Az Nvidia kínai piac felé irányuló korlátozásai tovább szigorodnak: a Financial Times értesülései szerint a cég arra kéri a külföldi felhőszolgáltatókat, hogy csökkentsék a kínai ügyfelektől való függésüket. Az új feltétel szerint a bevételük legalább 51 százalékának kínaiakon kívüli ügyfelektől kell származnia. Ez komoly fejtörést okozhat azoknak az adatközpont-üzemeltetőknek, amelyek eddig kínai technológiai cégeket szolgáltak ki.
Mit követel az Nvidia a felhőszolgáltatóktól?
Az információk szerint a feltételt nem írásban, hanem szóban közölték az Nvidia értékesítési képviselői és regionális vezetői. A cég a nyáron vezette be a szabályt, és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokra alkalmazza, a már meglévő felhőszolgáltatási szerződésekre nem. Két forrás megerősítette, hogy a megkötés világszerte érvényes, nem csak az ázsiai telephelyekre vonatkozik.
A gyakorlatban a felhőcégeknek igazolniuk kell, hogy elegendő nemzetközi kereslet áll mögöttük, mielőtt az Nvidiával folytatják az üzleti kapcsolatot. Az Nvidia közleménye szerint az amerikai chipekre épülő adatközpontok és felhők alapozzák meg az amerikai modell- és alkalmazásfejlesztők globális versenyképességét. A cég hivatkozott az Egyesült Államok régóta képviselt politikájára is, amely az amerikai infrastruktúra világszerte történő kiépítését támogatja.
Miért fontos ez a kínai cégeknek?
A kínai technológiai vállalatok egyre inkább külföldi felhőszolgáltatókra támaszkodnak, hogy hozzáférjenek olyan fejlett processzorokhoz, amelyeket közvetlenül nem vásárolhatnak meg. Ezeken a rendszereken futtatják az igényes mesterséges intelligencia feladatokat, például a nagy nyelvi modellek tanítását. A háttérben az amerikai hatóságok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan jutnak el a fejlett chipek Kínába: a közvetítőkön, külföldi számítási központokon és más kereskedelmi megoldásokon keresztüli kerülőutakat igyekeznek lezárni.
A B300 és az árkülönbség
A kereslet nagyságát jól mutatja a B300 példája. Egy teljes rack nemzetközi piacon nagyjából 600 000 dollárba kerül, Kínában viszont a szűk kínálat miatt 2026 októberében állítólag mintegy 2,8 millió dollárért kelt el egy. A B300 az Nvidia legfejlettebb processzorai közé tartozik, közvetlen kínai értékesítését az amerikai exportkorlátozások tiltják.
Szigorúbb ellenőrzés és a piac reakciója
Az Nvidia idén több mint felére csökkentette azon ázsiai cégek számát, amelyek jogosultak az AI-chipjei megvásárlására. Szigorúbb megfelelőségi ellenőrzéseket is bevezetett, hogy a korlátozott processzorok ne juthassanak Kínába illetéktelen beszállítókon és közvetítőkön át.
Az új elvárás nehéz helyzetbe hozza azokat a külföldi üzemeltetőket, amelyek korábban kínai ügyfelek bevételére építettek. Nekik most elég nem kínai ügyfelet kell találniuk ahhoz, hogy szolgáltatásaik legalább 51 százaléka kínaiakon kívülre menjen. Egy szingapúri felhőszolgáltató képviselője szerint az Amerikán kívüli elegendő nemzetközi ügyfél megtalálása nehézzé vált. Hozzátette: „ha szigorúan alkalmazzák, az biztosan árt az üzletnek”.
Ha a szabály érvényesül, a kínai cégeknek még nehezebb lehet külföldi szolgáltatóktól fejlett számítási kapacitást bérelniük, ami az AI-fejlesztéshez szükséges erőforrásaikhoz való hozzáférésüket is érinti. Az Nvidia egyéb fejleményeiről az Rubin GPU csendben csökkentett specifikációjáról szóló cikkünkben is olvashat.
Gyakori kérdések
Mit jelent az 51%-os szabály?
A külföldi felhőszolgáltatónak a bevétele legalább felét meghaladó részét, vagyis legalább 51 százalékát kínaiakon kívüli ügyfelektől kell szereznie.
Vonatkozik ez a meglévő szerződésekre?
Az értesülések szerint nem, a feltételt a jövőbeli kereskedelmi megállapodásoknál alkalmazzák.
Csak ázsiai cégeket érint?
Nem, két forrás szerint a követelmény az Nvidia ügyfeleire világszerte vonatkozik.
Hivatalosan közölte az Nvidia a szabályt?
A beszámoló szerint szóban kommunikálták az értékesítési képviselőkön és regionális vezetőkön keresztül.
Forrás: TechRadar
