Hálátlan feladat?
A Samsung Galaxy S9+ elég hálátlan helyzetbe került, méghozzá társával egyetemben. Az S8 és S8+ ugyanis már lelőtte a poént, a két készülék nyitotta meg az új utat a dizájn terén, amit tesztalanyunk „csupán” folytatni tud. De ami jó, azt nem kell megjavítani. A dél-koreai gyártó inkább az elődmodell hibáira, hiányzó láncszemeire koncentrált, kijavította, fejlesztette azokat, így tényleg egy majdnem tökéletes telefont tisztelhetünk benne.
Jól bevált recept
A 158,1 x 73,8 x 8,5 milliméteres és 189 grammos Samsung Galaxy S9+ gyönyörű, minőségi, elegáns, alumínium és Gorilla Glass 5 üveg alkotja kívülről, az IP68-as védettségről sem feledkezdtek meg a mérnökök (édesvíz esetén érvényes ez). Nagy piros pont, hogy nem maradt le a 3,5 milliméteres jack csatlakozó, ahogy az USB-C port sem. Felül SIM-tálca lelhető fel, vagy két nanoSIM, vagy egy nanoSIM és egy microSD helyezhető rá.
A kijelző 6,2 hüvelykes, felbontása 1440 x 2960 pixel, tehát 18,5:9-es a képarány, nyúlánk, jól kezelhető a mobil. A Super-AMOLED kijelző fantasztikus, gyönyörűek a színei, a betekintési szögek hibátlanok, a sarkok felé lekerekítés pedig az ergonómiát segíti. Hátul a Note8-hoz hasonlóan két kamerát találunk, a vállalat hallgatott a felhasználókra, az ujjlenyomat-olvasó a szenzorok alá került.
Hatalmas erő, egy icipici kis helyen
A Samsung Galaxy S9+ lelke a 10 nanométeres Exynos 9810 SoC, aminek nyolcmagos processzora (4x 2,7 GHz Exynos M3 + 4x 1,9 GHz Cortex-A55) egymagos teljesítményben 40%-ot ver rá az Exynos 8995-re. Nem semmi. Ameddig az S9-ben 4 GB, addig főszereplőnkben már 6 GB LPDDR4X RAM-ot találunk, a Mali-G71 MP18 grafikus gyorsító persze mindkét esetben adott. A villámgyors UFS 2.1-es belső tárhely mérete saját választásunk szerint lehet 64, 128 vagy 256 GB, mindegyik esetben bővíthetjük ezt microSD-vel.
Egy újabb élmény
Android 8.0.0 operációs rendszer, méghozzá Samsung Experience 9.0 felülettel megfűszerezve. Ez jár a Samsung Galaxy S9+ mellé, nagyon bőséges funkcionalitással. A lényegre térnénk ki, mintsem az egész szoftvert alapjaiban elemeznénk. A fő képességek közé tartozik a gombnyomásra történő kisablakos nézet, ami az egykezes használatot segíti, valamint az osztott képernyős nézet.
A biometrikus védelem garmadája teljesen más szintre helyezi a telefont, mint a többieket: van arcfelismerés, íriszleolvasás, ujjlenyomat-érzékelés, ezek pedig együttesen használhatók arra, hogy a képernyőt feloldjuk. Komoly. Programok terén már nem erőltette meg ennyire magát a cég, nem mintha az S Health ne lenne már eleve egy nagy fegyvertény. Az app keretében monitorozhatjuk mozgástevékenységünket, a hátlapi szenzorokkal együtt pedig megmérhetjük a véroxigén-szintet és a pulzusszámot.
Az Edge-panel oldalról húzható el, így pikk-pakk elérhetjük a legfontosabb névjegyeket, programokat, az időjárást, vagy éppen a naptárbejegyzéseket. A Bixby személyi asszisztenst a bal oldali gomb által hívhatjuk segítségül, a Galaxy Appsben pedig a készülékkel kompatibilis applikációkat találjuk. Az Always On kijelző sem maradt ki, így aki mindig kíváncsi az értesítésekre, a képernyő külön bekapcsolása nélkül is láthatja.
Rádupláztak az elődre
A Samsung Galaxy S9+ hátuljára két kamerát szereltek: 12 megapixel, Dual Pixel autófókusz, F/1,5-2,4-es lencse + 12 megapixel, OIS, 2x optikai zoom, LED segédfény. A figyelemnek a változtatható rekeszértéken kell megakadnia, innovatív megoldás ez, példátlan a mobilos világban. Videókat már 4K esetén 60 fps-ben vehetünk fel, a szuperlassított felvételek pedig 720p-ben készülnek, méghozzá 960 fps-sel.
Elég kellemes a szoftveres felhozatal. Felül láthatóak a módok, amik közé panoráma, étel, videó, fotó, professzionális (itt lehet módosítani a rekeszt, az érzékenységet, a záridőt, a fókuszt), szuperlassítás, AR-emoji, hyperlapse. A beállításokban lehet állítgatni az időzítőt, a HDR-t, a rácsvonalakat, a helycímkézést, a gyorsindítást, a sorozatfelvételt. Az AR-emojikről még pár szót azért érdemes beszélni. A telefon fényképet készít rólunk, majd ez szabadon felöltöztetve lényegében saját magunkról lőtt GIF-eket menthetünk/küldhetünk el.
A fényképek minőségéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Színtiszta lencserajzolat, kiváló vonalélesség és dinamikatartomány, remek optikai zoom, a részletek is látszódnak még a távolabbi tárgyak esetén is. Éjjel sem kell aggódni, bár egy kicsit talán ilyenkor már jobban mos az algoritmus. A szuperlassított videók nagyon látványosak, mondjuk a Sony egy fokkal már a Samsung előtt jár.
Még mindig bátortalanok
Sajnos a Galaxy Note7 botránya óta a Samsung nagyon óvatosan bánik az akkumulátorokkal. A Samsung Galaxy S9+ belsejébe is csak egy 3500 mAh-s telepet mertek beszerelni, ami elég karcsú, főleg úgy, hogy ennél jóval nagyobb energiaforrásokat lelhetünk fel más felső és középkategóriás telefonokban. Hiába tehát a gyors- és a vezetéknélküli töltés, sajnos egy, másfél napnál hosszabb üzemidőre nem számíthatunk, ez pedig némi bosszúságot okozhat majd a tulajdonosnak.
Adatkommunikációban is jeleskedik
A Samsung végre már itthon is dual SIM-es verzióban adja ki telefonjait a független piacon, a Samsung Galaxy S9+ is két nanoSIM-et kezel (már amennyiben nem bővítjük). Minden van, amire szükség lehet: szélsebes 4G/LTE, Bluetooth 5.0, 802.11a/b/g/n/ac-s, kétcsatornás WiFi, NFC. Nyilván az A-GPS (GLONASS, BDS) sem maradt ki, pillanatok alatt lokalizálja helyzetünket a mobil.
Nem olcsó, de megvan ennek az oka
A Samsung Galaxy S9+ ára nem kevesebb, mint 310 ezer forint, ezzel 30 ezer forinttal kerül többe, mint a Galaxy S9. Kétségtelenül a két telefon közül a nagyobbik modell éri meg az árát, S8-ról vagy S8+-ról pedig nem feltétlenül érdemes váltani. Aki viszont már pár éve új telefont keres, akkor az S9+ kimondottan ajánlott alternatíva lehet. Egyrészt egészen fantasztikus erővel bír a hardver, csodás a kijelző, remek a dupla kamera és a dizájn, szóval tényleg szinte hibátlan a készülék. Az egyetlen kritika az üzemidő kapcsán érheti a mobilt, de akit nem zavar, hogy naponta kell tölteni kedvencét, az bizony minden örömét megleli majd a Samsung csúcsmobiljában.
