Az áramszünet nem csak azért bosszantó jelenség, mert pár pillanatra, vagy hosszabb időre nincsen fény, nincsen aksikat töltő áram, és persze nincsenek üzemelő háztartási gépek. Ez önmagában persze dühítő, kényelmetlen, idegesítő. Viszont a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az áram kiesése, azaz az ellátás váratlan megszűnése nem tesz jót az eszközöknek. A hullámzás a legnagyobb gond, amikor elmegy, aztán visszajön, aztán megint elmegy. Ez a típusú változékonyság egyetlen gépnek sem jó, és akkor még finoman fogalmaztunk. Viszont az áramkimaradások ellen nincs mit tenni, ha globális a helyzet, nyilván a helyi hálózatot mindenképpen célszerű ellenőriztetni, ha folyton helyi kimaradások tapasztalhatóak.
Mit lehet tenni a gépek védelmének érdekében?
Az áramszünetek többsége nem megelőzhető. A hirtelen kimaradó áram jelensége tényleg bosszantó, de a védekezés nagyon sokat jelent. A szünetmentes táp ebben a küzdelemben szolgálhat védőpajzsként. A használatának a lényege, hogy a közbenjárásával a rá csatlakoztatott masinák teljesen megóvhatóak a váratlan áramszünet károsító hatásaitól.
Azt kevesen tudják, hogy áramkimaradás esetén nemcsak arról van szó, hogy aktuálisan rövidebb vagy hosszabb időre megszűnik az áramellátás. Ez az a tény, ami amúgy érzékelhető, tapasztalható, és ami ténylegesen fejfájást okozhat. De ez még mindig csak a kisebbik probléma. Ugyanis amikor kimarad az áram, akkor a visszajövetel pillanatában még nagyon instabil, változékony az áramerősség mértéke. Nyilván ez aztán pillanatok alatt rendeződik és beáll, csakhogy abban a pár villanásnyi időben, míg ez nem történik meg, súlyos károkat generálhat. Egyetlen elektronikai eszköz sincs felkészítve erre a típusú váltakozó áramra, ezért nem csoda, hogy könnyen végbemehet a roncsolódás.
Hány áramszünet kell ahhoz, hogy a gép élete veszélybe kerüljön?
Sokan azért állítják parkolópályára a szünetmentes táp beszerzését, mert úgy vélik, hogy egy-egy véletlenszerű áramszünet nem okozhat semmiféle gondot, úgyhogy felesleges külön a védekezéssel foglalkozni. Ez azonban téves elképzelés, mivel egyetlen áramkimaradás is súlyos károsodást generálhat. Egyetlen egy. Márpedig azért azt nem nehéz belátni, hogy egy áramszünet évente a legtöbb helyen simán előfordulhat, sőt igazából az egy, mint lehetséges szám, nagyon csekélynek tűnik.
Vagyis nem jó ötlet arra apellálni, hogy talán kibírják az eszközök a ritkán bekövetkező megpróbáltatásokat, mert erre nincs semmiféle garancia. S ez azzal sem függ össze, hogy mennyire fiatalok vagy idősek az eszközök, lévén bármelyik tönkremehet az áramkimaradástól, még a frissen vásárolt hűtő is. Mindezek tudatában nem véletlen, hogy a védekezés a legjobb ötlet, a leghatásosabb stratégia. Ráadásul egyetlen egy beruházásról van szó, egyetlen egyszer kell megvásárolni a szünetmentes tápot, és onnantól kezdve élvezhetőek az általa borítékolt előnyök.
Hogyan is működik?
A tápegység akkor lép munkába, amikor az áramellátás valamilyen okból ingadozik, vagy meg is szűnik kisebb-nagyobb időre. A védelmi mechanika feladata egyszerű: érzékeli az eltérést, a nem kívánt változást a speciális szenzorain keresztül, majd gondoskodik a megfelelő ellátás bebiztosításáról.
A fentiekben olyan kellemetlen helyzeteket vázoltunk fel, amikor az áramkimaradás következtében az elektronikai kis és nagy gépek sérülnek, károsodnak, vagy akár teljesen tönkremennek. De van itt még a spektrumon bőven bosszantó jelenség, ami ha bekövetkezik, az bizony több, mint dühítő. Vegyük példának azt a nem ritka helyzetet, hogy a számítógépen, asztalin természetesen a legújabb megbeszélés, vagy valamilyen fontos írásos munka zajlik, és egyszer csak bumm, beüt a krach, elmegy az áram, és minden ami addig elkészült egyetlen másodperc leforgása alatt a semmivel válik egyenlővé. Ezek azok a típusú károk, amik anyagilag semmilyen szinten sem pótolhatóak, nem téríthetőek meg. Ráadásul nem érdemes arról sem megfeledkezni, hogy a számítógép rendszerének sem tesz jót a szakadás, és ez igaz mind szoftveres, mind hardveres értelemben.
