Intel mobil processzorok

 Gyártók, modellek

 
Jelenleg a legelterjedtebb megoldást a két nagy lapkagyártó, az Intel és az AMD kínálja. Léteznek még egyéb processzorral (VIA, stb.) szerelt noteszgépek is, de rendkívül alacsony piaci részesedésük folytán róluk mindössze említésszinten szólunk. A két gigász harcában pillanatnyilag az Intel áll jobban, de az AMD vs. Intel vita örök. Hogy melyik a jobb? Ennek eldöntésére én is kérdéssel felelek: Coca-Cola vagy Pepsi? Nehéz a választás, de leginkább ízlés kérdése. Természetesen mindkét gyártó kínál belépő szintű és csúcskategóriás modelleket is, de vannak köztes megoldások. A laikus felhasználó az órajel alapján dönt mondván: ha valami 2 gigahertzen megy, az tuti jó választás. Ezt a tévhitet az elején szeretném eloszlatni! Az órajel mindössze egy tájékoztató adat, akkor mérvadó, ha két azonos processzort vetünk össze. Köznyelvre lefordítva adott két motor, egy Trabant illetve egy BMW. Míg a Trabant motor 6000-es fordulaton lead 26 lóerő teljesítményt, addig a BMW 226-ot. Pedig mindkettő ugyanakkora fordulaton jár! Na ez a helyzet a gigaherzekkel is! Egy 2,13GHz-es Celeron összehasonlíthatatlanul lassabb, mint egy 1,46GHz-es Intel Pentium Dual Core T2310.
 
Az Intel választéka – Celeron
 
Az Intel belépő szintű processzorai a Celeron névre hallgatnak. Maga a család két részből áll: a régebbi típusú 400-as sorozatból, illetve az újabb, 500-asokból. Manapság kizárólag 5xx-es változatokkal szerelt modellekkel találkozhatunk. Ezen processzorok 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek, 512 kilobájt vagy 1 megabájt másodlagos gyorsítótárral rendelkeznek, az FSB-jük viszont minden esetben 533 megahertz. Internetezésre, tanulásra, irodai alkalmazásokra mindenképp ideális, itt nem kell komoly teljesítmény. Hátránya a SpeedStep technológia hiánya, azaz a gép akkumulátort nem kímélve mindig a maximális órajelen üzemel, nem tudja menet közben, dinamikusan szabályozni saját működését. Előnyei között mindenképp az árát kell megemlíteni, a „celeronos” notik a legolcsóbbak a piacon. Újdonság a kétmagos Celeron Dual Core, mely egyelőre csak asztali gépekben érhető el, de vélhetően készül a mobil változata is.
 
A Pentium család
 
A Pentium M sorozat volt az első, kimondottan notebookokba tervezett mobil processzora az Intelnek. A legelső széria még 130 nanométeres gyártástechnológiával készült, majd jöttek a 90 nanométeres változatok. A processzorok széles skálán készültek, órajelük 1,3 – 2,26 gigahertz közötti tartományban mozog, másodszintű gyorsítótáruk 1 vagy 2 megabájt. Ezen CPU-k már tudják az 533 megahertzes rendszerbuszt is, de legfőbb erősségük az Enhanced Intel Speedstep Techonology, mely segítségével képesek valós időben változtatni a magfeszültségüket illetve a frekvenciájukat az éppen aktuális számítási feladatokhoz igazodva. Ezen processzorok felett már picit eljárt az idő, a régi Dothan magos Pentium M-ek azonban még ma is forgalomban vannak! Teljesítményük még mindig komoly, széles körben alkalmazhatóak, de megvételét már nem javasoljuk a bennük lévő utasításkészlet „elavultsága” miatt.
 
A Dothan magos Pentiumok leváltására érkezett az Intel Yonah magja, melyek az egymagos változat mellett már két maggal is érkeztek, nevük Intel Pentium Dual-Core. Manapság eléggé elterjedtek, de új gépekbe már kevésbé rakják őket. Ezek ismérvei a T2xxx jelölés, valamint az 1MB cache és az 533MHz-es FSB támogatás. A Dual-Core processzorok már 65nm-es gyártástechnológiával készülnek, fő erényük az alacsony fogyasztás. Irodai használatra, multimédiára, internetezésre és egyszerűbb játékok futtatására azonban kiválóan alkalmasak, ha nem szánunk sokat egy notebookra, akkor ez ideális döntés lehet.
 
A Core széria
 
Az Intel hosszas hezitálás után sutba dobta a jó öreg és kiszolgált Pentium nevet, és helyette a Core márkanevet vezette be. Ezzel együtt új processzormagot jelentett be, a  Meromot. Az új utasításkészlettel érkező, belépő szintű processzorok az Intel Core Duo névre hallgatnak. A processzorok mindegyike 65 nanométeres csíkszélességű, T2xxx jelölésű, azonban lényeges különbség a fentebb említett változatokhoz képest az ezekben lévő 2MB L2 cache, valamint az 533 mellett a 667MHz-es buszsebesség támogatása is. Az órajelek 1,6 – 2,13 GHz között változnak. A Speedstep mindegyikben alapértelmezett, az összes változat 64 bites. Az egyik legelterjedtebb megoldás manapság a Celeronok mellett, tulajdonképpen a belépő szintű notebookok közül rengeteg ilyennel van szerelve. Ezen CPU-k tulajdonképpen minden számítási feladattal gyorsan megbirkóznak, egy átlagos igényű felhasználónak több, mint elégséges a teljesítményük.
A Merom maggal szerelt processzorok közt a csúcsot a Intel Core 2 Duo-k jelentik. A legerősebb notebookok ilyen feldolgozó egységgel érkeznek. A számozásuk T5xxx és T7xxx, a lényeges különbség, hogy a 7xxx-es széria már 800-as FSB-t is tud, míg a T5xxx sorozat csak 667 megahertzes rendszerbuszt támogat. Ebben a kategóriában nem ritka a 4 megabájtos L2 cache, és léteznek már 4 magos változatok is! Az ilyen gépek már a legkomolyabb számítási, matematikai feladatok gyors megoldására is alkalmasak, tulajdonképpen otthoni használat során a bennük rejlő potenciált ki sem tudjuk használni. Ha hezitálunk, egy ilyen CPU-val szerelt notebook választásakor gondoljuk végig: vajon tényleg szükségünk van ekkora teljesítményre? 200 lóerős autót sem vesz meg az ember ha tudja: csak a sarki füszértbe ugrik le majd vele zsemléért.
Fontos megemlíteni még a Merom mag leváltására kiadott új, 45 nanométeren készülő Penryn-t, mely az Intel legújabb fejlesztése. Az ebből készülő processzorok az abszolút felső kategóriát jelentik jelenleg. Számozásukról (T8xxx és T9xxx) valamint 6 mega másodlagos gyorsítótárukról ismerszenek meg. Ebből a magból készülő processzorok csak most kezdik el meghódítani a piacot.
 
A felsorolt technológia- és név kavalkádot lehetne tovább tetézni a speciális alacsony és ultra alacsony fogyasztású processzorok ismertetésével, illetve a fő rivális AMD termékeinek felsorolásával, de ezt már csak a techkalauz.hu -n…  
 
Gungl Ákos, Folkmann Ferenc – Laptopkalauz.hu
Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

Kategóriák

További cikkeink

2025.03.24.
Brutális sebesség jön az SSD-knél – a PCIe 7.0 hozza el a 512 GB/s korszakát
A technológia folyamatosan gyorsul, de a PCI Express 7.0 szabvány bevezetésével…
2025.02.27.
Kibertámadás áldozatai lettek népszerű Chrome-bővítmények – 3,2 millió felhasználó érintett
Egy nagyszabású kibertámadás során hackerek feltörtek 16 népszerű Chrome-bővítményt, köztük az…
2025.02.19.
90%-os kedvezmény: Népszerű lopakodós játék mindössze 2 dollárért a Steamen
A játékosok most hatalmas kedvezménnyel szerezhetik be az egyik legnépszerűbb ’stealth’…
2026.05.22.
A Zendesk új AI-árazása teljesen átírhatja a vállalati szoftverpiacot
A Zendesk új árszabási modellt vezet be mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálati rendszereihez. A…
2026.05.22.
Vibe coding: miért nem szabad kész termékként kezelni az AI által írt kódot
Az AI-alapú kódgenerálás egyre gyorsabban terjed a szoftverfejlesztésben, sok vállalat azonban…
2026.05.20.
Samsung és Google okosszemüveg érkezik Gemini AI-val
A Samsung Electronics és a Google a Google I/O 2026 eseményen először mutatta meg közösen…
2026.05.20.
COLORFUL iGame B850M ULTRA alaplapok érkeznek Ryzen platformra
A Colorful Technology új microATX alaplap-szériát jelentett be AMD Ryzen platformhoz. Az iGame…
2026.05.19.
LG UltraGear 25G590B: megérkezett az első natív 1000 Hz-es gamer monitor
Az LG Electronics hivatalosan is bemutatta a világ első natív 1000…
2026.05.19.
Megérkezett a Swissbit N7000 PCIe Gen 4 SSD sorozata ipari rendszerekhez
A Swissbit hivatalosan is bemutatta az N7000 PCIe Gen 4 SSD…
2026.05.18.
A Perixx új ergonomikus mechanikus billentyűzete a programozók és irodai felhasználók igényeire épít
A Perixx bemutatta a PERIBOARD-535 II nevű új ergonomikus mechanikus billentyűzetét,…
2026.05.18.
A Microsoft enged a nyomásnak, átprogramozható lesz a Copilot gomb
A Microsoft 2024-ben vezette be az úgynevezett AI PC specifikációt, amelynek…