Megérkezett az NVIDIA RTX Spark N1X, vagyis az a chip, amelyet a Linuxos mini-PC-kből már egy éve GB10 néven ismerünk. A Windows-gépekbe szánt Arm-alapú SoC ezen a héten debütált, és a Microsoft Surface Laptop Ultra mellett további fél tucat laptop, valamint egy mini-PC is épül rá. Összefoglaljuk, mit tud a chip, és hogyan pozicionálja az NVIDIA a fogyasztói piacon.
RTX Spark launch: laptopok és egy mini-PC
A Microsoft Surface Laptop Ultra a legprémiumabb Surface Laptop eddig, és a Windows-ökoszisztéma Arm-törekvéseinek egyik zászlóshajója. Mellette a héten további hat laptop jelent meg RTX Spark chippel. Érkezett egy Windowsos mini-PC is, a Microsoft Surface RTX Spark Dev Box. A gyártók közül sokan a fejlesztőkre és a tartalomgyártókra céloznak, mások a szélesebb fogyasztói piacra szánt gépeket építettek. Az indulás részleteiről korábbi cikkünkben is írtunk, az első ASUS-modellről pedig itt olvashat.
Az RTX Spark nagy teljesítményű SoC, az AMD Ryzen AI Max (Strix Halo) szériájához hasonló kategóriában. Az NVIDIA mégis szélesebb felhasználói körnek kínálja, mint amit a Microsoft laptopja önmagában sugall.
Az RTX Spark N1X architektúrája
Az „RTX Spark N1X” a GB10 fogyasztói neve. A megnevezés helyet hagy a család későbbi chipjeinek. A GB10 az NVIDIA első olyan SoC-ja, amely több év után ismét végfelhasználói rendszerekbe készült. Az NVIDIA a Grace Blackwell szerverarchitektúra kisebb léptékű változatának tartja, bár nem pontos kicsinyített másolatról van szó. A chip az NVIDIA és a MediaTek közös projektje, két chipletből áll, és mindkettő TSMC 3 nm-es gyártástechnológiával készül:
- S-dielet: a MediaTek tervezte CPU- és memória-chiplet.
- G-chiplet: az NVIDIA tervezte GPU-chiplet.
CPU: 10+10 Arm mag, 2024-es tervekből
A CPU-chipletben négy magcsoport van, két klaszterbe szervezve. A nagy teljesítményű magok száma 10 Arm Cortex-X925, az energiahatékony magoké 10 Arm Cortex-A725. Minden klaszternek saját 16 MB-os L3 gyorsítótára van. Ezek az Arm 2024-es szabványos magtervei, nem az NVIDIA Grace-ére épülnek. Emiatt a chip 2026-os megjelenéskor CPU-technológiában kissé le van maradva, aminek teljesítménybeli következményei vannak. A GB10 a többszálas teljesítményt hangsúlyozza az egyszálas helyett, mert nem törekszik magas órajelekre.
Memória és kijelzővezérlők
A MediaTek lapkája tartalmazza a memóriavezérlőt is, amely a teljesítmény kulcseleme. A chip széles, 16 csatornás, 256 bites LPDDR5X buszt kapott, amellyel a nem Apple-féle fogyasztói chipek közül csak kevés dicsekedhet. A busz 300 GB/s memória-sávszélességet (LPDDR5X-9400) és jelenleg legfeljebb 128 GB memória csatlakoztatását teszi lehetővé. Meglepő, hogy az NVIDIA tervezte kijelzővezérlők is a CPU-lapkán vannak, bár a GPU a másikon ül. Ennek oka, hogy a kijelzővezérlőket sávszélességi és energiahatékonysági okból érdemes a memóriavezérlők közelébe tenni. Itt található az általános célú I/O is, elsősorban a PCIe-sávok.
NVLink-C2C és a Blackwell GPU
A két chipletet az NVIDIA NVLink-C2C interfésze köti össze, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szerveres GB200/GB300 rendszerekben a Grace CPU-kat a Blackwell GPU-khoz. A GB10-ben ez 600 GB/s-os kapcsolat, nagyjából kétszer gyorsabb a memóriavezérlőknél.
A G-chiplet 48 SM-es Blackwell konfiguráció, összesen 6144 CUDA maggal. Hardveresen ez a GeForce RTX 5070-nek felel meg, bár az több mint kétszeres memória-sávszélességgel rendelkezik a GDDR7 miatt. Teljes értékű Blackwell grafikus megvalósításról van szó: sugárkövető hardver, textúraegységek, ROP-ok és minden más megtalálható benne. Ezért támogatja az NVIDIA teljes grafikai szoftvercsomagját, például a DLSS-t, amelytől az NVIDIA a fogyasztói piacon nagy megkülönböztető erőt vár.
Miért érdekes az NVIDIA–MediaTek együttműködés?
Az NVIDIA sikeres együttműködésként említi a GB10/N1X-et. Hogy lesz-e folytatás, egyelőre nyitott kérdés. A chip nem az NVIDIA egyedül tervezett monolit lapkája, ami figyelemre méltó, mivel a cég az elmúlt 15 évben saját Arm SoC-okat tervezett a Tegra, DRIVE, Jetson és más termékeihez. A versenytársakkal való összevetéshez érdemes elolvasni az RTX Spark és Apple M6 összehasonlítást is.
Gyakori kérdések
Mi az RTX Spark N1X?
Az NVIDIA GB10 SoC fogyasztói neve, az NVIDIA legújabb Arm-alapú chipje. A név a jövőbeli RTX Spark családtagoknak is helyet hagy.
Mennyi memóriát támogat a chip?
A jelenlegi konfigurációban legfeljebb 128 GB-ot, 256 bites LPDDR5X buszon, 300 GB/s sávszélességgel.
Milyen CPU-magokat használ?
10 Arm Cortex-X925 teljesítménymagot és 10 Cortex-A725 hatékonysági magot, az Arm 2024-es szabványos tervei alapján.
Ki gyártja a chipet?
A MediaTek tervezte a CPU- és memória-chipletet, az NVIDIA a GPU-chipletet. Mindkettő TSMC 3 nm-es csomóponton készül.
Forrás: ServeTheHome
