A kvantumtechnológia fejlődése egyre gyorsabb, és több területen, például számítástechnikában, kommunikációban és szenzorikában is közelít a gyakorlati alkalmazásokhoz. A valódi áttöréshez azonban nem elég a tudományos előrelépés, szükség van olyan szabványokra is, amelyek lehetővé teszik a technológia összehasonlíthatóságát és megbízható használatát.
A mesterséges intelligencia fejlődése jól mutatja, mi történik, ha egy technológia gyorsabban terjed, mint a körülötte kialakuló keretrendszerek. Bár az AI rövid idő alatt széles körben elterjedt, a szabványok, az értékelési módszerek és az irányelvek sok esetben lemaradtak a fejlődés mögött. Ez bizonytalanságot és nehézségeket okozott a vállalati alkalmazás során.
A kvantumtechnológia esetében lehetőség van arra, hogy más utat válasszon. A korai szakaszban kialakított mérési és szabványosítási keretek segíthetnek abban, hogy a fejlesztések ne csak működjenek, hanem ipari szinten is skálázhatóvá váljanak. Ez különösen fontos egy olyan területen, ahol a rendszerek érzékenyek és összetettek.
A vállalatok számára a szabványosítás gyakran plusz költséget és időráfordítást jelent, ezért sokszor csak később kerül előtérbe. A kvantumtechnológia esetében azonban éppen ez a gondolkodás jelenthet kockázatot. Ha nincs közös nyelv, egységes mérési módszer és összehasonlítható teljesítménymutató, a befektetők és a felhasználók nehezen tudják megítélni az egyes megoldások értékét.
Egy korábbi technológiai hullám, a grafén fejlesztése is hasonló problémákat mutatott. Bár az anyag tulajdonságai nagy várakozást keltettek, a piaci elterjedés lassabb volt a vártnál. Ennek egyik oka az volt, hogy hiányoztak azok az egységes mérési és összehasonlítási keretek, amelyek alapján a különböző megoldások objektíven értékelhetők lettek volna.
A kvantumtechnológia különösen érzékeny fizikai jelenségekre épül, ezért a megbízható mérés kulcsszerepet játszik. Nemcsak az számít, hogy egy adott rendszer működik-e, hanem az is, hogy mennyire stabil, reprodukálható és összehasonlítható más megoldásokkal. Ehhez olyan mérési infrastruktúrára van szükség, amely képes egységesen értékelni a teljesítményt.
A nemzetközi együttműködés ebben a folyamatban elengedhetetlen. A kvantumtechnológia több iparágat és technológiai területet köt össze, így egyetlen vállalat vagy ország sem képes önállóan lefedni az egész ökoszisztémát. A közös szabványok kialakítása segíti az interoperabilitást és csökkenti a piaci fragmentációt.
A befektetői oldalról nézve a szabványosítás nem adminisztratív kérdés, hanem kockázatcsökkentő eszköz. Az egységes mérési és értékelési rendszerek lehetővé teszik, hogy a technológiák teljesítménye összehasonlítható legyen, ami növeli a bizalmat és elősegíti a finanszírozást.
A kvantumtechnológia esetében a hagyományos megközelítés, miszerint először fejlesztés, majd később szabványosítás, nem működik hatékonyan. A keretrendszereknek párhuzamosan kell kialakulniuk a technológiával, különben fennáll a veszélye annak, hogy egymással inkompatibilis megoldások jelennek meg a piacon.
A következő években a kvantumtechnológia komoly hatással lehet több iparágra, de a valódi piaci áttörés feltétele a megbízhatóság és az összehasonlíthatóság. Ehhez nem elegendő az innováció, szükség van közösen elfogadott szabványokra is.
A mesterséges intelligencia fejlődése már megmutatta, milyen kihívásokkal jár a gyors adaptáció megfelelő keretek nélkül. A kvantumtechnológia előtt most adott a lehetőség, hogy ezt a hibát elkerülje, és stabilabb alapokra építse a jövőjét.
