Intel On Demand vége: elbukott a fizetős hardverfunkciók kísérlete

  1. Volt egy időszak, amikor komolyan felmerült, hogy a processzor nem egészen az, aminek elsőre látszik. Megveszed a drága szerver CPU-t, beteszed a gépbe, de bizonyos funkciók csak akkor élednek fel, ha később még egyszer kinyitod a pénztárcád. Az Intel ezt nevezte el Software Defined Siliconnak, a piacon pedig Intel On Demand néven futott. Most viszont úgy tűnik, a történet itt véget ért, méghozzá meglehetősen halk ajtócsapódással.

A koncepció papíron nem volt teljesen őrült. Az Intel azt gondolta, hogy a modern Xeon processzorokban amúgy is ott lapuló gyorsítókat és biztonsági funkciókat el lehetne adni opcionálisan, egyszeri aktiválással. Aki csak alap számításra használja a szervert, annak elég az alapkészlet. Aki viszont titkosít, gyorsít, nagy adatfolyamokat mozgat, az fizet, és kinyílik előtte egy új ajtó. Quick Assist, Dynamic Load Balancer, Data Streaming Accelerator, memóriában futó analitikai gyorsítás, SGX, mind ott sorakoztak a listán.

A valóság azonban gyorsan lehűtötte az ötletet. A nagy felhőszolgáltatók, azok a cégek, akik ezres vagy tízezres darabszámban vásárolják a szerverprocesszorokat, nagyon egyszerű kérdést tettek fel. Miért fizetnénk újra azért, ami fizikailag már benne van a chipben? Egy hyperscale környezetben minden extra licencdíj megszorozva jelenik meg, és itt már nem havi szoftver-előfizetésről, hanem hardverhez kötött felárakról volt szó. Ezt a matematikát nehéz megszépíteni.

Felmerül a kérdés, hogy önmagában rossz ötlet volt-e a modell. A szoftveres előfizetésekhez hozzászoktunk, ott elfogadott, hogy funkciók nyílnak és záródnak havidíjért cserébe. A hardvernél azonban más a pszichológia. Ha egy processzort megvásárolsz, jogos az érzés, hogy az a tiéd, teljes egészében. Az a gondolat, hogy ugyanaz a szilícium két különböző értéket képvisel attól függően, fizettél-e még érte utólag, sokaknál leverte a biztosítékot.

Ráadásul az Intel On Demand láthatóan sosem lett igazán gondozott projekt. A technikai háttér létezett, a GitHubon volt kód, volt dokumentáció, de az egész inkább tűnt kísérletnek, mint stratégiai iránynak. Amikor ezek a jelek összeadódnak a piaci érdektelenséggel, a végeredmény általában nem meglepő. Az Intel most archiválta a kapcsolódó fejlesztéseket, a weboldal pedig kiürült, maradt néhány dokumentum és sok megválaszolatlan kérdés.

Sokan kérdezték annak idején, hogy ez a modell lecsoroghat-e a fogyasztói processzorok világába. Elképzelhető lenne, hogy egy i7 vagy i9 csak felárért kap meg bizonyos gyorsítást vagy extra biztonsági funkciót? A mostani fejlemények alapján ez a forgatókönyv egy időre lekerül a napirendről. És őszintén szólva, a legtöbb felhasználó valószínűleg fellélegzett.

Volt már hasonló próbálkozás az Intel múltjában. A 2010-es évek elején létezett egy Upgrade Service nevű kezdeményezés, ahol bizonyos processzorok extra teljesítményt vagy funkciókat kaptak aktiválás után. Rövid életű volt, és a mostani történet kísértetiesen emlékeztet rá. Mintha újra és újra kiderülne, hogy a hardver és az utólagos fizetős feloldás nem házasodik jól.

A nagy tanulság talán nem is technológiai, hanem emberi. Egy ponton minden rendszer eljut oda, ahol már nem a lehetőségek számítanak, hanem az érzés, amit a felhasználónak ad. Megéri-e egy ilyen modell? Kontrollt ad vagy inkább bizonytalanságot? Egyszerűbbé teszi a döntést, vagy csak újabb mérlegelési kényszert rak a válladra? A szerverpiac szereplői erre most elég egyértelmű választ adtak.

Az Intel számára ez minden bizonnyal egy tanulási folyamat volt. A cég továbbra is erős hardvert gyárt, gyorsítókkal, specializált egységekkel, komoly mérnöki munkával. Csak épp a jövőben valószínűleg óvatosabban nyúl majd ahhoz az ötlethez, hogy a már legyártott szilícium egy részét digitális lakattal zárja el. A szoftver maradjon szoftver, a hardver pedig hardver. A piac úgy tűnik, ezt a felosztást még mindig szereti.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

Szerző további cikkei

Kategóriák

További cikkeink

2025.03.24.
Brutális sebesség jön az SSD-knél – a PCIe 7.0 hozza el a 512 GB/s korszakát
A technológia folyamatosan gyorsul, de a PCI Express 7.0 szabvány bevezetésével…
2025.02.27.
Kibertámadás áldozatai lettek népszerű Chrome-bővítmények – 3,2 millió felhasználó érintett
Egy nagyszabású kibertámadás során hackerek feltörtek 16 népszerű Chrome-bővítményt, köztük az…
2025.02.19.
90%-os kedvezmény: Népszerű lopakodós játék mindössze 2 dollárért a Steamen
A játékosok most hatalmas kedvezménnyel szerezhetik be az egyik legnépszerűbb ’stealth’…
2026.07.17.
Skullcandy Crusher 720: THX Spatial Audio és 65 órás üzemidő az új fejhallgatóban
A Skullcandy bemutatta legújabb vezeték nélküli fejhallgatóját, a Crusher 720 modellt, amely a…
2026.07.17.
Onimusha: Way of the Sword demóval és új játékokkal bővült a GeForce NOW
Az NVIDIA újabb nagy megjelenéssel bővíti felhőalapú játékszolgáltatását: az Onimusha: Way of…
2026.07.16.
McIntosh MX124: csúcskategóriás AV processzor érkezett 13.4 csatornás Dolby Atmos támogatással
A McIntosh bemutatta új referencia kategóriás AV processzorát, az MX124-et, amely…
Thermal Grizzly DeltaMate
2026.07.16.
Thermal Grizzly DeltaMate: új gyorscsatlakozók és leeresztőszelep érkezett vízhűtéses PC-khez
A Thermal Grizzly tovább bővíti DeltaMate termékcsaládját, amely ezúttal új gyorscsatlakozókkal…
2026.07.15.
IBM Power S1112: új AI-szerverrel és önműködő Power platformmal bővül a vállalati kínálat
Az IBM új hardverrel és több mesterséges intelligenciára épülő szoftveres fejlesztéssel…
2026.07.15.
ASUS ROG Swift OLED PG27UCWM és PG32UCWM: megérkeztek a 4K Tandem RGB OLED gamer monitorok
A ASUS Republic of Gamers hivatalosan is elérhetővé tette új csúcskategóriás…
2026.07.14.
GameSir T7 Pro W: retró dizájnnal érkezett az új Xbox és PC kontroller
A GameSir hivatalosan is bemutatta legújabb vezetékes játékvezérlőjét, a T7 Pro W…
2026.07.14.
Windows Search: végre átláthatóbb keresőt kap a Windows 11
A Microsoft több ponton is átdolgozza a Windows 11 beépített keresőjét,…