Ez az év sem más, mint a többi, ha szeptember, akkor Keynote. Az almás cég most sem fukarkodik a jelzőkkel: az egyetlen dolog, ami mindent megváltoztat, epic, a televíziózás jövője…Már meg sem lepődünk rajtuk, hiszen az összes konkurens marketingosztálya felzárkózott az Apple-höz.
Ebben a pár sorban most nem a tegnapi esemény történéseivel és a száraz technikai paraméterek tényszerű felsorolásával szeretnék foglalkozni. Sokkal inkább arról, hogy véleményem szerint az Apple üzletpolitikájában egy komoly változás történt. A bevezetőben felvezetett gondolat a lényeges. Amikor letisztult bennem a tegnapi sajtótájékoztató tartalma, akkor kezdett el világossá válni, hogy ennek a Pro-nak mekkora jelentősége is van.
A Steve Jobs féle paradigma megváltozik, a cég szorosabb kapcsolatot ápol a nagy szoftvercégekkel (Microsoft, Adobe, Autodesk) hogy nyitni tudjon a vállalati felhasználók felé. Korábban sok kritika érhette az Ipadet, hogy tartalomfogyasztáson kívül másra nem jó, hogy csupán az unatkozó vagy kikapcsolódni vágyó emberek játékszere. Arányaiban és mennyiségét is tekintve a leggyakoribb feladatkörök egy munkagépen a szövegszerkesztés, fotószerkesztés és prezentációk készítése. A Microsoft szorgos törekvéseinek hála az élet elképzelhetetlen az Office programcsomag nélkül a munkahelyeken. Léteznek ugyan ingyenes alternatívák, de a kompatibilitás illetve megszokás miatt a felhasználók jelentős hányada más szoftverrel el sem tudja képzelni a szövegszerkesztést, táblázatkezelést, adatbázis-kezelést.
Az Adobe szoftvere a Photoshop mára már fogalommá vált. Már nem csak a fotósok, kiadványszerkesztők, építészek eszköze, hanem az átlagfelhasználók is ezzel a programmal ismerkednek a családi fotók szerkesztésének rejtelmeivel.
.jpg)
Annak, hogy az Ipad a dolgos hétköznapokban is teret nyerhessen két akadálya volt: hardveres, illetve szoftveres. A hardveres akadály egyrészt a fizikai billentyűzet másrészt egy fejlett ceruza hiánya volt. Szoftveres oldalon az Office illetve Adobe funkcionális hiányosságai voltak okolhatóak.
Megjelent az IOS-ben a többablakos mód és támogatja a stylust. A pencil vagy hívjuk csak ceruzának, nem egy bóvli vacak, képes felismerni a nyomás erősségét és a ceruza helyzetét, így tudunk vékonyabb, vastagabb vonalakat rajzolni vagy döntött módban satírozni, színezni. Töltését a másik végén található Lightning csatlakozóval tudjuk megoldani. Viccesen nézhet ki egy nagy táblából kikandikáló ceruza. Azt már csak félve merem megjegyezni, hogy jó eséllyel beletörheti az ügyetlenebb user. Ennek ellensúlyozására 15 másodperc töltéssel akár fél órás használat is lehetővé válik. Kíváncsian várjuk az első teszteket és benyomásokat.
Számomra meglepő volt, hogy az orvosok és a mérnökök felé is nyitott az Apple. Előbbieknek demonstrációs eszköz, tanuláshoz segítség vagy a mindennapokban digitális kórlap lehet. Egy mérnök valószínűleg nem egy táblagépen fogja a munkája komolyabbik részét elvégezni, de például egy építésznek a tervek bemutatására a megrendelőknek, azok szerkesztésére, skiccek, vázlatok készítésére ideális lehet. Egyik nagyon jó barátom építész, még évekkel ezelőtt vetette fel azt a kérdést, hogy hogyan tudná megoldani azt, hogy a Vacoom digitalizáló táblájához hasonlóan tudjon egy táblagépen rajzolgatni. Még mindig hihetetlen népszerűségnek örvend a pauszpapír és a rajztábla a körükben, de ez egy új lehetőséget teremt a kreativitás kibontakozására.
Az orvosi felhasználás nem meglepő. Nálunk gazdagabb nyugati vagy arab országokban, sok kórházban már évek óta működik a digitális kórlap. Az egészségügyi alkalmazottak: orvosok, ápolók, beteghordók a táblagépükön érhetnek el minden fontosabb adatot a betegekről. Ezen a piacon voltak eddig kifejezetten erre a felhasználásra szánt céleszközök, hogy csak a nagy neveket említsük: HP, Motorola, Panasonic, Fujitsu. Sokuk rendelkezik valamilyen speciális bevonattal: vízlepergető, antibakteriális, csúszásgátló, gumírozott, hogy a betegellátás viszontagságait túléljék. Kaptak szoftveres, hardveres titkosítást, smart card olvasót, biometrikus azonosító modult, ceruzát, billentyűzetet, dokkolót, csatlakozók egész garmadáját. Szoftveres oldalon megtalálható az Android is, ugyanakkor a Windows dominanciája vitathatatlan.
Az egészségügyi intézmények egy másik része viszont inkább az Ipadet részesítette előnyben. Az elmúlt években több célszoftvert is fejlesztettek az IOS-re.
Érdekes látni, hogy a Világ egyik legnagyobb gyártója sem tud mást tenni, mint menni a piaci igények után. A healthcare és industry vonal hatalmas potenciállal és vásárlóerővel bírnak. Több elemző is a tabletpiac telítettségéről ír. Úgy gondolom, hogy a vállalati és állami szektorokban majd annyi táblagépet lehet értékesíteni a következő évtizedben, mint amennyit az átlagfelhasználók körében.
Tamás
