Dell Inspiron 7737 teszt – az XPS Inspiron

Írta:

október 31, 2013

1426

Bevezető

Hűha – röviden és tömören. Az első találkozás alkalmával engem is meglepett az új 7-es szériás Inspiron, a váltás ugyanis elég éles az előző generációhoz képest, és sokkal inkább a régebbi XPS-ekre hasonlít, mind ár, mind minőség terén.
A 15,6”-os testvérének a tesztje már olvasható oldalunkon, most pedig a 17,3”-os változatot vesszük górcső alá. Azt már előre elmondhatom, hogy érdemes velünk tartani, mert több szempontból is rendkívüli gépet fogunk bemutatni!

Tesztalanyunkat a Laptopszalon biztosította számunkra, mely megtekinthető és kipróbálható a Laptopszalon Budai üzletében.

Laptopszalon Buda

Cím: 1024 Budapest, II. ker., Lövőház u. 12. fsz. 1/d
Nyitva tartás: H-P: 10:00 – 19:00; Szo.: 10:00 – 18:00; V: Zárva
Tel: 20/612-1111

Anyaghasználat és összeszerelés

Az első meglepetés itt ért engem (és másokat is, akik látták már). Itt bizony egy ízig-vérig prémium gépről van, és ez már az első pillantás, az első tapintás után nyilvánvalóvá válik.

A fedlapot és a csuklótámaszt egyaránt vastag, finoman textúrázott alumínium borítja, amely áthajlik a gép oldalára is – a szögletek lekerekítettek, a körbefutó éleket pedig ferdén csiszolták (ez utóbbi sajnos fel is van polírozva, így a maszatolódás, rosszabb esetben a karcok is meglátszanak rajta). A felépítése kifejezetten stabil és masszív, nyomásnak és csavarásnak is ellenáll – nem utolsó sorban a dizájn is rendkívül megnyerő.

A fém burkolatnak van egy érdekes következménye is, ugyanis ha nem megfelelően földelt konnektorhoz csatlakoztatjuk a tápegységét, akkor a felszínt finoman végigsímítva érdes tapintatúnak találjuk azt – ez nem tekinthető hibának, sokkal inkább egy érdekes elektrosztatikus jelenségnek.

A zsanérokról (vagyis zsanérról) sem lehet egy rossz szót sem szólni, erősen és stabilan tartja pozícióban a kijelzőt, amire szükség is van, ugyanis a kijelző érintéssel vezérelhető. Pontosabban egyidejűleg 10 ujj megkülönböztetését teszi lehetővévé, a védelméről edge-to-edge edzett üveglap (Corning Gorilla Glass) gondoskodik, körülötte pedig egy gumikeret fut körbe, ami csukott állapotban egyrészt megakadályozza, hogy kosz jusson a billentyűzet és a kijelző köré, másrészt a távolságot is tartja. Az érintőkijelzőnek és a stabilitásnak ára is, van, mert míg a gép teste az átlagnál karcsúbb, addig a kijelző a hátlappal együtt meglehetősen vaskos lett, a notesz tömege pedig 3230g.

Mindent összevetve az anyghasználat és az összeszerelés példás, a belépő üzleti gépek is elbújhatnak mellette.

Csatlakozók

A notebook elején és hátulján nem sok érdekeset találunk, elől az akku és a HDD LED-je töri megy az egyhangúságot, hátul pedig a zsanér terpeszkedik szélesen (a szellőzőnyílást a zsanér mögött találjuk).

Jobb oldalon sorban a töltőcsatlakozó, HDMI, Ethernet, 2 db USB 3.0, SD kártyaolvasó és kombinálat audio ki/be-menet kapott helyett.

Bal oldalon 2 db USB 2.0-t, DVD meghajtót és egy Kenstington zárat találunk.

Kommunikáció

A Gigabit-es LAN-on felül n-es WiFi és 4.0-s Bluetooth áll rendelkezésünkre. A vezeték nélküli hálózatokat kellően stabilan kezelte, és a sebességgel sem volt probléma.

Beviteli eszközök

A billentyűzet sem sikerült rosszul, bár az etalonnak számító Lenovo billentyűzetekkel nem ér fel. A nyomáspontot jól eltalálták, és gépelés közben is kellemesen csöndes, azonban a bilentyűt lehetne picit hosszabb is, az mindneképp jót tenne a gépelési komfortnak. Az alátámasztással szemben vegyesek az érzéseim, mert gépelés közben stabil, de némi nyomás hatására már lehet rajta hajlítani egy kicsit. Problémának nem nevezhető, inkább csak bosszantó lehet egy egyébként nagyon jól összerakott gépnél.

17,3”-os gép lévén a numpad sem maradhatott el, a kurzormozgatók viszont egy picit laposak lettek. Kapunk cserébe egy két fokozatban állítható háttérvilágítást, ami sötétben nagy hasznunkra lehet!

Az F1-F12 gombok alapértelmezetten meg vannak cserélve, és a dedikált multimédiás gombok érhetőek el rajtuk azonnal, ám ez a BIOS-on belül állítható, hogy ha valaki sokat használja az F1-12 gombokat, akkor azt ne Fn billentyűkombináción keresztül kelljen elérnie.

Mielőtt a clickpad-et használatba vesszük, mindenképp érdemes legalább a 17-es verziójú driverre frissíteni, ugyanis a gyári driver egy nagyon bosszantó hibát produkál: kétujjas görgetés során nagyon gyakran az oldal tetejére ugrik (azonban ha valaki nem találkozik ezzel a hibával, akkor nincs nagy szükség rá). A driverfrissítéssel azonban ez megszűnik, és élvezhetjük az érintőpad pozitív tulajdonságait is. Kellemes a felülete, pontos, a kattintások egyáltalán nem hangosak, a több ujjas gesztusok (például a kétujjas görgetés) nagyon szépen működnek! A hozzá adott szoftverrel meglehetősen sok konfiurációs lehetőségünk lesz: számomra külön öröm volt, hogy a bal gombos kattintást sikerült középső gombra cserélnem.

Korábban már esett róla szó, hogy a Dell is igyekszik követni a trendeket, ezért az új generációs Inspironok már érintőkijelzővel is elérhetőek. A tesztelt gép sem kivétel ez alól, így teljes mértékben kihasználhatjuk a Windows 8 adta lehetőségeket. A nagyítás/kicsinyítés például rendkívül szépen működi, kár, hogy csak néhány alkalmazás esetén (pl Internet Explorer, képnézegető) van ez megoldva.
Az már persze más kérdés, hogy mennyire kényelmes egy 17”-os gépet érintőkijelzővel használni, de a lehetőségek megvannak, a zsanér pedig stabilan tartja a kijelzőt, hogy a gép ne nagyon billegjen.

Webcamera és mikrofon

Az 1 megapixeles kamera képe videotelefonálásra teljesen alkalmas képet ad, közelre nagyon éles képet ad, távolabbra már talán egy picit elmosódottabbat, lámpa megvilágítással a képe kicsit zajos, a képfrissítése viszon kellemesen gyors.

A mikrofon is jól teszi a dolgát, egy kicsit visszhangzós (ezt lehet, hogy a szoba akusztikája okozta), de tiszta és jól érthető.

Kijelző

Az egyetlen pont a gépben, amin nem tudtam napirendre térni. Szerintem méltatlan egy prémium kategóriás géppel szemben, hogy ugyanazt a low-end panelt kapja, mint egy belépő kategóriás gép. Ez nem csak a Dell ellen irányul, a többi gyártó is előszeretettel használ ZS kategóriás kijelzőket, ezektől sajnos nem sokban tér el. Ehhez híven a kontraszt gyenge, a színek fakók és a betekintési szögekről sem lehet sok jót mondani. A fényerő beltéri használatra rendben van, viszont ha nap erősen betűz a helyiségbe, akkor a fényes kijelző már kellemeltlenül tud tükröződni, és romlik az olvashatósága.
Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a nálunk járt, 1600×900-as (HD+) felbontású változatra igaz, az fHD panellal szerelt darabok remélhetőleg jobb minőségűek lesznek.

Személyes véleményem az, hogy ezen az áron már legalább IPS panellal kellene gépet árulni (a 7537-esben az fHD kijelző már IPS, reméljük igaz ez a nagytestvérre is)!

A kijelzőt pedig nagyjából 120°-os szögben nyithatjuk ki – itt azért egy hangyányival több nem ártott volna.

Hangszórók

Filmezéshez, zenehallgatáshoz egyaránt megfelelő minőségű, és hangerejű zajkeltők kerültek 7737-be, amiket a gép alsó felszínének a szélén találjuk – tehát érdemes úgy elhelyezni, hogy ne árnyékoljuk le őket.

Talán itt érdemes egy kellemetlen jelenségről is mondani pár szót, ugyanis az audio kimenetnek van egy alapzaja. Hogy ha hangfalat, fülhallgatót, egyéb eszközt csatlakoztatunk hozzá, azoknak lesz egy alap háttérzaja, ha éppen valamilyen hangos is kell kiadnia.

Hardver

A 7737 jelenleg kétféle CPU-val érhető el, ULV i5-tel (4200U) és ULV i7-essel (4500U), továbbá emellé kapunk egy dedikált GT750M-et, ahol az Optimus természetesen működik, így ha nincs szükségünk GPU teljesítményre akkor csak a HD4400 üzemel. Memóriából 6GB került a tesztpéldányba, ami minden további nélkül bővíthető a szerelőablakon keresztül.
Általános felhasználásra az i5-ös változat is bőséggel elegendő, játékok mellé viszont néha már elkél az i7-es 400MHz-cel magasabb órajele.

Komolyabb játéktesztek készítésétől most eltekintettünk, mivel a 7537 esetében ugyanilyen hardver már átfogóan lett tesztelve.

Háttértár, bővíthetőség

Merevlemezből egy 1TB-osat kapunk gyárilag, de ezt kifejezetten ajánlott SSD-re cserélni, mert mindennapos használat során ez a legjelentősebb limitáló tényező. Ezek után rajtunk áll, hogy mit kezdünk a megmaradt HDD-vel, egyrészt a DVD meghajtó helyére tehetjük, másrészt egy külső tárolóba is.

A bővítés pedig kifejezetten egyszerű művelet, a notesz alján lévő két takarólemezt könnyen eltávolíthatjuk, ekkor hozzáférünk az akkumulátorhoz, a merevlemezhez és a 2 memória foglalathoz.

Hőmérséklet, melegedés, zaj

Általános multimédiás felhasználás mellett egy csöndes, és nagyon hűvös géppel van dolgunk. Néha bekapcsol a hűtőventillátor alacsony fokozaton, de általában csak a merevlemez hangját lehet hallani (amennyiben nem cseréltük még ki nagy bölcsen egy SSD-re). Más a helyzet azonban, ha maximális terhelés alá helyezzük a gépet, ilyenkor nem csak, hogy megjön a hangja, de a burkolat is drasztikus mértékben képes átforrósodni – nagy szerencsénkre a billentyűzetet magát, illetőleg a csuklótámaszt ez nem érinti, ezek ugyanis langyosak maradnak. Ekkor a processzor órajele is ingadozik, és a Turbo is csak 1,8-1,9 GHz-n képes azt tartani.

A terheléses teszt szélsőséges helyzetet jelent a gép számára, játék közben ezzel szemben messzemnően más a helyzet, jóval alacsonyabb belső hőmérséklet (ezzel együtt magasabb, 2-2,3GHz-s Turbo órajel), és ugyancsak alacsonyabb burkolati hőmérséklet társul hozzá, miközben a ventilátor is csendesebben működik. Hacsak nem szeretnénk FurMark-ot és CPU stressz tesztet futtatni szabadidőnkben, akkor egyáltalán nem kell leírnunk a 7737-es hűtését.

Üzemidő

Az Intel a Haswell-lel új szintre emelte az akkumulátoros üzemidőt, az új energiatakarékos CPU-k az nVidia-féle Optimus-szal rendkívüli párost alkotnak, ezek igazán szép értékek egy 17″-os, érintőkijelzős notebooktól (lásd táblázat).

Az új Inspironok mellé a Dell már kínál egy akkumulátor menedzselő szoftvert is, ahol módunkban áll akkukímélő üzemmódot beállítani, megvédve ezzel a gyakori lemerülés-töltés ciklusoktól, és a hosszantartó, magas cellafeszültségtől.

Értékelés

Nehéz helyzetben vagyok az Inspiron 7737-tel. A 17″-os XPS-ek után most újra letett az asztalra a Dell egy igen komoly prémium kategóriás multimédiás notebookot. Gyönyörű dizájn (ami vitathatatlanul a MacBook-okat idézi), tisztességesen összerakott ház, jó hangszórók, potens hardver és nem utolsó sorban egy 17″-os érintőkijelző a jutalmunk pénzünkért cserébe. És hogy kiknek ajánlanám? Azoknak, akik egy remek DTR (desktop replecament) notebookot keresnek, előtérbe helyzve a multimédiás felhasználást, játszani is szeretnének, és nem utolsó sorban egy mutatós gépet szeretnének a nappaliba.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a negatívumokat sem, a kijelző számomra egy fájó pont, ezért az arra érzékenyek/igényesek számára sokkal inkább az fHD panellal szerelt verziót ajánlom. Továbbá ott van még a felemás eredményeket produkáló hűtés is, amely a belső komponenseket becsülettel lehűti, a burkolat felé viszont nincs eléggé leszigetelve.

Mindezek ellenére (és ezért is vagyok nehéz helyzetben), egyszerűen nem lehet nem szeretni ezt a gépet. Élmény megfogni, élmény ránézni és élmény használni is.