A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella 2025-ben 96,5 millió dolláros kompenzációt kap – ez 22%-os emeléstjelent az előző évhez képest. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a vállalat több ezer dolgozót bocsát el, miközben az AI-fejlesztésekre dollármilliárdokat költ.
A bónuszstruktúra szerint Nadella fizetésének döntő része teljesítményalapú részvénycsomag, ami „a hosszú távú értékteremtéshez kötődik” – legalábbis így fogalmazott a Microsoft vezetősége. A számok valóban impozánsak: 2014 óta a cég megháromszorozta a bevételét és megnégyszerezte a nyereségét.
A 2025. június 30-án zárult pénzügyi évben a Microsoft 281,7 milliárd dollár bevételt és 101,8 milliárd dollár nettó profitot jelentett.
A növekedés motorja továbbra is a felhő- és AI-üzletág:
- Az Azure 75 milliárd dollárt termelt, ami 34%-os éves növekedés,
- világszerte 400 adatközpontot és 70 működési régiót kezel,
- és több mint 430 millió M365 üzleti licencet tart nyilván.
A mesterséges intelligencia ára
A rekordprofit ellenére sokan már nem ünnepelnek. A Microsoft idén mintegy 9 000 alkalmazottjától vált meg, a mediánfizetés pedig 200 972 dollár maradt. Ez azt jelenti, hogy Nadella 480-szor többet keres, mint egy átlagos Microsoft-dolgozó – ez minden idők egyik legnagyobb különbsége a vállalatnál.
A cég ugyanakkor vakon hisz az AI-ban.
Már 230 000 szervezet használja a Copilot Studio-t, és 14 000 ügyfél kapcsolódott az Azure AI Foundryhoz – de azt, hogy hányan fizetnek is ezért, a Microsoft nem közli.
A befektetők ezért egyre gyakrabban teszik fel a kérdést:
az AI valójában aranybánya, vagy csak egy jól fűtött hype-gép, ami rövid távon eltartja a részvényárfolyamokat?
A számok mögött: egyre nagyobb feszültség
A cég AI-stratégiája lenyűgöző, de rendkívül tőkeigényes. Az új Nvidia GPU-k, a Copilot integrációk és a ChatGPT-alapú szolgáltatások milliárdos fejlesztési és üzemeltetési költséget jelentenek.
Miközben a felhőszolgáltatások és a részvényesek hatalmasat nyernek, az alkalmazottak számára egyre bizonytalanabb a jövő.
Az AI-projektek fenntarthatósága így nemcsak technológiai, hanem morális és gazdasági kérdés is lett:
hogyan lehet hosszú távon finanszírozni a mesterséges intelligencia fejlesztését úgy, hogy az ne a munkahelyek rovására menjen?
