Az 1993-as DOOM DLSS 5 Neural Renderinggel fut

Az eredeti, 1993-as DOOM futtatása egyre különlegesebb hardvereken mára szinte hagyománnyá vált a technológiai kísérletek világában. A legújabb projekt azonban más irányt vesz: Nikolai Zhivotenko fejlesztő az NVIDIA DLSS 5 Neural Rendering technológiát vitte el a több mint három évtizedes klasszikusba, méghozzá egy egyedi Windows-porton keresztül. A DOOM + DLSS 5 névre keresztelt projekt azt bizonyítja, hogy a modern mesterséges intelligencia alapú képjavítás nem ismer korhatárt a játékok világában.

DOOM + DLSS 5: mi is pontosan ez a projekt?

A DOOM + DLSS 5 alapját a Linux DOOM 1.10 forráskódja képezi, amelyet Zhivotenko 64 bites Windows-alkalmazássá alakított át. A megjelenítési réteghez DirectX 12-t használ, ami önmagában is figyelemreméltó vállalkozás egy közel harminc éves játéknál. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az eredeti DOS-futtatható fájlba „injektálták” bele a DLSS 5-öt valamilyen trükkel – a renderert alapvetően módosítani kellett ahhoz, hogy az NVIDIA technológiája által megkövetelt többletinformációkat elő tudja állítani.

Ez azt jelenti, hogy a fejlesztő a játék grafikus motorját lényegében újraírta annyi mértékben, amennyire a DLSS 5 Neural Rendering igényei megkövetelték. Az NVIDIA DLSS 5 Neural Rendering ugyanis nem egyszerű felbontásnövelő: a képalkotási folyamat mélyen integrált, neurális hálózat alapú összetevője, amely speciális puffer-adatokat – például mozgásvektorokat és mélységinformációkat – igényel a rendererpipelinetól.

DLSS 5 Neural Rendering: miért különleges ez a technológia?

Az NVIDIA DLSS 5 Neural Rendering az NVIDIA egyik legambiciózusabb képjavítási megoldása, amely mesterséges intelligencia segítségével nem csupán felskálázza, hanem neurálisan rekonstruálja a képkockákat. A technológia lényege, hogy a GPU-n futó AI-modell a rendelkezésre álló renderelési adatokból olyan képet állít elő, amely jóval több részletet tartalmaz, mint amit a natív felbontás önmagában lehetővé tenne.

A DLSS 5 Neural Rendering már 10 modern játékban is bemutatkozott, és a technológia modern, nagy költségvetésű produkciókba való integrálása is zajlik. Az, hogy mindez most egy 1993-as játékban is működőképessé vált, jól mutatja a rendszer rugalmasságát – feltéve, hogy a fejlesztő hajlandó elvégezni a szükséges mélyszintű módosításokat a rendereren.

  • DirectX 12 prezentációs réteg: a régi szoftver modern grafikus API-ra épülő alapot kap
  • 64 bites alkalmazás: a Linux DOOM 1.10 forrásából épített, korszerű futtatható fájl
  • Módosított renderer: a DLSS 5 által igényelt puffer-adatok előállítása érdekében újraírt grafikus motor
  • Nem injektálás: nem az eredeti DOS-futtathatóba utólag belegyömöszölt megoldás, hanem elvi alapokon újratervezett port

Miért jelentős ez a kísérleti projekt?

A DOOM + DLSS 5 projekt önmagán túlmutató üzenetet hordoz. Egyrészt illusztrálja, hogy a DLSS 5 Neural Rendering technológia mennyire szerteágazó területeken alkalmazható, ha valaki kellő mérnöki munkát fektet az integrációba. Másrészt rámutat arra, hogy a modern képjavítási technológiák nem kizárólag a legújabb AAA-játékok privilégiumai – elvileg bármilyen szoftverbe beépíthetők, amelynek renderere megfelelően módosítható.

Érdemes megemlíteni, hogy az NVIDIA DLSS ökoszisztémájában már korábban is megjelent a DLSS 5 Swapper nevű eszköz, amellyel elvileg bármely játékba beilleszthető a Neural Rendering – azonban ez az automatizált megközelítés és Zhivotenko manuális, mélyreható portolási munkája két egészen különböző módszertant képvisel. A DOOM + DLSS 5 esetében a fejlesztő nem egy meglévő, modern játék DLSS-könyvtárát cserélte le, hanem a nulláról építette fel a szükséges infrastruktúrát egy közel harminc éves codebase köré.

A projekt egyúttal a retro gaming és a cutting-edge GPU-technológia találkozásának ritka, de annál szemléletesebb példája. Egy olyan korban, amikor az NVIDIA DLSS 5 a legmodernebb GeForce RTX kártyákon fut, különösen látványos, hogy ugyanez a technológia most egy olyan játékot „turbóz meg”, amelyet még a Pentium processzor előtti korszakban írtak.

Gyakori kérdések

Mire épül a DOOM + DLSS 5 projekt?

A projekt alapja a Linux DOOM 1.10 forráskódja, amelyet Nikolai Zhivotenko 64 bites Windows-alkalmazássá alakított át, DirectX 12-es prezentációs réteggel.

Valóban az eredeti DOOM fut DLSS 5-tel, vagy csak egy módosított változat?

Nem az eredeti DOS-futtatható kapott DLSS 5-öt: a renderer lényegesen módosult, hogy elő tudja állítani a DLSS 5 Neural Rendering által igényelt többletinformációkat. Ez tehát egy alapvetően újraírt, egyedi port.

Miért volt szükség a renderer módosítására?

Az NVIDIA DLSS 5 Neural Rendering speciális adatokat – például mozgásvektorokat és egyéb puffer-információkat – követel meg a grafikus motortól, amelyeket az eredeti DOOM renderer nem tudott volna biztosítani.

Kapcsolódik ez a projekt a DLSS 5 Swapper eszközhöz?

Nem, a két megközelítés eltérő. A DLSS 5 Swapper meglévő modern játékok könyvtárait cseréli le, míg Zhivotenko munkája egy 1993-as codebase köré épített, manuális, mélyszintű integrációt jelent.

Forrás: Wccftech

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg mással is:

Kategóriák

További cikkeink

2025.03.24.
Brutális sebesség jön az SSD-knél – a PCIe 7.0 hozza el a 512 GB/s korszakát
A technológia folyamatosan gyorsul, de a PCI Express 7.0 szabvány bevezetésével…
2025.02.27.
Kibertámadás áldozatai lettek népszerű Chrome-bővítmények – 3,2 millió felhasználó érintett
Egy nagyszabású kibertámadás során hackerek feltörtek 16 népszerű Chrome-bővítményt, köztük az…
2025.02.19.
90%-os kedvezmény: Népszerű lopakodós játék mindössze 2 dollárért a Steamen
A játékosok most hatalmas kedvezménnyel szerezhetik be az egyik legnépszerűbb ’stealth’…
$300 millió NVIDIA AI chip csempészet Kínába
Illusztráció: AI-generált kép
2026.10.07.
$300 millió NVIDIA AI chip csempészet Kínába
Kaliforniai technológiai vezető ellen emeltek vádat: 300 millió dollárnyi NVIDIA AI…
AMD: jelentős chipkínálat-növekedés jön 2027-ben
Illusztráció: AI-generált kép
2026.10.07.
AMD: jelentős chipkínálat-növekedés jön 2027-ben
Lisa Su szerint az AMD 2027-ben jelentősen bővíti chipkínálatát, de a…
Lenovo és NVIDIA: AI a gyógyszerkutatásban
Kép: Lenovo StoryHub
2026.10.07.
Lenovo és NVIDIA: AI a gyógyszerkutatásban
Hogyan válik az AI-kísérletből vállalati szintű eszköz a gyógyszeriparban? Lenovo és…
Nyílt AI-modellek a telekommunikációban
Kép: NVIDIA Blog
2026.10.07.
Nyílt AI-modellek a telekommunikációban
A világ vezető telekomoperátorai nyílt AI-modellekre építik jövőjüket – az NVIDIA…
Gigabyte W775-V10-L01: NVIDIA GB300 az íróasztal mellett
Kép: ServeTheHome
2026.10.07.
Gigabyte W775-V10-L01: NVIDIA GB300 az íróasztal mellett
A Gigabyte W775-V10-L01 az első DGX Station GB300-alapú asztali munkaállomások egyike:…
ASUS ROG Strix XG32UQDS: 4K 180Hz QD-OLED monitor
Kép: Guru3D
2026.10.06.
ASUS ROG Strix XG32UQDS: 4K 180Hz QD-OLED monitor
Az ASUS bejelentette a ROG Strix OLED XG32UQDS monitort: 31,5 hüvelyk,…
Dell, Apollo és Jera: $140 milliárdos AI-adatközpont terv
Kép: TechRadar
2026.10.06.
Dell, Apollo és Jera: $140 milliárdos AI-adatközpont terv
A Dell, az Apollo és a Jera akár 4GW-nyi AI-adatközpontot épít…
Reflection Beam: 501B paraméteres, nyílt AI-modell
Kép: Wccftech
2026.10.06.
Reflection Beam: 501B paraméteres, nyílt AI-modell
Az NVIDIA-támogatású Reflection 10 500 GB300 GPU-val és napi 46,4 millió…