Világszerte 57 millió ember él demenciával, a kutatók pedig nem szorgalomhiánnyal, hanem adattengerrel küzdenek. A C-BRAIN konzorcium az NVIDIA-val együttműködve mesterséges intelligenciával gyorsítaná fel az Alzheimer-kór elleni kutatást. A cél, hogy a szakértők gyorsabban jussanak el a lényeges felismerésekig.
Miért lassú az Alzheimer-kutatás?
Az Alzheimer-kór az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás, évente több mint 10 millió új demenciás esetet diagnosztizálnak. Az amerikai National Institutes of Health finanszírozása 15 év alatt hétszeresére nőtt, és évi 3,9 milliárd dollárt ér el. Ennek ellenére még nincs olyan kezelés, amely megállítaná, megelőzné vagy visszafordítaná a betegséget.
A forrás szerint három fő akadály van:
- kevés a nagy hatású tudományos felismerés,
- az adatok intézményi silókban rekednek,
- a publikált eredmények összegzése túl lassú.
A Consortium for Biomedical Research and AI in Neurodegeneration 2025 novemberében indult. Vezetője Dr. Randall Bateman, a konzorciumnak 18 tagintézménye van az akadémiai, jótékonysági, gyógyszeripari és kutatói szférából. Bateman szerint az AI lehetőséget ad arra, hogy a kutatás alapvetően másként működjön, mint eddig. Munkájukat „tudósok által, tudósoknak épített AI-eszközökként” írta le.
Sötét adatok és föderált tanulás
A kutatás értékes eszközei közé tartoznak az eddig sem az AI-eszközök, sem az emberi kutatók számára nem hozzáférhető adatkészletek. Ilyenek a nem publikált eredmények, a negatív eredmények és a tagintézmények védett adatai. Dr. Ade Ojewole, a C-BRAIN technológiai vezetője szerint az élettudományi adatok nagy része nem kerül be a élvonalbeli modellekbe, így sok tudás kihasználatlan marad. A konzorcium ezt „sötét adatnak” (dark data) nevezi.
A betegek adatainak védelme és az intézményi szabályok betartása érdekében a rendszer hibrid, központosított és föderált megközelítést alkalmaz. Az AI-modellek az egyes intézményeknél tanulnak az adatokból, azok pedig nem hagyják el az intézmény falait. Egyes adatokat biztonságos számítógépes rendszerekbe is közvetlenül betáplálnak.
Az infrastruktúra
A C-BRAIN jelenleg 64 NVIDIA adatközponti GPU-t üzemeltet helyben, emellett felhőalapú csomópontokat használ a Microsoft Azure-on. További NVIDIA GPU-kapacitás, köztük Blackwell-rendszerek is várhatók. A konzorcium az NVIDIA BioNeMo nyílt fejlesztői platformját és a MONAI keretrendszert is beépítené a kutatási folyamataiba. Ojewole szerint a térbeli omikai gépi tanulási architektúrák határainak feszegetéséhez sok optimalizálásra lesz szükség, és ebben az NVIDIA szoftvere szerepet kaphat.
OpenScientist és InsightEngine: két nyílt forráskódú eszköz
A kutatók már két eszközt megépítettek:
- OpenScientist – a Lawrence Berkeley National Laboratoryval készült, Justin Reese vezetésével. Nyílt forráskódú, ágensalapú AI-társkutató: a kutatási kérdésből és az adatkészletből félig önállóan hipotéziseket generál, elemzéseket futtat, és ellenőrizhető, auditálható eredményeket ad.
- InsightEngine – a 387 Labs-szel készült nyílt forráskódú platform. Hipotéziseket tesztel a szakirodalom ellen, elemzi a felhasználó adatait, bejárja a biomedicinális tudásgráfot, és minden állítást ellenőriz, hogy kiszűrje a hallucinációkat a költséges kísérletek előtt.
A közölt esettanulmányokban az OpenScientist percek alatt végzett el olyan elemzéseket, amelyekre a szakterületi tudósok hetekről-hónapokról becsültek. Egy futtatás költsége 10 dollár alatt maradt. A több mint 200 kutatócsoportot elérő C-BRAIN esetében ez nagy méretben akár évi egymillió munkaórát meghaladó kapacitást szabadíthat fel.
A cél: az összefüggéstől az okig
A konzorcium multimodális biológiai alapmodellt akar építeni a teljes adatkörön: képalkotáson, multiomikán, folyadék-biomarkereken és longitudinális klinikai méréseken. A harmadik évre új ok-okozati mechanizmusokat szeretne feltárni az agyi öregedésben és az Alzheimer-kórban. Bateman szerint a gondolkodni és következtetni képes AI felgyorsíthatja azokat a felfedezéseket, amelyek hatékony megelőzéshez és kezeléshez vezethetnek.
Gyakori kérdések
Mi az a C-BRAIN?
A Consortium for Biomedical Research and AI in Neurodegeneration 18 tagintézményes konzorcium, amely 2025 novemberében indult. Az Alzheimer-kutatás AI-val történő gyorsítása a célja.
Mit jelent a „sötét adat”?
Olyan kutatási adat, amely nem elérhető nyilvánosan az AI-eszközöknek és a kutatóknak. Idetartoznak a nem publikált és negatív eredmények, valamint a védett intézményi adatok.
Hogyan védik a betegek adatait?
Hibrid, központosított és föderált megoldást használnak. Az AI-modellek az egyes intézményeknél tanulnak, az adatok pedig nem hagyják el az intézményt.
Mennyibe kerül egy OpenScientist-elemzés?
A publikált esettanulmányok szerint futtatásonként 10 dollár alatt marad.
Forrás: NVIDIA Blog
