A Lenovo egy mélyreható globális kutatásba kezdett a ThinkPad 30. évfordulójának alkalmából. Ezen kutatás célja az, hogy megértsék a gondolkodási szokásokat, azonosítsák a gondolkodásmódok hiányosságait és hogy feltárják az emberiség jövőjének jobbá tételét szolgáló gondolkodásmódokat – izgalmasan hangzik, nem?
Hogyan hatnak a mai társadalmi kihívások a társadalomra és a termelékenységre? Ezt próbálja megfejteni az első Think Report (avagy Think Jelentés). A kritikus gondolkodás kulcsfontosságú tulajdonság ahhoz, hogy megértsük a folyamatokat és rájöjjünk a megfelelő ok-okozati összefüggésekre. A szóban forgó jelentés egy érdekes gondolkodásmódot azonosított a mai világban. A globális válaszadók azt állítják, hogy körülbelül napi két órát veszítenek a termelékenységükből, mivel képtelenek célirányosan gondolkodni, elsősorban a kiégés, a stressz és a mentális fáradtság miatt. Ennek elsősorban egyetlen (érthető) oka van: az elmúlt két évben a világban végbement hatalmas változás.
Ez az igencsak aktuális jelentés – melynek keretei közt több mint 5700 embert vizsgáltak meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban – a Lenovo ThinkPad 30. évfordulója alkalmából készült. A cél pedig nem más lenne, minthogy kicsit oktassák, avagy felvilágosítsák a munkaerőt a „reális gondolkodás” fontosságáról, illetve hogy lehetővé tegyék számukra, hogy intelligensebben, együttműködőbben és kevésbé tolakodóan használják a technológiát oly módon, hogy az ne vonja el a figyelmet az életvitelről és a boldogulásról.
Megvilágosító érzés látni, hogy az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi haladás veszélyben van a reális gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek 80%-a úgy gondolja, hogy nekünk, mint társadalomnak új gondolkodási forradalmat kell kidolgoznunk” – kommentálta Emily Ketchen, a Lenovo Intelligens Eszközök Csoportjának alelnöke és CMO-ja. „A ThinkPad 30. évfordulójának ünneplése során kulcsfontosságú az idő, hogy újraértékeljük, hogy az emberközpontú technológia miként képes katalizálni a jobb gondolkodást életünk minden területén – az otthontól a munkahelyen át az iskoláig és így tovább.”
The Thinking Gap, avagy egy gondolkodási szakadék
A válaszadók nagyrészt úgy érzik, hogy az elmúlt néhány év súlyos eseményei (pl. COVID-19, gazdasági zavarok stb.) fokozzák a figyelmetlenséget, még több multitaskingot kívánnak meg, ezáltal, illetve általánosságban is pedig növekedik a fáradtságérzés, emiatt pedig tovább romlik a gondolkodásuk minősége.
Az összes válaszadó mindössze 34%-a mondja azt, hogy gondolkodási idejének „teljes részét” vagy „nagy részét” tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti. Az IT-döntéshozók 75%-a világszerte azt mondja, hogy kollégáik „nagyon” vagy „kissé” küzdenek a tiszta és produktív gondolkodással. A megkérdezettek 64%-a úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy „túlélési” gondolkodásra támaszkodik, továbbá a gyors gondolkodás és a többfeladatos munkavégzés (multitasking) képessége „rendkívül” vagy „nagyon fontos” – ezek miatt pedig hiány van az innovatív és megvalósítható gondolkodásmódból, amely befolyásolhatja a fejlődést.
Ezzel párhuzamosan a legtöbb válaszadó úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrevetítve, hogy élete nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben.
A gondolkodás ereje
Meglepően népszerű gondolkodásmódnak bizonyult az a gondolat, hogy a válaszadók jelenleg is küzdenek azért, hogy folyamatosan egy jobb gondolkodásmódot érjenek el. Szerencsére a válaszadók többsége vevő gondolkodásmódjának javítására, illetve értik azt is, hogy jobb gondolkodásmóddal számos előnyük lesz az életben.
A válaszadók 65%-a úgy gondolja, hogy a tiszta, mély,
produktív gondolkodás segít jobb döntéseket hozni.
Az Egyesült Államokban megkérdezettek 79%-a „extrém fontosnak” vagy „nagyon
fontosnak” tartja a kritikus gondolkodást.
Gondolkodási szokások
Míg az emberek felismerik a jobb gondolkodás erejét, a produktív gondolkodási időről való elképzelésük régiónként nagymértékben változó, és nem mindig igazodik a hagyományos „9-től 5-ig” munkanaphoz.
A megkérdezett amerikaiak 37%-a, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24%-a részesíti előnyben a késő éjszakát vagy a kora reggelt. A japán válaszadók 25%-a a délelőttöt részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek 35%-a inkább gondolkodik esténként.
A megkérdezettek úgy vélik, hogy a jobb gondolkodáshoz elengedhetetlen a csendes környezet – és az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy nagyra értékelik a zajszűrő technológiákat, ugyanis ezek remekül segítik őket a mélyebb gondolkodásban.
Jobb gondolkodásmód a technológia által
A kutatások alapján az emberek a kommunikációs és kollaborációs technológiák fejlődését tekintik a hatékonyabb gondolkodást elősegítő leghasznosabb technikai vívmányoknak. Ezen túlmenően, ha megtanuljuk, hogyan használjuk célirányosabban a technológiát – ideértve bizonyos határok felállítását, a zavaró tényezők korlátozását és az információzsúfoltság csökkentését –, az segíthet a jobb gondolkodási szokások kialakításában.
A megkérdezett üzleti végfelhasználók 66%-a arra vonatkozóan keres információt, hogy a technológia miként segítheti a tiszta, mély és produktív gondolkodást. Arra is hajlandóak, hogy újraértékeljék a technológiával való kapcsolatukat. Például sokan úgy érzik, hogy a feladatok egyszerűsítése segíthet az egyéneknek abban, hogy hatékonyabban tudjanak gondolkodni.
A németországi válaszadók 40%-a megtanulná a technológia célirányosabb használatát is. Az Egyesült Államokban a válaszadók 39%-a szabna határt technológia használata körül. A megkérdezett IT döntéshozók túlnyomórészt optimisták a munkatársaik számára elérhető technológiákat illetően, illetve azon szempontból is, hogy az hogyan teszi lehetővé az alkalmazottak és a szervezetek világos gondolkodását. Legyen szó a határidők betartásáról, az üzleti elmék összefogásának szükségességéről vagy a feltalálásról – a megkérdezettek több mint 60%-a gondolja úgy, hogy a technológia segíti az egyéneket a kritikus, reflektív, együttműködő, expanzív/feltáró és/vagy újszerű gondolkodásban/tevékenységekben.
Gondolkodás az emberiségért
Összességében a válaszadók úgy vélik, hogy a jobb gondolkodás hosszú távú hatásokat hagyhat maga után. A megkérdezettek többsége egyetért abban, hogy a jobb gondolkodás növelné kollektív emberségünket, és általa közelebb kerülnénk az emberiség és a társadalom előtt álló kihívások megoldásához.
Az Egyesült Államokban 62%, az Egyesült Királyságban 54%, Németországban pedig 52% állítja, hogy társadalmunk kedvesebb lenne, ha világosabban, mélyebben és produktívabban gondolkodnánk.
Egy pár szó a módszerekről
A tanulmány megvalósításához szükséges terepmunka egy 5768 válaszadó részvételével végzett online felmérésen keresztül történt 2022. július 4. és 24. között. Négy országban végezték a méréseket: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban.
techkalauz.hu – az online techmagazin
