Tesztünk szereplőit, az Intel Core i5-ös processzorral szerelt Lenovo Y510p-t és a Core i7-el forgalmazott Y510p-ket is a Laptopszalon biztosította, amelyekért a szokottabbnál is nagyobb köszönet jár, nem kevés munkába került már a tesztgépek összegyűjtése sem.
A probléma
Az örök vita kiváltója játékos körökben nem más, mint a teljesítmény oldalról nem tökéletesen kiegyensúlyozott videokártya és processzor. Ezek bizonyos helyzetekben, főleg nagyobb terhelés esetén, mint amilyen a játékok többsége is, elérik a teljesítményük csúcsát. Ha ez úgy történik, hogy a másik egység még képes volna további erőtartalékokat is bevetni, nos ekkor beszélünk processzor vagy videokártya limitről. Ezt mi nyilván szeretnénk elkerülni és a lehető legjobb kombinációban összeállítani a komponenseket, ami sajnos a notebookoknál igen nehézkes, hiszen a gyártó által erősen kötve van a kezünk.
Az alapok
Bizonyos esetekben azonban ha minimálisan is, de tudjuk konfigurálni a gépeket, lehetséges azonos videokártya mellé másik processzort társítani vételkor és fordítva is, tehát adott processzorral tesztelhetünk több videokártyát, bár ez a ritkább felállás. Sajnos az asztali konfigurációkhoz képest jelentősen kevesebb a mozgásterünk, a pontos mérések elvégzéséhez pedig végképp nagyon nehéz megfelelő tesztalanyokat találni. Ebből a szempontból lett érdekes a Lenovo Y510p modellje, ami azon felül, hogy kifejezetten a játékosok kedvében szeretne járni a két videokártyás kiépítésével, kapható Core i5 és Core i7-es processzorral, valamint Geforce 750M és Geforce 755M-es grafikus gyorsítókkal felvértezett kiépítésben is, amivel csak tovább tudjuk fokozni a teszt nagyságát és érdekességét.
A konkrét gépek
A tesztben tehát 3 darab laptopot tudtunk kipróbálni: Core i5-ös és Core i7-es processzorral szerelt példányokat, Geforce 755M-el támogatva grafikus oldalról, valamint egy szintén Intel által felkészített i7-es processzoros gépet az nVidiától érkezett 750M-es grafikai egységgel. Mivel rendelkezésre állt mindegyik esetben az SLI kiépítés, így ezzel máris 6 különféle konfigurációt tudtunk előállítani. Ezen felül pedig össze tudtuk mérni az egyes grafikus kártyák közötti különbséget is, ami külön jó hír, ezen keresztül az is kiderül, van-e bármilyen előnye annak, ha egy hasonló felépítésű grafikus processzort magasabb órajelen járatunk, persze csak módjával.
Az egyéb hardverek a kategória általános szintjét hozzák: 8GB DDR3-as memória, 1TB+8GB gyorsítótáras SSHD, FullHD kijelző.
Windows 8 Professional operációs rendszer került a gépekre, majd a gyári telepítőt felhasználva a driverek. Grafikus meghajtónak a legutolsó nem béta verziót, tehát 331.82-et telepítettem. A csak videokártyában különböző verzióknál pedig magát az SSHD-t cseréltem át, a biztonság kedvéért azért újratelepítettem a kártyák illesztőprogramját és ellenőriztem a beállításokat. Utóbbiak egyébként a gyári beállításon futottak, engedélyezett SLI, valamint automatikus PhysX módokkal. A játékokhoz minden patch felkerült, egyedüli gondot a Battlefield 4 okozott, mivel egy bizonyos grafikai szint felett textúriahibát produkált, ami nem egyedi eset, a teszt készítése közben biztos és teljesen működő orvosság még nem volt rá, de ez csak a látványt érintette az értékeket nem.
A vas maga
A teszt legérdekesebb pontja nem más, mint maga a hardver, azon belül is a GPU-CPU páros, és ezek tulajdonságai. A már jól ismert 4200M csap össze a 4700MQ-val, előbbi egy 2 magos i5-ös, utóbbi pedig egy 4 magos i7-es processzor, HT és Turbo támogatással. Elméleti maximális órajelben (is) a nagyobb modell áll jobban, 2 magos felhasználás esetén 3.3GHz áll szemben az i5 3GHz-ével, 1 szálon történő munkavégzésnél pedig 3.4GHz dolgozik a 3.1GHz ellen. Papíron tehát erősebb az i7-es variáns, meglátjuk profitálhat-e ebből a tesztgép. További említésre méltó paraméter a TDP osztály, ami 10W-al magasabb a 4 magos változatban, ez melegedés szempontjából nem túl jó egy ennyire erős hőtermelésű gépnél.
Videokártya szempontból már egyszerűbb a dolgunk, lényegében ugyanazt a megoldást kapjuk mindkét esetben: fejenként 2GB GDDR5-ös memória, 128 bites memóriavezérlő és 384 shader egység. A 755M esetében némi órajel emelést eszközöltek, ez 4-7% közötti az alap órajelhez képest, ami szinte mérhetetlen és kivetítve az eredményekre szinte biztosan nem is lesz látható, de ezt a mérések majd alátámasztják.
Tesztek: benchmarkok
Jöjjön tehát a feketeleves, első körben fussanak a szintetikus tesztek, amelyek vagy megmutatják amire kíváncsiak vagyunk, vagy nem. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert azonos gépen azonos körülmények között egymás utáni futásnál is tudtam 10%-os eltérést mérni, mások eredményeihez képest az eltérés olykor 20% fölötti is lehet, ami nem kevés. Érdemes tehát minden esetben óvatosan kezelni ezeket a teszteket, ne vegyük őket kőbe vésett írásnak. Ahol csak lehetett default beállításokon futottak, a driverek beállításait sem változtattam meg. Lássuk tehát az eredményeket, bal oldalon értelemszerűen az 1 kártyás, jobb oldalon pedig a 2 kártyás verziók:
Intel Core i7-4700MQ + nVidia GeForce 750M (SLI)
Az átlagos gyorsulás a 2 videokártyás üzemmódban szépen látszik, majdnem elérik a 2X-es szorzót (kivétel a régebbi tesztekben, de ott ugye a támogatás erősen hiányos), tehát papíron továbbra is tartjuk a formánkat.
Intel Core i7-4700MQ + nVidia GeForce 755M (SLI)
Sokat nem változtak a pontszámok, egy erős 5% körüli eltérést tapasztalhatunk, ami vagy azért látszik, mert erősebb a GPU egy hajszállal, vagy csak beleesik a szórásba, a kimenetel szempontjából teljesen mindegy: a különbség szinte érzékelhetetlen.
Intel Core i5-4200M + nVidia GeForce 755M (SLI)
Az i5-ös verziban ismét láthatjuk, hogy szinte semmilyen eltérés nincs a 3 gép között, sokkal okosabbak nem lettünk, mert továbbra is 10% körüliek az eltérések az egyes részegységek között, ami nem túl hatalmas differencia.
A lényeg: játékok
Lássuk tehát mit hoz a valódi felhasználás, avagy a játékbeli teljesítmények között is akkora lesz-e az eltérés, mint a szintetikusokban. 6 darab játék került terítékre, a legfrissebb címekből válogattam. Szigorúan egyszemélyes kampányban történtek az értékfelvételek, a multiplayerek egyik nagy problémája, hogy képtelenség egységes környezetet kihozni belőlük, hiszen rengeteg a változó körülmény. Jelen esetben mindig egy adott pályán történtek meg a z adatrögzítések, lehetőleg a tökéletes, 100%-ban ugyanott leadott lövésekkel és mozgásokkal, az eredmények alapján ez elég jól sikerült, olykor meglepően hasonló értékek jöttek ki. A grafikai beállítások leginkább csak a játék automatikus állításait tükrözik (nem szerettem volna, ha bármit bekapcsolva hagyok a nagy munkában és torzul az eredmény), ultra beállításoknál szinte minden létező effekt be lett kapcsolva, a többinél pedig az alapbeállítások voltak érvényben. A tesztek fekete báránya a Grid 2, amely annyira jól futott már az alap 1 videokártyás i5-ös tesztgépen is, hogy értékeit az összesített táblázatból ki kellett hagyni, hiszen átagolásnál elcsalta volna az eredményt. Megnyugtatásul: nincs olyan beállítás, amivel az átlag fps-t akár csak 30fps közelébe is le tudnánk vinni, tehát bátran tekerjük fel a grafikát.
.png)
.png)
A táblázatokról könnyen leolvasható, hogy az erősebb processzor szinte semmilyen pluszt nem adott egyik esetben sem, az SLI annál inkább, 70-80%al futottak gyorsabban a játékok, egyértelműen nem a processzor a gyenge láncszem.
A Ghost kivételével, ami egy kicsit neheztelt az i7-es változatokra, szintén ugyanazt kell mondanunk: a processzor nem sok vizet zavart az eredményeknél, az SLI hozott ismét egy már elég markáns 90% körüli gyorsulást. Az SLI tehát jól vizsgázik, és a részletesség növelésével ez csak jobb lett. A 750M és 755M közötti különbség továbbra is szinte említésre sem méltó 1-2%, ami bőven hibahatáron belül van, tehát az elméleti különbséget eddig nem látjuk.
A végső kínzásban látjuk meg a fényt az éjszakában, vagyis amit kerestünk, megtaláltuk: végre láthatóvá vált az i5 és i7-es processzorok közötti különbség, tehát itt már beszélhetünk CPU limitről az i5 részéről.
Itt a limit, hol a limit?
Fontos megjegyezni, hogy ezt a már megtalált processzor limitet is csupán SLI kiépítésben, tehát a pokolian erős videokártyák mellett tudtuk előhozni, nagyon magas részletességen és felbontásban már érdemesebb lehet beszerezni az i7-es változatot (némi extra fps azért már a non SLI változatnál is látszik, de tényleg csak egy hangyányi az előny). A gyorsulás az SLI bekapcsolásával 70-80% körüli a legtöbb játékban, optimális esetben, megfelelő processzorral tehát szinte kimaxolt grafikán.
Azt is láthatjuk, hogy a 750M hátránya semmis, valamilyen csoda folytán néha még picitvel jobb is a 755M-es változatnál, tehát teljesen lényegtelen volt ez a 7%-os órajel emelés ebből a szempontból:
.png)
Medium beállításokon mintha már láthatóvá válna a 755M ereje egy pillanatig, de amint SLI-re váltunk, vagy emeljük a grafika részletességét, ez szertefoszlik, tehát jóval gyengébb GPU-k esetében elképzelhető, hogy maradna némi erő a későbbiekre is, jelen esetben viszont erről szó sincs. Érdemes megjegyezni, hogy az SLI változatoknál a táblázat összátlaga 1fps, ebből mindenki vonja le, melyik változat az erősebb, én sajnos nem tudtam eldönteni.
.png)
Verdikt
Ennél világosabban és szebben le sem lehetne vezetni a processzor és videokártya limit mibenlétét, mindenki egyéni szempontok alapján mérlegelhet, hogy érdemes-e erősebb processzort választania, vagy elég a kicsit hűvösebb i5-ös változat is. Fontos kiemelni, hogy ezen értékek adott környezetben értendők, más játékok, driverek, beállítások és multiplayer esetében eltérhetnek. A tapasztalatok szerint aki online játékra vesz gépet válasszon minél erősebb processzort, hiszen ott már valóban ki is lesz használva, míg egyszemélyes kampányokban ez sokkal kisebb mértékben szól bele a végeredménybe. A 750M és 755M csatája is lezárult, teljesen mindegy melyik van a laptopunkban, hacsak nem alacsony grafikai szinten akarunk játszani (ami egy ilyen gépnél érdekes is volna), sohasem jönnénk rá, hogy melyik melyik, mint ahogy a teszt megírása előtti napokban én sem tudtam megmondani melyik gépben mi van.
Ezúton is szeretném megköszönni az olvasók visszajelzéseit és a csapat munkáját, reméljük az idei évben az eddigieknél is több és szebb írás készülhet el.
Mulder
Ajánlott cikkek:
– Milyen notebookot / laptopot vegyek?
– Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?
– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!
Hasznos cikkek:
– A Laptop akkumulátorokról és használatukról
– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!
– A laptop kijelzőkről nagy általánosságban
– Pixelhiba a notebookoknál
– Üzleti notebookok előnyei
Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:
