A WeTransfer felhasználói egy nap leforgása alatt komoly pánikba estek, miután a platform új felhasználási feltételeinek megfogalmazása alapján sokan úgy értelmezték: a fájlmegosztó szolgáltatás a jövőben mesterséges intelligencia modellek tanítására is felhasználhatja a feltöltött anyagokat. A kreatív szakemberekből álló felhasználói bázis – fotósok, tervezők, zenészek – érthető módon hevesen reagált: sokan azonnali szolgáltatóváltást fontolgattak, mások titkosításra vagy fizikai adathordozós kézbesítésre buzdítottak.
A probléma gyökere egyetlen, félreérthető mondat volt a frissített Általános Szerződési Feltételekben. Eszerint a feltöltött adatok felhasználhatók „a szolgáltatás működtetéséhez, fejlesztéséhez, kereskedelmi hasznosításához, valamint új technológiák vagy szolgáltatások – így például tartalommoderálási célú gépi tanulási modellek – fejlesztéséhez is”. A szöveg általánossága és az AI említése sokakban azt a benyomást keltette, hogy a WeTransfer bármire felhasználhatja az adatokat, akár a felhasználó engedélye nélkül is.
A felháborodásra a cég gyorsan reagált: még aznap módosították a kérdéses bekezdést, és egy blogposztban tisztázták a félreértést. Mint írták: „A visszajelzések alapján megértettük, hogy nem volt egyértelmű, hogy a felhasználók továbbra is teljes mértékben birtokolják és kontrollálják saját tartalmaikat. Frissítettük a szöveget, és eltávolítottuk a gépi tanulásra vonatkozó részt, mivel ez nem kapcsolódik a WeTransfer működéséhez.”
A jelenlegi, újrafogalmazott szöveg továbbra is engedélyt ad a platform technikai fejlesztéséhez szükséges szokásos műveletekre, de már nem tartalmaz semmilyen AI-ra utaló részt. A hangsúly most azon van, hogy a fájlokat kizárólag a szolgáltatás működtetéséhez és optimalizálásához használják – nem pedig gépi tanuláshoz.
Ez az eset nem egyedi: más szolgáltatóknál is előfordult hasonló félreértés. Körülbelül másfél évvel ezelőtt a Dropbox is hasonló kritikákat kapott, miután a felhasználási feltételek módosítását sokan úgy értelmezték, hogy a feltöltött fájlokkal AI-rendszereket taníthatnak. A cég akkor szintén gyors korrekcióval és nyilvános bocsánatkéréssel próbálta csillapítani a kedélyeket.
A mostani ügy jól mutatja, mennyire érzékeny téma lett a tartalmak mesterséges intelligenciával való kapcsolata, különösen a kreatív közösségek körében. Az olyan eszközök, mint a DALL·E, a Midjourney vagy a ChatGPT mind létező emberi munkák millióin képeződtek – nem csoda, ha az alkotók ma már a legkisebb utalásra is védelmi mechanizmusokat keresnek.
A WeTransfer ügye valószínűleg figyelmeztető példa lesz más techcégek számára is: ha adatokról és AI-ról van szó, akkor nemcsak a jogi szövegnek kell pontosnak lennie, de a bizalomépítésnek is naprakészen kell működnie. Az ügyfelek ma már alapból a legrosszabbra gondolnak, ha nem világos a kommunikáció – és ez az attitűd a jövőben csak erősödni fog.
