A CPU tesztben szereplő gépeket (Acer Aspire 5, Lenovo Legion Y520) a Laptopszalon ajánlotta fel, megtekinthetők és kipróbálhatók a Laptopszalon üzleteiben, illetve megvásárolhatók a Laptopszalon szaküzleteiben.
Áttekintés
Mai tesztünkben megpróbáljuk kideríteni, hogy a mindennapos használat során mennyit jelent egy erősebb CPU. Mennyivel gyorsítja a gépet akár napi munkavégzés során, akár speciálisabb, erőforrás igényesebb feladatok végzése esetén. Gyorsabb-e a programindítás, a Windows betöltése, ha kiadunk plusz pénzt a magasabb órajelű, többmagos központi egységre? Ennek járunk utána.
Versenyzők
Négy gépben négy CPU-t fogunk megvizsgálni. Két versenyzőnk az Intel legfrissebb, Kaby Lake R központi egységei közül kerül ki, ők az I5-8250U és az I7-8550U. Mindkettő U-s, energiatakarékos cpu, viszont mindkettő a 8. generációhoz tartozik, ennek megfelelően fizikailag 4 maggal rendelkeznek és a Hyperthreading-nek köszönhetően egyszerre nyolc szálon képesek végrehajtani a feladatokat. Az U-s kialakításból adódóan órajelük valamivel alacsonyabb és a turbo órajeleket is kevesebb ideig bírják tartani, mint magasabb fogyasztású társaik.
A másik két gépben hetedik generációs CPU-kat találunk, melyek azonban a H-s jelű kasztba tartoznak, vagyis a nagyteljesítményű központi egységek közé. Az I5-7300HQ és az I7-7700HQ szintén fizikailag 4 magos, logikailag 8 szálon dolgozó egységek, azonban nem köti őket a 15W-os TDP korlát, ennek megfelelően órajelük is magasabb és a túlhajtást is jobban képesek kihasználni.
A tesztelésről
Processzor teszteket a legtöbb esetben szintetikus tesztekkel szoktak mérni. Ezek előnye, hogy összehasonlítható eredményt adnak, hátrányuk azonban, hogy néha semmitmondó értékeket láthatunk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy egy erősebb CPU a való életben akkora előrelépést jelentene a gép gyorsaságát tekintve, mint amennyivel a szintetikus tesztek alapján gyorsabbnak tűnik. És természetesen árban sem mindegy, hogy a való életben kapunk-e akkora előrelépést, mint amennyivel több pénzt hagyunk a boltban az erősebb CPU-ért.
Így aztán bár lefuttattunk több szintetikus tesztet is, igyekeztünk olyan feladatokat is adni a gépeknek, amiket a hétköznapi használat során is többször el kell végezniük.
Tesztek
A legátfogóbb tesztet a PCMark 10 szoftverrel végezhetjük el, mely többféle témakörben méri meg gépünk teljesítményét. Tesztjeivel képet kaphatunk az alkalmazások indításának sebességétől kezdve a böngészésen át egészen a fotó és videószerkesztési képességekig.
A Blender és a Cinebench a gépünk renderelési tudását mérik, ebben természetesen segítséget kap a CPU a videokártyáktól is, így nem lehet egy az egyben összevetni az eredményeket. De a CPU teszt jó támpont lehet.
A SPECwpc széles körben használt tesztprogram, rengeteg mindent tud mérni, valamivel profibban, mint a PCMark, de ennek megfelelően valamivel bonyolultabb is a használata, ami miatt aztán könnyebb hibázni vele a tesztelés során.
A Cinegy Cinescore és a Handbrake kimondottan a gépünk videókódolási képességeit vizsgálja.
És végül megtekinthetjük a különböző életből vett tesztek eredményeit, kezdve a Windows telepítéstől, folytatva a nagyobb mennyiségű adatok másolásán át a játékok indításáig. A Windows telepítése, indítása és újraindítása során nem sok szerepet kap a CPU, itt inkább a háttértár sebességén múlnak az eredmények.
Másolásnál szintén elsősorban a háttértár és az USB-s tároló sebessége a meghatározó.
A programok telepítésekor már kis mértékben ugyan, de beleszólhat a CPU is a szükséges időbe, de nincs akkora eltérés, ami plusz pénzt érne.
Egy játék betöltése megint csak a háttértár sebességétől függ elsősorban.
Értékelés
A teszt lényegét röviden összefoglalhatjuk: mindennapi használat esetén nem sokat nyerünk egy erősebb processzorral. A programtelepítés, programindítás, játék, irodai programok használata során sokkal inkább számít a gép többi tulajdonsága, elsősorban egy SSD megléte és a RAM mennyisége, mint a processzor nyers ereje.
Ha azonban elkezdjük a gépet hardverigényes feladatokra használni, akkor már tapasztalhatunk jelentős eltéréseket. Ilyen feladatok a bonyolultabb fotószerkesztés, a 3D renderelés és a videószerkesztés, videókódolás. Ezeknél előjön a magasabb TDP-s processzorok előnye és megéri rááldozni a plusz összeget az erősebb központi egységre. De amennyiben hétköznapi feladatokra és játékra vásárolnánk laptopot, akkor inkább SSD-re és RAM-ra költsük a pénzünket, ne erősebb CPU-ra.
Ráadás
Sokszor felmerül a kérdés, hogy játékos gép esetén mi a jobb: egy erősebb CPU vagy egy erősebb videókártya? Megvizsgáltuk pár újabb játékkal a nálunk lévő két összeállítást. Egyik gépben a gyengébb I5 7300HQ processzor egy erősebb, Nvidia Geforce 1050Ti videókártyával került össze. A másik gépbe pedig a csúcs I7-7700HQ mellé került egy gyengébb, Ti nélküli 1050-es VGA. A tesztek alapján jól látható, hogy játékos gépnél sokkal jobb választás az I5 és az erősebb videókártya, mint az I7-es processzor a gyengébb kártyával.
