Integrált kártyák
Mindjárt az elején szerencsés tisztázni, milyen videokártya megoldásokat alkalmaznak a gyártók manapság. A két általánosan elterjedt típus az integrált kártya saját memória nélkül, illetve a különálló – dedikált – vezérlő saját memóriával. A napjainkban használt grafikus lapkák közül a leggyengébb és legolcsóbb kategóriát az integrált lapkák jelentik. Ezen megoldások elsősorban olyan felhasználók igényeit elégítik ki, akiknek a grafikus teljesítmény lényegtelen. Irodákba, illetve olyan környezetbe javasoltak, ahol az Internetezésen, az Office alkalmazásokon és a multimédián kívül egyebeket nem futtatunk a gépen. A hiedelmekkel ellentétben a legújabb integrált megoldások már képesek játékok futtatására is. Ezt annak köszönhetik, hogy elődeikhez képest ők már rendelkeznek hardveres T&L (Transform & Lightning) támogatással, de csodát nem kell várni tőlük. A most kapható notebookokban az integrált kártyák közül a két legerősebb az Intel GM965-ös lapkakészlete mellé kerülő X3100-as, illetve az AMD M690G északi hídjába implementált Mobility Radeon X1250-es. Ha a két kártya között hezitál az ember, mindkettő mellett és ellen is van érv. Ami az Intel megoldása mellett szól, az a DirectX 10 támogatás, melyet hardveresen ugyan tud a kártya, de várni kell rá, míg az Intel kiadja hozzá a drivert. Az AMD/ATI vezérlője viszont megközelítőleg 20%-al gyorsabb az X3100-nál, és bizonyos változatai rendelkeznek saját memóriával. Természetesen mindkettő alkalmas már a Vista Aero futtatására. Itt érdemes kitérni egy kisebb gyártó – a VIA – vezérlőire is. A VIA jelenlegi legkomolyabb integrált megoldása a Chrome9, mely a VN896 lapkakészlet mellé kerül beépítésre. Teljesítménye meglehetősen szerény, erre már igaz az, hogy játszani nem kell vele, de a Vista Aero-ja még éppen eldöcög rajta. A VIA-val kapcsolatban annyit még érdemes megjegyezni, hogy éppen e cikk írásának időpontjában mutatta be a legújabb, DirectX 10.1 kompatibilis grafikus vezérlőjét a Chrome 400-at, mely elsősorban a videofeldolgozás terén jeleskedik. Ezt a ChromotionHD 2.0 csomag biztosítja, mely a nagy felbontású videók hardveres dekódolásában segít. Az előzetes hírek szerint a GPU 3D-s megjelenítésben nem lesz erős, de a tervezésekor elsősorban az alacsony fogyasztást és a csekély hőtermelést tartották szem előtt.
Különálló megoldások
A másik vonalat a dedikált kártyák képviselik. Ezek közül szinte már mindegyik képes – élvezhető minőségben – játékok és egyéb 3D-s alkalmazások megjelenítésére, de természetesen ezek közt is nagy a szórás. A jelenleg kapható notebookokban a leggyengébbek az nVidia-tól a GeForce Go 7000-es sorozat belépő szintű kártyái – a 64 bites 7200/7300/7400-as változatok – illetve az ATI Mobility Radeon X1000-es család legkisebb tagja, az X1300. Ezen GPU-k csak korlátozott mértékben képesek hardverigényes játékok futtatására. Az nVidia megoldásainál a 64 bit nagy gát. Az ATI X1300-asa a maga 128 bites memóriainterfészével és a max. 256 megabájt saját memóriájával ugyan jóval gyorsabb, mint a fent említett GeForce-ok, de a kevés pixel futószalagnak és polygonozó egységnek köszönhetően komoly igénybevételre nem alkalmas. Az alsó kategóriában manapság ezekkel a kártyákkal már ritkán találkozunk. Ezen modellek kiváltására az nVidia a 8400-as sorozatot állította csatasorba, mely szintén 64 bites, de a DX10, illetve a Shader 4.0 támogatásának, valamint a magasabb órajelének köszönhetően jóval gyorsabb az elődöknél. Az ATI is újított, a 8400-ak konkurensének a Mobility Radeon HD 2400 kártyákat dobta piacra. Ebben a szegmensben a két kártya azonos teljesítményre képes, a verseny kiegyenlített. A középkategóriás VGA-k mezőnye is sűrű, itt az nVidia 8600GS/GT kártyái veszik fel a küzdelmet a Mobility Radeon HD 2600/2600XT változatokkal. Ezek a kártyák már élvezhető minőségben – anti-aliasingel és motion blurel – adják vissza az asztali gépeken kedvelt játékainkat. Mindegyik DX10 kompatibilis, ellentétben a közel azonos teljesítményű, de régebbi kiadású, ám a mai napig kapható GeForce Go7600 illetve Mobility Radeon X1600 középkategóriás, DX9c támogatással rendelkező lapkáival. A felső kategória szinte külön világ. Ezek mind árban, mind teljesítményben magasan verik az eddig felsoroltakat. Ebben a szegmensben vitathatatlanul az nVidiáé a pálma. A notebook VGA-k képzeletbeli trónján jelenleg 8800GTX ül, nemrég taszította le onnan a kicsit régebbi kiadású, ám bivalyerős 7950GTX-et. Ezeknél a kártyáknál természetes opció az SLI-ben való működés, példaként egy 8800GTX SLI-ben 13500 körüli pontot kap 3DMark06 alatt. Érdekességképp megemlítendő, hogy a középkategóriában az nVidia a napokban jelentette be a 9000-es családot, ezen belül is a GeForce 9500M GS és a GeForce 9300M G modelleket, melyek a 8600GT és a 8400GS lapkákat hivatottak leváltani.
Ezek mellett léteznek még tervezésre készült kártyák, melyek kimondottan az OpenGL-re vannak kihegyezve, de ez már egy másik történet lesz.
polip – techkalauz.hu
Jegyzetek:
T&L:
azaz Transform & Lightning olyan műveletsor, melynél egy speciális hardver számolja ki a transzformációkat (mozgatás, forgatás, méretezés), és a fényeket
DirectX:
a Microsoft által kifejlesztett, kimondottan grafikai alkalmazások és játékprogramok futtatásához szükséges hardverfüggetlen, komponens alapú környezet
GPU:
azaz a Graphics Processing Unit a videókártyákon található feldolgozóegység, mely a központi processzor (CPU) válláról veszi le a terhet azáltal, hogy a grafikus számításokat elvégzi helyette
Anti Aliasing:
élsimítás, mely a kontrasztos, pixeles éleket a háttérrel finoman összemosva élethűbb képet varázsol
Motion Blur:
mozgáselmosás, lényege, hogy a tárgyat mozgás irányban elmossa, azaz a mozgás elmosódottan jelenik meg a képkockákon
