Rövid áttekintés:
A jelen cikk igen egyszerű okból született: nagyon sokan tekintenek a notebookra, mint asztali számítógépet is helyettesítő eszközre. Pontosan emiatt szeretnének olykor játékokat is futtatni rajta, amihez nem utolsó sorban egy kellően erős grafikus gyorsító is szükséges. A kérdés, ami ilyenkor megfogalmazódik: na de melyiket? Ehhez nyújt segítséget az alábbi írás, amiben megpróbáljuk elhelyezni az NVIDIA legelterjedtebb videokártyáit a képzeletbeli tornasorban. Egyúttal egy kicsit eloszlatjuk a ködöt a videokártyákon látható jelzések és elnevezések körül.
Mik a szempontok?
Az első és egyben legfontosabb: ez egy sokkal komplexebb témakör, mint azt az emberek hinnék. Gyakorlatilag egy sokváltozós egyenletről beszélünk, aminek az eredménye látszólag ugyanaz is lehet, a valóság azonban más. Így fordulhat elő, hogy egy videokártya hiába szerepel ugyanazon a néven 2 gyártó termékében is, 15-20%-os eltérés is bőven lehet közöttük teljesítményben. Sőt, akár ugyanazon terméken belül is lehet többféle változat. Erről pedig mit sem tudunk, míg el nem merülünk mélyebben a témaköben.
A memória mérete:
Ezt látjuk a legtöbbször a típuselnevezések után, ha valamit, akkor ezt említi meg mindenki amikor megkérdezik mi is dolgozik a géptető alatt. Bizonyos esetekben erre rá is játszanak a gyártók és irreálisan nagy mennyiséget társítanak hozzájuk. Nos, a tévhittel ellentétben ez bír a legkisebb súllyal az egyenletünkben. Manapság a csúcskategória 4GB-ot használ (az abszolút csúcs pedig 8GB-ot), a legelterjedtebb a 2GB-os kiszerelés. A VRAM kihasználtsága leginkább attól függ, hogy mekkora felbontásban játszunk és milyen élsimításokat kapcsolunk be. Mivel a lehetőségeink eléggé korlátozottak a számítási kapacitás végett, így a végtelenségig ezeket nem tudjuk emelni és bekapcsolni, ez nyilvánvaló.
Példaként a GTX 860M-et tudom felhozni, amit egy Lenovo Y50-ben tudtam tesztelni, többször is. A létező összes módszert bevetve sem sikerült feltornázni még 2GB közelébe sem legoptimálisabb (bizonyítási szempontból persze, hiszen direkt híresen VRAM faló játékokat játszottam ekkor) a memória méretét, pedig ez egy UHD-s változat volt, amiben a felbontással és élsimításokkal is gazdagon tudtam játszadozni. Ez a probléma csak az asztali számítógép tulajokat fenyegeti, és abból sem az alsó-közép ligát.
Kijelenthető tehát, hogy notebookunk grafikus ereje nem a rajta lévő grafikus memória mennyiségétől függ, hiszen azt meg is kellene tölteni valamivel. Amire viszont maximum olyan notebookok képesek, amik speciális környezetben dolgoznak, erre kialakított szoftveres környezetben pl. fejlett tervező és szerkesztő programcsaládok. Játékos szempontból nagyon kevés ilyen van és azok is inkább egyedileg épített konfigurációk horrorisztikus árcédulákkal.
A memóra típusai:
Itt két nagyobb táborra oszlanak a versenyzők. Az egyszerűbb megoldások DDR3 memóriákat kapnak, a felsőbb szinten GDDR5 az uralkodó. A „G” a DDR előtt utal a graphics szócskára, tehát ezek a memóriák kifejezetten ebbe a környezetbe lettek fejlesztve, ennek mindenféle kisebb-nagyobb előnyével. Közben persze voltak mindenféle változatok, de ezek már nincsenek fogralomban. Megkímélném most a közönséget az egyes memóriatípusok közötti különbségek kifejtésétől és elvi működésük leírásától, hiszen most nem ez a cél, a lényegi különbség nyilvánvalóan a sebesség növelésében és a hatékonyabb kommunikációban csúcsosodik ki, mi másban.
A GDDR5 jelenleg a leghatékonyabb ilyen kialakítás, így nem meglepő módon azon videkártyáknál ahol létezik mindkettő variáns a modernebb és gyorsabb nyer. Emellett jellemzően ezeket a kártyákat magasabb órajelekkel is látják el, növelve ezzel a szakadékot a két szint között. Itt ismét 15-20% differencia van a 2 kaszt között nagy általánosságban.
A memórabusz szélessége:
Itt a másik sarkalallatos pont. Roppant sok teszt készült már asztali környezetben ahol várt és nem várt eredmények is születtek már arról, hogy hol lesz a szűk keresztmetszet a busz-szélesség, milyen beállítások és milyen játékok hogyan reagálnak ezek változására. A notebook szegmens eléggé elszórt ilyen téren (is), 64 bitestől 256 bitesig találunk mindenfélét. A 64 bites kártyák amolyan kiegészítésként funkcionálnak az integráltak mellett, ha nyers erőben nem is, támogatottságban jelentenek előrelépést, játék szempontjából a költséghatékonyabb gépeket szerelik ilyenekkel, illetve egyes üzleti modelleket, ahol még nincs lehetőség NVS/Quadro kiépítésre az árképzés miatt (ilyen volt mondjuk a 730M és 740M is mostanában).
A kicsit komolyabb grafikus kártyák 128 bites buszt kapnak, innentől kezdve már indulnak azok a típusok, amiket magabiztosan be is tudunk fogni játékokra és megengedhetünk magunknak akár komolyabb részletességet is, nyilván szem előtt tartva, hogy önmagában a 128 bit sem csoda, azon valamit át is kell küldeni, tehát egy alacsonyan órajelezett grafikus processzort ez sem ment meg az alacsony fps-ektől. Az egyes típusok között azért itt is van variálás, a lassan kifutó GT 740M 64 és 128 bites változatban is piacra került, sajnos utóbbi legjobb tudomásunk szerint csak egy rövid ideig volt megtalálható az Asus K56CB-ben ami gyorsan ki is futott, minden más Lenovo és egyéb laptop a 64 bitest hordozta. Ez teljesítményben is meglátszott, 5-8fps különbség is összejött olykor, ami ott ahol nem a 60fps a cél hanem a használhatóság, igencsak tetemes.
Tehát ismét bonyolítottunk a dolgokon, még egy szempont amit vizsgálnunk kellene vásárlás előtt. Ezt mondjuk a frissítés, tehát a GT 840M egyszerűen megoldotta, hiszen csakis 64 bites változat van belőle és sikerült addig faragni (mondjuk a megnövelt L2 tár méretével is), amíg nem lett erősebb is kicsivel, mint a régebbi legjobb GT 740M.
A felső osztályban, tehát a 192bites és nagyobb megáldott kártyákban már nincsenek ilyen trükkök (legalábbis nem kompenzálás miatt van), itt már bőven nem a HD felbontáson elérhető 30fps a cél. A még számunkra éppen belátható videokártya a GTX 870M és GTX 880M, de már elérhető a 900-as széria is egy-két laptopban hamarosan, illetve ott vannak a nagyon egzotikus csúcs kártyák SLI-be kötve, de piaci részesedésük hihetetlenül apró hazánkban, de külföldön sem minden boltban bámul ránk egy top10 videokártyás notebook.
Szummázva tehát a nagyobb jobb elv itt kivételesen érvényesül, de ne essünk abba a hibába, hogy túlmisztifiáljuk ezt a kérdést, a mobil GPU-k nem annyira erősek, hogy a hatalmas felbontások és többmonitoros kiépítések és óriási mennyiségű CUDA mag miatt hirtelen ez lenne a szűk keresztmetszet.
A memória órajele:
Itt a memória típusa a leginkább korlátozó tényező, GDDR5 változatoknál például hatalmas az átfogás effektív órajelekben. Ezt pedig a gyártó is változtathatja grátiszban ízlése szerint, így teljes lehet a tanácstalanság. A végső eredménybe ez még mindig kevésbé szól bele, mint mondjuk a mag órajele-architektúra-számolóegységek stb., tehát ezzel sok időt nem is kell eltöltenünk.
Számolóegységek száma:
Egységben az erő, tehát legyen belőle sok. Esetünkben ez határozza meg, hogy órajelenként hány pixelt képes a videokártya 1 órajelnyi idő alatt „kitermelni”. Ez szorosan kapcsolódik a mag órajelhez is, hiszen minél magasabb az órajel annál magasabb lesz a végeredmény is. Itt dől el leginkább, hogy milyen lesz a végeredmény, ez egy olyan érték amit nagyon gyorsan össze lehet vetni és magyarázatra nem nagyon szorul. Fontos megemlíteni, hogy architektúra függően itt is vannak olyan trükkök amivel egy frissebb technológia képes kevesebb CUDA maggal is megverni egy régebbi több számolóegységes kártyát.
Mag órajel:
Nagyon nem kell kifejteni, a grafikus processzor sebessége, a nagy számok itt nagyobb teljesítményt is hoznak magukkal, főleg ha emögött szerepel a többi jó feltétel is.
Architektúra:
A másik leginkább sebességet befolyásoló tényező. A fejlettebb architektúra szinte kivétel nélkül magával hozza az azonos órajelen is jobb teljesítményt, sőt, de erről később a valós példákban.
Ezek voltak a leglényegesebbek játékos szempontokból. Most pedig lássuk sorban az új NVIDIA kártyáit, amikkel leginkább találkozhatunk ha most keresünk laptopot. Igyekeztem a lényegre koncentrálni. A végtelenségig lehetne finomítani és bővíteni a leírásokat, de most elsődlegesen a gyakorlatban felhasználó számára is fontosabbakra koncentráltam. Továbbá fontos leszögezni, hogy a táblázat értékei a referenciákra vonatkoznik, minden gyártó egyedileg módosíthat rajtuk, így eltérések természetesen vannak és lesznek is mindig.
NVIDIA GeForce 820M
Előd(ök):
A GeForce GT 710M és GeForce GT 720M leváltására készült el a GT 820M.
Általános jellemzői:
Ez még egy Fermi architektúrás GPU (GF117 alapokon), de DirectX11 támogatást kapunk és PhysX-re is befogható volna, ehhez ereje mondjuk elég kevés, így inkább csak mutatóban van. A CUDA támogatás pedig roppant hasznos lehet ezt használó szoftverek és programnyelvek esetében. A némi extra teljesítményt a GPU Boost 2.0 szolgáltatja, amennyiben azt a hőfokok engedik képes némi órajel emelésre, ezt azonban ne úgy képzeljük el, mint egy processzor esetében, nem annyira radikálisak a növekmények. Továbbá jelen van az Optimus támogatás is, amivel igény esetén a háttérbe vonul és átadja a stafétát az alacsonyabb fogyasztású CPU-ba integráltnak.
Teljesítmény:
A legerősebb integráltakkal (Iris 5100) és az elődökkel van egy szinten erőben, leginkább alacsony beállításokhoz és HD felbontáshoz elegendő a frissebb címek esetében. Fogyasztása pedig kedvező, így hűtése nem lesz nagyobb gond kisebb laptopokban sem.
Teszt: Dell Inspiron 3542-első rész
NVIDIA GeForce 840M
Előd(ök):
Az immáron erősen kifutóban lévő GeForce GT 740M-et hivatott leváltani.
Általános jellemzői:
Ez egy elég friss, Maxwell architektúrás GPU (GM108 alapokra építve), lényegesen több számolóegységgel és teljesítménnyel. Fejlettebb energiagazdálkodás és optimalizált ütemezésű feladatvégrehajtás jellemzi ezt a családot. A sokkal nagyobb L2 cache pedig segít abban, hogy az elég keskeny memóriabusz ellenére minimális legyen sebességcsökkenés. DirectX támogatásból szintén megkapunk mindent amit csak lehet, ez jelenleg 11.2-es verziót jelent, valamint jár minden más már alsóbb kateriában is megjelent fejlesztés: GPU Boost 2.0, Optimus és PhysX valamint CUDA és szoftveres oldalon a GeForce Experience is.
A mostanában elterjedt H.264 and MPEG-2 dekódoláshoz megérkezett a PureVideo 6. generációja is, amivel még hatékonyabb a dekódolás és a hibajavítás is . 4k és kép a képben támogatás is van, a HDMI 2.0 viszont még nem támogatott.
Teljesítmény:
A gyengébbik 64 bites GT 740M-hez képest 30-50% lehet a sebességnövekedés, az erősebb változatokhoz képest körülbelül 30%. Ez az első olyan videokártya ahol már HD felbontásban megengedhetünk magunknak medium és esetleg némi high beállítást is idei játékokban, de némely esetben, mint például a Battlefield 4 és egyéb nagyobb igényű játékban, maradnunk kell az alacsony részletességen, ha szeretnénk folyamatos képi világot látni. Alig 30W-os maximális fogyasztásával nincs gond a hűtéssel amennyiben erre áldoznak a mérnökök.
Teszt: Dell Inspiron 3542-UPDATE résztől
NVIDIA GeForce GTX 850M
Előd(ök):
Számozás szerint ez egy GT 750M váltás.
Általános jellemzői:
Az NVIDIA GeForce GTX 850M egy Maxwell architektúrára (GM107 chip) épülő felső-középkategóriás grafikus gyorsító. A GT 840M-hez hasonlóan itt is fejlett energiagazdálkodási és teljesítményoptimalizációs fejlesztések történtek, amihez immáron szélesebb memóriabusz és akár GDDR5-ös memória is tartozhat. Minden egyéb technológia amit a kisebb testvérben látunk itt is szerepel, így valószínűleg ilyen téren nem sok kívánságunk lehet majd. Újdonság még a Battery Booost, ami több játékidőt biztosít akkumulátorról, valamint a Game Stream amivel élőben tudunk az NVIDIA Shield konzolra közvetíteni és a Shadowplay amivel in-game vehetjük fel a játékmenetet.
Teljesítmény:
Fontos különbség megemlíteni, hogy itt is kétféle változatról tudunk, az egyik az Asus N550-ben szerepelt a másik pedig az MSI GE60 és GE70 Apache-ban. Az Asus kártyája DDR3 memóriákkal indult a harcba és alul is maradt a GDDR5-ös MSI-vel szemben. Mindkét grafikus vezérlő alkalmas a FullHD felbontásban törénő játékra, de a magabiztos képkockamennyiség kedvéért az Asusban inkább High és egy-két esetben Medium beállítások hozták meg a kívánt eredményt, míg az MSI elég stabilan tartotta High és néhány Ultra beállítás mellett is a minimum 25fps környékét. Valahol itt van a határ a már valóban játékokra befogható gépek és a kompromisszumokat inkább kívánó megoldások között.
Fogyasztásban már közelítünk az 50W felé, így rendesen megtervezett hűtés szükséges nagyobb házakban is, főleg, ha mellette egy erősebb processzor is dolgozik.
Teszt: Asus N550-DDR3 memóriával, MSI GE60 Apache és MSI GE70 Apache-GDDR5 memóriával
NVIDIA GeForce GTX 860M
Előd(ök):
A GeForce GTX 760M utódja számozást tekintve, minden másban inkább egy szinttel fentebbi kártyákhoz hasonlítható.
Általános jellemzői:
Két változatot tudunk elkülöníteni a Kepler GK104-re épülő és a Maxwell GM107 chipre építkező változatot. Az előbbi az alacsonyabban órajelezett és úgy 15%-al gyengébb kivitel, amilyen például a Lenovo Y50-ben is volt az első szériában. Most már Maxwelles változatok kaptak helyet, ez tesztünkben is bővítésre került.
Még több számolóegységeket kapunk és gyakorlatilag minden ma elérhető tudás megtalálható a GTX 860M-ben, amit leginkább szeretnénk, hasonlóan a GT 840M és GTX 850M-hez.
Teljesítmény:
A már említett 2 változat között a nagyjából 15% különbség ellenére is kijelenthető, hogy a Kepleres GPU is elegendő volt a FullHD felbontásban High és Ultra közötti beállításokra, a Maxwellel pedig minimum és átlag fps számokban is nyertünk annyit, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnünk erősen GPU igényes játékokban sem.
Fogyasztásban 60W körül van a maximális terhelés közelében, ami nagyjából ugyanennyi hőt is jelent ugye, így 15″-os méretosztályban találkozunk velük leggyakrabban és ott is illik törődni a hűtéssel, különben nem tudjuk kihasználni a képességeit maximálisan.
(1).png)
Teszt: Y50-Kepler /első rész/, Y50-Maxwell /UPDATE után/
NVIDIA GeForce GTX 870M
Előd(ök):
Az NVIDIA GeForce GTX 770M utódja.
Általános jellemzői:
Elérkeztünk azokhoz a grafikus gyorsítókhoz, amik már kifejezetten játékosoknak készült gépekben találhatóak és a teljesítmény hajhászás körül forog az egész laptop kialakítása. Ez a csúcskártya Kepler alapokon nyugszik (GK104-es chip), a GTX 880M-től kevesebb és lassabb memóriával, valamint a számolóegységek száma is csökkentve lett. 192 bites buszon keresztül folyik a kommunikáció és 1344 CUDA mag felel a számítási teljesítményért.
Minden eddig látott és megismert technológia helyet kapott benne, ezeken felül pedig a már megismert 4k felbontáson túl 4 monitor egyidejű meghajtását is lehetővé teszi. Ötödik generációs PureVideo HD gondoskodik a videók dekódolásáról, valamint fejlett hangkimenetet biztosít HDMI-n keresztül.
Teljesítmény:
A piacon lévő szinte összes játékot képes FullHD felbontásban futtatni a legmagasabb részletességen akadásmentesen, néhol erősen alkalmazva élsimításokat is. Aki némi tartalékot is szeretne az elkövetkezendő úgy 1-2 évre, annak ez és az erősebb testvér lehet megoldás.
100 watt körüli fogyasztásával egészen komoly hűtést és tervezést igényel ez a kártya, ez már sok átlagos notebook teljes fogyasztását is túlhaladja (és tápegységét is). Ennek megfelelően nem ilyen grafikus processzorral fogjuk megtalálni álmaink ultrabookját sem.
Teszt: –
NVIDIA GeForce GTX 880M
Előd(ök):
Az NVIDIA GeForce GTX 780M leváltására érkezett.
Általános jellemzői:
Az itthon jelenleg is nagyobb herce-hurca nélkül elérhető legerősebb single videokártya a mobil szegmensben. Szintén a GTX 870M-hez hasonlóan a Ferrmit leváltó Kepler architektúrára épül, azonban több CUDA mag, magasabb mag órajel és gyorsabb memória valamint szélesebb memóriabusz tartozik hozzá. Minden a már GTX 870M-ben lévő technológia adott, a kompromisszummentes munkavégzés és játék itt már nem kérdéses. További érdekesség a 8GB GDDR5-ös memória és a 256bites memórabusz.
Teljesítmény:
Az előd GTX 780M-hez képest 10-15%-os a gyorsulás, a GTX 870M-hez képest 5-10% körül van. Összevetve mondjuk a sokak számára már játékra bőven alkalmasnak titulált GT 840M-hez itt négyszeres szorzóval rendelkezünk erőben. Cserébe a ma kapható játékokat FullHD-ban komolyabb megerőltetés nélkül elviszi teljesen felhúzott beállításokkal is, és lassan kacsintgathatunk a kicsit magasabb felbontások felé is. Fontos megjegyezni azonban, hogy még ez sem egy csodaszer, tehát több kijelzős használat esetében vagy FullHD felbontás felett akár 4k-ban ide is SLI-be kötött változat kell vagy pedig asztali számítógép, ha magasak az igényeink grafikai oldalról vagy multiznánk is így.
100 watt feletti fogyasztásával az abszolút csúcsot képviseli (az SLI-be kötött kártyákat leszámítva), egészen komoly tápegységekkel és tömegekkel kell számolnunk az ilyen, minimum 15″-os laptopoknál.
Teszt: MSI GT60 Dominator PRO
Remélem sikerült némileg eligazítani mindenkit a videokártyák világában, igyekszem pontosítani az adatokat amennyire csak időm engedi és ezt átvezetni az datalapokra is.
Mulder
