Mint tudjuk, napjainkban komoly kérdéseket vet fel a az internetes fájlmegosztás, vagyis a torrentezés. Sokan terelik jogi útra ennek a kérdésnek a rendezését, mert a különböző alkotók (filmesek, zenészek, szoftverfejlesztők, stb.) állításaik szerint rengeteg bevételtől esnek el a fájlmegosztók használatából kifolyólag.
Európai Uniós tagságunkból fakadóan a helyi törvénykezést ezen a téren is befolyásolják a közösségben elfogadott irányelvek. A nálunk bevett gyakorlatot alkalmazzák az EU legtöbb tagországában, ez alapján minden adattárolásra alkalmas eszköz árában szerepel egy illeték melyet visszaosztanak a jogkezelők számára. Így a nem kereskedelmi célú másolást és/vagy letöltést (adattárolón való elhelyezés, torrentezés, stb.) nem üldözik, ez ellen nem lépnek fel a hatóságok. Ez a megoldás természetesen nem azt tükrözi, hogy a jogdíjakért harcolók és a jogalkotók manapság vajszívűek lennének. Inkább a jelenlegi technológiai környezetben a kivetett illeték tűnik az egyetlen megoldásnak, hogy a letöltött tartalmakból valamekkora hasznot visszanyerjenek. Túl hosszú, túl költséges és ráadásul kétséges kimenetelű pereket eredményezne, ha minden egyes torrentezőt bíróság elé állítanának.
Ezen a téren viszont változások lesznek, melyek már most is zajlanak: jelenleg éppen a szerzői jog reformját készítik elő az Európai Unión belül, mely hazánkra is kihat. Ma a leghangsúlyosabb ügy, az ún. „holland ügy”, melynek a verdiktje: a fentiek semmisek, a privát másolás csak és kizárólag akkor engedélyezett, ha a felhasználó személy fizetett a tartalomért a jogtulajdonosnak. Nincs pardon, aki nem fizetett, az bűncselekményt követett el. Az európai törvénykezés a közeljövőben elő fog állni a farbával és az is kiderül, melyik oldal tud több támogatót felsorakoztatni: akik minden jogtulajdonoshoz köthető tartalomért keményen fizettetnének, vagy azok, akik az adathordozókra kivetett illetékben hisznek?
Ettől független, a hazánkban jelenleg érvényes Büntetőtörvénykönyv bár nem tökéletes és helyenként homályosan fogalmaz, egyértelműen még nem kriminalizálja azokat a személyeket, akik nem haszonszerzés céljából másolnak és/vagy töltenek le különböző tartalmakat, engedékeny ebben az irányban. Magyarországon csak a fizetős oldalakkal szemben indult meg a „kalózüldözés”.
Források:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV
http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp140058hu.pdf
Gabe
