Az NVIDIA az SC26 konferencián bejelentette, hogy fejleszti a Rubin HPC nevű GPU-t, amelyet kifejezetten nagy teljesítményű számítási (HPC) feladatokra szán. A chip a Rubin architektúra HPC-re optimalizált változata lesz, és a cég a Hopper generáció óta, vagyis csaknem négy éve most készít először jelentős HPC-osztályú részegységet. A megjelenés 2028-ra várható.
Miért fontos a Rubin HPC bejelentése?
Az elmúlt évtizedben a szerver-GPU-k tervezésekor a HPC kiemelt szempont volt. Az utóbbi fél évtizedben azonban a kereskedelmi igény az AI-feladatok és az alacsony pontosságú számítások felé tolódott. A tervek ezért egyre inkább a tensor magok nagy tömbjeit részesítették előnyben, így a klasszikus tudományos és mérnöki felhasználók kevesebb opció közül választhattak.
A Blackwell generációnál az NVIDIA gyakorlatilag kimaradt a HPC-piacról. Felmerült a kérdés, érdemes-e az AI-forradalom vezetőjének a kisebb piaccal foglalkoznia. A mostani bejelentés egyértelmű igen a válasz. Jelzi, hogy a cég nem akarja tartósan átengedni a szuperszámítógépes piacot az AMD-nek és az Intelnek, amelyek az elmúlt években megosztoztak rajta. A bejelentést Ian Buck, az NVIDIA hyperscale és HPC alelnöke tette meg.
Rubin HPC: amit eddig tudni lehet
A legfontosabb részlet, hogy a chip több mint 50 000 CUDA magot kap. Ez nagyjából kétszerese a jelenlegi zászlóshajó Rubin SoC-nak. A CUDA magok a klasszikus vektoros/SIMD feldolgozást végzik. Ez a HPC-nél kulcsfontosságú, mert kevés tudományos munkafolyamat tudja erősen kihasználni a mátrixszorzást és a tensor magokat.
- NVLink 7: a jelenlegi Rubin az NVLink 6-ot használja, a HPC változat egy generációval újabb scale-up hálózatot kap.
- Kiegyensúlyozott felépítés: a cég a számítási teljesítményt és az adatmozgatást együtt kívánja növelni.
- Pontossági tartomány: az NVFP4-től az FP64-ig széles skálát támogat.
- Ritka adatok gyorsítása: a „sparse data acceleration” képességről egyelőre nincs több részlet.
Teljesítményadatot és a memóriarendszer részleteit az NVIDIA még nem közölt. A forrás szerint a specifikáció inkább a Rubin Ultra-hoz állhat közel, amely szintén NVLink 7-et kap. A 2028-as időzítés alapján HBM4e memória is elképzelhető, szemben a mostani Rubin HPC-nél alkalmazott HBM4-gyel. A bemutatott render nyolc HBM-stacket mutat több lapkán elosztva, de az ilyen ábrák inkább illusztratívak. További háttér: NVIDIA Rubin GPU: csendben csökkentett specifikáció, illetve az Intel Foveros használata 2028-ban.
FP64-teljesítmény és a verseny
Az FP64 teljesítmény lesz a legfontosabb mutató, vektoros és tensor műveletekre is. Az NVIDIA a Hopper óta nagyjából 40 TFLOPS alatt stagnál FP64-ben. A Blackwell Ultra itt különösen gyenge, 2 TFLOPS alatt van. Ennél jóval több CUDA mag érdemben növelheti az FP64-teljesítményt, de ez attól függ, hány FP64-képes magot építenek be, és mennyi lapkaterületet vesznek el a tensor magoktól.
A verseny nem marad el: az AMD 2027-ben hozza HPC-fókuszú Instinct MI430X gyorsítóját, az Intel pedig a PCIe-alapú GPU D-Series-t készíti elő. Az NVIDIA-nak tehát küzdenie kell, ha vissza akarja szerezni a HPC- és szuperszámítógép-piac nagy részét.
Gyakori kérdések
Mikor jelenik meg a Rubin HPC?
A cég 2028-ra ígéri a chipet. A mostani bejelentés inkább előzetes, a részletek később érkeznek.
Hány CUDA magja lesz?
Több mint 50 000, ami nagyjából kétszerese a jelenlegi Rubin zászlóshajóénak.
Milyen NVLink-verziót használ?
NVLink 7-et, a jelenlegi Rubin NVLink 6-ot kínál.
Kikkel versenyez majd?
Az AMD 2027-es Instinct MI430X-ével és az Intel PCIe-alapú GPU D-Series-ével.
Forrás: ServeTheHome













