Az Nvidia környezeti hatása jóval túlmutat a cég saját irodáin és létesítésein. Jensen Huang lemondása után a környezetvédők arra szólítják fel az Nvidiát, hogy váltson irányt. A The Verge összefoglalója szerint a cég az AI-boom motorjává vált, és egyúttal a techipar egyik legnagyobb környezeti terhelést okozó szereplője lett.
A vezérigazgató távozása egy kiterjedt botrány közepette történt. Erről korábban is írtunk: Jensen Huang lemondott, Colette Kress vezeti az Nvidiát. Most a cég ökológiai lábnyoma kerül előtérbe.
Az Nvidia környezeti hatása: amit a számok mutatnak
A keresett Nvidia-chipek a cikk szerint új, víz- és vegyszerigényes gyárakat indítottak el. Emellett az óriási adatközpontokban megterhelik az áramhálózatokat, és a későbbiekben elektronikai hulladékproblémát is okozhatnak.
Az elemzés szerint a cég beszállítói lánc kibocsátása 2020 óta 725 százalékkal nőtt. Ezt Ketan Joshi kutatóanalitikus készítette több környezetvédelmi szervezettel, köztük a Greenpeace-szel és a Climate Action Against Disinformationnel, és szeptemberben publikálta. A növekedés nagyjából 9,4 millió tonna üvegházhatású gáznak felel meg, ami nagyjából 25 gázerőmű éves kibocsátásával egyenértékű. A 2026-os pénzügyi évre az Nvidia saját fenntarthatósági jelentése szerint a beszállítói lánc kibocsátása körülbelül 10,7 millió tonna CO2 volt.
A rejtett kibocsátás
Az elemzők megbecsülték az eladott chipek használatából származó kibocsátást is. Az Nvidia ezt a kategóriát nem szerepelteti a jelentéseiben. A becsült chipfogyasztás alapján ez 2025-ben akár 21 millió tonna is lehetett. Joshi szerint ez az orosz állami szénbányászati céggel tenné egy szintre az Nvidiát.
Ezek a közvetett kibocsátások adják a klímahatás zömét. A cég saját üzemeltetésű létesítményeinek és járműveinek közvetlen kibocsátása a 2026-os pénzügyi évben mindössze 9822 tonna volt. Ennek oka, hogy az Nvidia tervezi a chipeket, a gyártásukat pedig más cégek, például a TSMC végzik. 2025-ben a vállalat elérte, hogy létesítményei teljes áramfelhasználását tiszta energia vásárlásával fedezze. A Greenpeace ezt a célt az egész gyártási láncra kiterjesztené.
Huang optimizmusa és a környezetvédők kritikája
Huang szeptemberben az Ezra Klein Show adásában azt mondta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az AI a legjobb esély. Érvelése szerint az AI áramigénye arra ösztönzi a cégeket, hogy több fenntartható energiát vásároljanak. Ugyanakkor elismerte, hogy az adatközpontok rövid távon több fosszilis energiára támaszkodnak. Az infrastruktúra kiépítése szerinte „rengeteg fájdalommal és szenvedéssel” járhat. Az AI-t egy sebészhez hasonlította, akinek fel kell vágnia a pácienst, hogy megmentse.
A Greenpeace East Asia projektvezetője, Avex Li szerint Huang nem tette a klímafelelősséget a növekedési stratégia középpontjába. Nem lassította az adatközpontok féktelen terjeszkedését, és nem akadályozta meg, hogy chipjeit etikátlan célokra, például automatizált hadviselésre használják. A szervezet most az ideiglenes vezérigazgatót, Colette Kresst szólítja fel. Azt kérik tőle, hogy az Nvidia megújuló energiába fektetve dekarbonizáljon, és technológiáját az emberi jogokat tiszteletben tartó módon használják.
A Greenpeace International munkatársa, Katrin Wu szerint Huang egyik meghatározó öröksége egy spekulatív AI-buborék felfújása. Szerinte a milliárdokat infrastruktúrába öntötték, a helyi közösségekre és az éghajlatra gyakorolt következményekkel alig törődve. A szervezet közlése szerint az Nvidia két év alatt egyszer sem ült le velük, pedig párbeszédet kerestek. Amikor a Greenpeace aktivistái az előző hónapban megzavarták Huang berlini GTC-beszédét, ő a színpadról annyit mondott: fontos kérdések, de hadd fejezze be a keynote-ot.
Az Nvidia energiaszektorbeli befolyása
Az Nvidia befolyása a chipeken túl is érvényesül. A cég adatközpontokba fektet, amelyeket GPU-ival szerel fel, a villamosenergia-ellátás pedig gyakran az adatközpont-építés legkényesebb szűk keresztmetszete. Az NVentures nevű kockázatitőke-részleg támogatta a Redwood Materials akkumulátor-újrahasznosítót. Finanszírozott olyan startupokat is, amelyek AI-eszközökkel optimalizálják az áramhálózatokat, vagy rugalmasabbá teszik az adatközpontokat az energiakereslet ingadozására.
Az egyik ilyen startuppal, az Emerald AI-jal és a Google-lel közösen az Nvidia szeptemberben megalapította az AI Energy Management Alliance-t (AEMA). A szövetség olyan stratégiákat támogat, amelyek szerint az adatközpontok nem terhelik túl a hálózatot, és nem emelik a többi ügyfél számláját. Ilyen a helyszíni energiatermelés és az olyan „rugalmas” létesítmény, amely csúcsidőszakban szüneteltetheti a működését. Egyes környezetvédő csoportok szerint ezek az intézkedések csak gyorsabb adatközpont-indítást tesznek lehetővé. A háztartásokat pedig nem védik teljesen a levegőminőségre és a rezsire gyakorolt hatástól.
További háttér a vezetőváltásról: Jensen Huang lemondása: techvezetők reakciói.
Gyakori kérdések
Mennyivel nőtt az Nvidia beszállítói lánc kibocsátása?
Az elemzés szerint 2020 óta 725 százalékkal, ami nagyjából 9,4 millió tonna többletkibocsátást jelent. A 2026-os pénzügyi évben a cég jelentése alapján ez körülbelül 10,7 millió tonna CO2 volt.
Miért kicsi az Nvidia közvetlen kibocsátása?
Mert a chipeket nem maga gyártja, hanem tervezi, a gyártást például a TSMC végzi. A saját létesítmények és járművek kibocsátása 9822 tonna volt a 2026-os pénzügyi évben.
Mit kér a Greenpeace az Nvidiától?
Azt kéri az ideiglenes vezérigazgatótól, Colette Kresstől, hogy az Nvidia megújuló energiába fektetve dekarbonizáljon. Azt is kéri, hogy a technológiát az emberi jogokat tiszteletben tartva használják, és a tiszta energiás célt terjesszék ki a gyártási láncra.
Forrás: The Verge
