Földünk az egyetlen ismert, lakható bolygó, nem mellesleg a mi otthonunk és mint ilyen érdemes rá odafigyelni. Sokan nem tudják, de a Földet benépesítő fajok korábban sosem tapasztalt mértékben válnak veszélyeztetetté az életterük elvesztése, vadászat, klímaváltozás, vagy a más fajokkal való verseny miatt. Ez gyakorlatilag ma már olyan mértékű fenyegetést jelent, hogy a tudósok, kutatók el sem tudják dönteni, melyik fajnak is van szüksége segítségre és melyiknek nem. Ebben a munkában vállalhatunk önkéntes szerepet az okostelefonunkkal a kezünkben.
Az okostelefonok a megjelenésük óta rengeteg csodálatos dolgot tettek elérhetővé. Lehet, hogy éppen ezt a cikket is egy ilyen eszközről olvassuk el. Átfutott már a fejünkben, hogy mit is tartunk a kezünkben? Kifinomult szenzorok sokaságát, egyetlen készülékbe integrálva: GPS, kamera, óra – ezek ma már mind az alapfelszereltség részét képezik és a kör pedig csak egyre tágul. Korábban ki kellett menni a természetbe, elfogni az adott faj képviselőjét, ezt eljuttatni a szakemberhez vagy pedig nyugtató lövedékkel le kellett teríteni, majd megjelölni. Most ahelyett, hogy az állatokat egyesével megjelölnék, az okostelefonokkal felfegyverzett sokaságot állítja hadba az iNaturalist, hogy lencse végre kapják az elefántokat, pillangókat vagy akár a különböző növényeket.
Mi is az iNaturalist? Lényegében egy fotó megosztó alkalmazás, ahol a természet kerül górcső alá. Az elkészült képek feltöltésre kerülnek, majd az azonosításban a többi felhasználó segédkezik. Az alkalmazás magába foglalja a geotagging funkciót, vagyis a „kattintáskor” rögzíti a GPS koordinátát, dátumot és pontos időt. Ezek tömeges alkalmazása hatalmas segítséget jelenthet a kutatók és tudósok számára, hogy jobban megérthessék a környezetünkben zajló folyamatokat. Az iNaturalist az elmúlt időszakban már bebizonyította, hogy nem halva született ötlet: sikerült lencsevégre kapni a klímaváltozás miatt fenyegetett amerikai pocoknyulat, beazonosítani egy új békafajtát, az Egyesült Államok észak-keleti részén kipusztítottnak hitt éti-kagyló is életjelet adott magáról és a sor még folytatódik.
Ez efféle megvalósítások, vagyis a tömegeket besorozó programok nem új keletűek. Már Thomas Jefferson is létrehozta a saját hálózatát, hogy megfigyeljék az időjárást és az 1900-as években az Audubon Társaság a madárvonulásokat dokumentálta. Ma, az iNaturalist mellett pedig elérhető az iSpot és a Project Noah is, melyek hasonló célokat tűztek ki maguk elé. Az egyik legsikeresebb program, a 2002-ben indított eBird volt, mely a madármegfigyelők által feltöltött adatokra támaszkodva regisztrálták hol, mikor és milyen fajjal találkoztak. Miután több mint 175 millió megfigyelés került regisztrálásra, ma már nagy valószínűséggel lehet megjósolni hol, mikor és milyen madárfajjal találkozhatunk az Egyesült Államokban.
Az, hogy pontosan milyen segítséget is lehet így nyújtani, nem teljes mértékben tisztázott. Annyi biztos, hogy a különböző, biodiverzitást megfigyelő alkalmazások életre kaptak és jó néhány megszállottat sikerült soraikba toborozni. Ezek a lelkes amatőrök nem helyettesítik a kutatókat, tudósokat, de azok segítségére lehetnek, mivel az így létrehozott adatbázisok szinte kifogyhatatlan mennyiségű, feldolgozni való adatot szolgáltatnak a minket körülvevő flóra és fauna változásában végbemenő folyamatok megértéséhez.
Források:
http://www.sciencemag.org/content/344/6187/1246752.abstract
http://www.gbif.org/dataset/50c9509d-22c7-4a22-a47d-8c48425ef4a7
Gabe
