ismeri a technológia működését és hatásait, akkor cégünk le fog maradni a versenytársakhoz képest – ezt a luxust pedig versenyhelyzetben egy vállalat sem engedheti meg magának. Fel kell állítani egy csapatot, a megfelelő eszközöket és a feladatokat, amelynek a kvantumtechnológia feltérképezése illetve az ezzel való kísérletezés lesz a feladata. A Dell Technologies például a múlt hónapban jelentette be a helyszíni Dell Quantum Computing Solution-t, melynek segítségével a partnerek elkezdhetik kihasználni a kvantumtechnológián alapuló gyorsabb számítás előnyeit. A kvantumszimulációs megoldásokra fordított befektetések kulcsfontosságúak lesznek 2023-ban. Továbbá az adattanulmányokkal és a mesterséges intelligenciával foglalkozó csapatok számára is lehetővé kell tenni a kvantumtechnológia elsajátítását.
- 2, A kvantumkriptográfia-biztos kockázatok hollétének meghatározása.
A kvantum-számítástechnika hatása jelentős, ugyanis a modern számítástechnika számos (alap)elemét megváltoztatja. A kvantum-számítástechnika térnyerése miatt fontos alaposabban megismerkedni a posztkvantum kriptográfiával – a hagyományos számítógépekhez való kriptográfiai rendszerek továbbfejlesztésével, hogy meg lehessen akadályozni a kvantumszámítógépek által indított támadásokat. A bűnözők világszerte aktívan próbálják rögzíteni és archiválni a titkosított forgalmat, azt feltételezve, hogy egy kellően erős kvantumszámítógéppel képesek lesznek visszafejteni és megtekinteni az adatokat. A kockázat csökkentéséhez meg kell találni a cég leggyengébb pontját és meg kell határozni mekkora az az időtávlat, amelyen belül mindenképpen lépni kell. Ehhez először katalogizálni kell a kriptoeszközöket, majd azonosítani, hogy a készleten belül mely titkosított adatok vannak a leginkább kitéve a nyilvános hálózatoknak, és melyeket rögzíthetik a legkönnyebben azok, akik vissza szeretnének élni velük. Ezzel kiderül, hogy hol lesz a legnagyobb szükség a posztkvantum kriptográfiára. 2022-ben a NIST kiválasztotta az első néhány működőképes posztkvantum algoritmust, és 2023-ban ezek az eszközök fokozatosan elkezdenek majd megjelenni. Kulcsfontosságú lépés kideríteni, hogy hol érdemes először alkalmazni őket. Idővel mindenhol szükség lesz rájuk, de nagyon fontos, hogy 2023-ban már el kell kezdeni megvédeni a nyilvánosság számára elérhető adatokat a fenyegetéstől.
- Felhőkiterjesztéses vagy felhőalapú? El kell döntenünk milyen legyen a többfelhős edge architektúra!
Ahogy azt már sokan elmondták előttem, az információ kincs. 2023-ban egyre több adatra és adatfeldolgozásra lesz szükség, legyen szó valós idejű adatok gyárakban történő feldolgozásáról vagy robotok vezérlőrendszereinek működtetéséről – de egyszerűbb példát is lehetne említeni. Nem cécózhatunk a döntéssel, 2023-ban le kell tennünk a voksunk, hogy melyik edge architektúrát választjuk szervezetünk számára. Az első lehetőség, ha az edge-et úgy használjuk, mint a felhők kiterjesztését. Ezt a modellt ma gyakran használják, és ebben az esetben minden felhőhöz szükség van egy egyenértékű edge-re (pl. GPCP-Anthos, Azure-ARC, AWS-EKS). Ez akkor működik jól, ha a szervezet csak egy vagy néhány felhővel rendelkezik. A második lehetőség az edge megosztott platformként való kezelése az összes felhőben. Ez az elsősorban edge architektúra még új, de az olyan törekvések, mint a Project Frontier, megnyitják az utat egy stabil, megosztott peremhálózati platform kiépítése előtt, amelyet bármely szoftveralapú edge (ARC, Anthos, EKS, IoT-alkalmazások, adatkezelési eszközök stb.) képes használni. Jóllehet a többfelhős peremhálózati platformok még gyermekcipőben járnak, fontos, hogy már most eldöntsük, milyen peremhálózatot szeretnénk a jövőben. Melyik előnyösebb egy cég számára? Ha minden felhőszolgáltatásához több peremhálózat kötődik, vagy ha a felhőszolgáltatások szoftverként elérhetők lennének egy közös platformon?
Remélhetőleg az IT vezetők jórésze belebotlik írásomban és segíti őket, hogy felkészüljenek a többfelhős jövőre. Az innováció átható és gyors, talán a történelem során most a leggyorsabb. Pontosan ez az oka annak, hogy mindenki előremutató döntéseket hozzon, remélhetőleg ezek pedig segítenek majd eligazodni az új technológiák között.
techkalauz.hu – az online techmagazin
