Sok bába között elvész a gyerek, tartja a mondás – a sok csatlakozó között pedig elvész az adat. Tévhitek, mendemondák megerősítve, vagy megcáfolva – a TechKalauz csatlakozó gyorstalpalója.
D-SUB (aka. VGA)
A lista veteránja a D-SUB, ennél fogva az sem meglepő, hogy még az analóg kor gyermeke. A CRT monitorok rémuralma idején megszilárdította hatalmát és túlélte urát, a mai napig elterjedtnek számít.
Leggyakoribb formája a 15 tüskével rendelkező, D alakot formáló csatlakozó (de létezik pl. 9 tüskés verziója is). Elfogadható képminőséget produkál, akár FHD felbontás mellett is, de digitális versenytársaival nem tudja felvenni a versenyt színmegjelenítés, zajszűrés, képfrissítés tekintetében.
DVI
A Digital Video Interface (DVI) alkotói annak idején úgy hitték, hogy CRT monitorok bukásával együtt a D-SUB is megy a süllyesztőbe, az analóg képmegjelenítéssel együtt. Ez nem így lett, ma DVI csatlakozóval már nem igazán találkozhatunk, de a köztudatban azért gyökeret eresztett, ezért érdemesnek tartom néhány sorra.
Több generációt megélt és az első volt azon interfészek sorában, melyek képesek a videoforrások jeleit megmásítatlan digitális formában továbbítani – magyarul, az általa produkált képminőség nem elfogadható, hanem jó. Volt itt Single Link és Dual Link is, ezt már csak azért is megemlítem, mert míg előbbi 1920x1200p 60Hz megjelenítésre, addig az utóbbi 2560x1600p 60Hz megjelenítésre is alkalmas volt (csak a rend kedvéért: a 2016 Június 23-ig hivatalos kereskedésben forgalmazott, erősen túlárazott Apple Thunderbolt Display felbontása 27 hüvelyken 2560x1440p). Úgyhogy jó a DVI, de…
HDMI
…a High Definition Multimedia Interface (HDMI) jobb. Miért jobb? Mert ahogy az mozaikszó is sejteti, itt bizony egy valódi multimédiás eszközről van szó. Miért multimédiás? Mert egy időben képes tömörítetlen audio-, és videojelek továbbítására. Napjaink legelterjedtebb csatlakozója.
Ez pedig azt jelenti, hogy komoly kihívásokkal kell szembenéznie: 3D, 4K, és a többi. Emiatt folyamatosan fejlesztették és fejlesztik napjainkban is, vásárlás során oda kell figyelnünk:
– a csatlakozó méretére: a normál természetesen a leggyakoribb, laptopok, TV-k, monitorok, konzolok, stb. Emellett azonban Mini méretben is megtalálható, leginkább kamerákon, a Micro pedig okostelefonokon, fényképezőkön, esetleg ultrabookokon.
– a csatlakozó verziójára: a ma forgalmazott csatlakozók túlnyomó többsége HDMI 1.4, ami önmagában nem mond semmit. Amennyiben 4K képes megjelentő mellé keresünk kábelt, ezt a fajtát kerüljük el, helyette HDMI 2.0-ra lesz szükségünk (az 1.4 sávszélessége csak 25 fps-t garantál ilyen felbontás mellett). Egyéb esetben (pl.: UHD v. 3D) kielégítő lesz a HDMI 1.4.
DisplayPort
Késve kezdte meg hódító körútját a DisplayPort, 5 év hátrányát pedig a mai napig nem tudta ledolgozni a HDMI-vel szemben (holott a készítők remélték, hogy mindent levált, a D-SUB-on keresztül, a DVI-on át egészen a HDMI-ig). Ezen a versenyen az se változtatott sokat, hogy míg a HDMI esetében fizetni kell a Licenc használatáért, addig a DisplayPort ingyenes.
Technológiai értelemben nincs lemaradásban és nincs számottevő minőségbeli különbség sem a HDMI és a DisplayPort között. Sőt, a 2009-ben napvilágot látott 1.2-es verziója egy kijelzőn 4K vagy négy kijelzőn FHD megjelenítés kiszolgálására is képes volt, a legfrissebb 1.3-as verzió pedig még izmosabb: 8K @ 30 fps. Apple felhasználók számára fontos információ: a később tárgyalt Thunderbolt nem egyenlő a Mini DisplayPort-val (előbbi aktív, utóbbi passzív kábelt használ fel a technológia során), a szimbolikára kell ügyelni, a Thunderbolt csatlakozót egy kis villám különbözteti meg.
Thunderbolt
Az Intel-Apple kooperáció eredménye, alapvetően nem forradalmasította a csatlakozók piacát, de az almás termékekre legalább félig-meddig saját mecénás által támogatott interfész kerülhetett. A szabványra úgy-ahogy odafigyeltek, fejlesztgették, de nem kell nagy szakinak lenni ahhoz, hogy az USB Type-C fényében a Thunderbolt elmúlását is lássuk.
Külsőre becsapós, mert megegyezik a Mini DisplayPort-val. Belegondolva ez nem is annyira meglepő, mivel a PCI Express és a DisplayPort fúziójáról van szó, ami nem mellesleg a Daisy Chain támogatásával képes a megjelenítendő képet 6 eszközre is elküldeni (ezeket az eszközöket max. 10 wattig akár energiával is ellátja). Aktív kábelről van szó, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs ingadozás az adatfolyamban, az állandóságról chipek gondoskodnak.
USB Type-C
A témával már korábban foglalkoztunk, de mivel egy forradalmi változásról van szó, így az alapokat itt is átvesszük. Az elnevezés becsapós, az USB Type-C nem csak egy újabb interfész amivel egy okostelefont töltünk vagy külső adathordozót csatlakoztatunk.
A csatlakozó reverzibilis, támogatja az Ethernet és a PCI Express szabványokat, 100 wattos táplálásra is képes, verziótól függően pedig akár 8K megjelenítésről is beszélhetünk. Vagyis, amikor az Apple piacra dobta a MacBook-ot és összesen csak két USB Type-C csatlakozóval látta el, valóban a jövőt vizionálhatta.
Gyorstalpalónk kapaszkodó az IT világba téved laikusok számára, ennél fogva nem is volt célünk részletekbe menő, szakzsargonnal fűszerezett írást közzé tenni. Ennek ellenére a feltett kérdésekre FB oldalunkon szívesen válaszolunk.
Forrás
Forrás
Forrás
Forrás
Forrás
Forrás
Gabe