Jensen Huang ezúttal nem maradt csendben. Az Nvidia vezérigazgatója Washingtonban találkozott Donald Trumppal, és egyértelművé tette: a GAIN AI Act tervezett chipexport-korlátozásai komoly károkat okoznának az amerikai technológiai szektornak. A törvény arra kényszerítette volna az olyan gyártókat, mint az Nvidia vagy az AMD, hogy a hazai igényeket részesítsék előnyben, mielőtt fejlett AI chipeket adhatnának el külföldre. Huang szerint ez lassította volna az innovációt, széttörte volna a globális ellátási láncokat, és végső soron éppen az USA versenyképességét ásta volna alá a mesterséges intelligencia globális fejlődésében. A megbeszélést követően a jogalkotók gyorsan el is távolították a javaslatot az éves védelmi törvényből, amit Huang bölcs döntésnek nevezett. Úgy véli, az exportellenőrzés fontos, de a GAIN AI Act rosszul célzott és a gyakorlatban hátrányos lett volna minden amerikai szereplőre.
Nem ez volt Huang egyetlen figyelmeztetése. A vállalatvezető a gyorsan terjedő állami AI szabályozási tervek ellen is felszólalt, mivel több mint harminc államban készülnek eltérő követelményekkel bíró jogszabályok. Ezek a fejlesztők számára olyan megfelelési káoszt teremtenének, ahol akár postai irányítószám alapján kellene módosítani egy AI rendszer működését. Huang szerint ez bénítaná az innovációt és nemzetbiztonsági kockázatot is jelentene, ezért egységes országos szabályozást sürgetett. Trump állítólag osztotta aggodalmait, és támogatná a szövetségi szintű AI keretrendszert.
A vita messze túlmutat egyetlen törvényjavaslaton. Arról szól, ki juthat hozzá a legerősebb AI chipekhez, milyen gyorsan fejlődhetnek a modellek, és milyen szabályozási környezetben dolgozhatnak a fejlesztők. Huang most világosan megmutatta, mit tartanak ideálisnak a technológiai óriások. A következő években pedig az dől el, hogy az USA képes lesz-e megtartani vezető szerepét az AI versenyben, vagy a lassító szabályok előnyt adnak másoknak.
