Digitális diéta – mit tegyek, ha probléma az internetfüggőség?

Az információs technológia felpörgette a világot és ezzel együtt megváltoztatta a mindennapjainkat. Az új életritmus mellett a digitalizáció a személyes érintkezések erodálását, egyben a kibertérben kialakuló kapcsolatok kialakulását segíti elő. Az előbb említett a két hatásnak az árnyékában olyan, minden generációt érintő kulturális átalakulás zajlik, amelynek eredménye egyelőre nem belátható.

A most következő írás a modern mindennapok szervezéséhez kíván sorvezetőt szolgáltatni.

Digitális diéta

Miről van szó?

Digitális diéta – mindkét szó közismert, azonban kettő együttes alkalmazásából létrehozott fogalom a magas fordulatszámra kapcsolt életvitel miatt került megalkotásra. Értelmezése pofonegyszerű, a diéta ebben az esetben nem a fizikai, hanem a mentális értelemben vett ételek minőségére és milyenségére utal. A mentális jólétet pedig nagyban befolyásolja, hogy a kibertér folyamatos bővülésével együtt járó információáradatból mit (és mikor) fogyasztunk el, valamint mit (és mikor) teszünk félre. A digitális tartalom fogyasztása során a különböző okoskütyük (telefon, tablet, óra, számítógép, stb.) az evőeszközeink, amelyeket ha nem kellően kiegyensúlyozott táplálkozásra használunk, akkor ez is egészségkárosodáshoz vezethet.

További problémát jelent, hogy a mentális emésztőrendszerünkről nem állnak rendelkezésre a megfelelő tapasztalatok. Miért jelenthet ez a tapasztalatlanság problémát? A válaszra csak egy analógia tud igazán plasztikusan rávilágítani: egyetlen csecsemő emésztőrendszere sem képes egy jó tatárbifsztekkel megbirkózni. Azonban a kifejlett és jól működő emésztőrendszert is sokkolhatja a torkosság, vagyis a kontroll nélküli fogyasztás. Mentális emésztőrendszerünk esetében pontosan ugyan erről van szó, vagyis a digitális függőség ártalmai kézzel foghatóak és tetten érhetőek már napjainkban is.

Digitális diéta

A függőség

A különböző kutatások eredményként ma már nem vitatéma, hogy a túlzott internethasználat a droghoz hasonló függőséget eredményez. Erre hazánkban a Nemzeti Agykutatási Program keretében Janszky József neurológus professzor is felhívta a figyelmet, és a “torkosság”, vagyis a digitális függőség veszélyeire figyelmeztetett. A kártékony dózis eredményeként nem csak a szokásaink alakulnak át, hanem a neuroplaszticitásnak köszönhetően az agyunk újraprogramozza magát.

A függőség jelei

Hosszú idő után leülsz könyvet olvasni, de az első sor elolvasását követően eszedbe jut, hogy egy órája nem csekkoltad az üzeneteidet? Csupán annak gondolatától szorongás tölt el, hogy egy napra le kell tenned az okostelefonodat (és elveszted a kapcsolatot a világhálóval)? Hiányoznak a mindennapos Facebook posztok, Twitter üzenetek, pletykák, események? Percenként ellenőrzöd, hogy hányan lájkolták a friss-ropogós szelfidet? Rossz érzéssel tölt el, ha a születésnapodon csak százan köszöntenek fel, holott négyszáz ismerősöd van? Az órát nem ismerve kényszeresen ellenőrzöd a magán és a munkajellegű üzeneteidet és azonnal reagálsz azokra? Telefonnal a kezedben fekszel le, kelsz fel, WC-zel, reggelizel, ebédelsz, vacsorázol? A társadalmi interakcióid középpontjában valamelyik okoskütyüd áll? Amennyiben ezekből a kérdésekből többre is igennel tudsz válaszolni, akkor számodra is javasolt a digitális diéta.

Digitális diéta – gondold újra

A függőségben szenvedőknek alapjaiban kell újragondolniuk az internetfogyasztási szokásaikat. Vegyünk egy hétköznapi példát: különösen felnőtt emberek szájából lehet gyakran hallani a következő mondatot; nincs időm. Az esetek nagy többségében egy viszonylag nehezen megfogható, de nagyon könnyen elhihető kifogást érünk tetten, amely mögött valódi tartalmat, vagyis valódi elfoglaltságot az esetek legritkább százalékában találhatunk. Sokszor azt kell megtapasztalnunk, hogy azok, akik azt állítják, hogy nincs idejük, valahogy mégis találnak 1 – 2 pásztorórát naponta, amit a kibertérben tudnak eltölteni. A kibertérben való időtöltés természetesen akár hasznos is lehet, azonban ezzel is csak hitegetjük magunkat: a legtöbbször csak céltalan szörfözésről van szó. Összeadva a napi 1 – 2 óra céltalan szörfözéssel eltöltött időt, máris egy teljesen elvesztegetett hónappal számolhatunk évente. Emiatt kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az önfeledt internetfogyasztás évente egy hónappal rövidíti meg az életünket, vagyis ártalmasabb, mint a dohányzás.

Digitális diéta – töltsd újra

Az újragondolás folyamata nagyon nehéz és elképesztő önuralmat feltételez az egyén részéről, ez azonban még csak a biztató kezdet, hiszen az újragondolást követheti az újratöltés. Az újratöltéshez először is arra van szükség, hogy lemerítsük a digitális akkumulátorainkat. Ennek legmegfelelőbb eszköze a böjt. A keresztény kultúrkörből ismert fogalom valamilyen ételnek a teljes megvonását foglalja magába, és a cél is hasonló: a testi elemek lemerítése, hogy szellemi tartalommal tudjuk feltölteni a mindennapjainkat. A digitális böjt célja, hogy ne a kibertérre helyezzük a fókuszpontot, hanem a minket körülvevő fizikai valóságra. Ez a fázis kritikus, emiatt ebben a fázisban a diétázó / böjtölő határozottan félre kell, hogy tegye a digitális világ örömeit.

Gyakorlatilag teljes mértékben el kell zárkózni az okoseszközöktől, ami sok esetben túlmutathat az önkontroll képességein – emiatt érdemes egy barát, vagy családtag segítségét kérni. A függőség tárgyától, vagyis az internettől való elszakadás nem lesz fájdalommentes, de a cél szentesíti az eszközt. Eközben a böjt során keletkező űrt fel kell tölteni valódi tartalommal; egy kiadós sétával, sporttal, családdal vagy éppen barátokkal eltöltött idővel, egy régóta halogatott jó könyv elolvasásával, esetleg egy kis utazással – ezt a sort még hosszan lehet folytatni. A lényeg, hogy egyénre szabottan és felkészülten érkezzünk a böjthöz, mert ha nem tudjuk kitölteni az üresjáratot tartalommal, akkor túlságosan csábító lesz az idő előtti újrakapcsolódás gondolata. Nagyon fontos, hogy a böjtöt úgy időzítsük, hogy legalább 1 – 3 napra el tudjunk szakadni az internettől.

Digitális diéta – kapcsolódj újra

A böjti időszak végeztével újra elfogyaszthatjuk kedvenc ételünket, vagyis ebben az esetben újra kapcsolódhatunk az internethez. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy újra a torkosság bűnébe kell esnünk, hanem azt, hogy lépésről – lépésre visszacsepegtetjük a technológiai vívmányokat a mindennapjainkba. Ez az óvatos megközelítés biztosítja annak lehetőségét, hogy megszabaduljunk a felesleges zsírrétegtől. Vagyis ilyenkor érdemes körbe nézni a számítógépen telepített programok, és a telefonon megtalálható alkalmazások tengere között, majd mindazokat el kell távolítani, amelyeket csak rabolják az időnket, de hozzáadott érték nyújtanak a napjainkhoz.

Digitális diéta – törekedj az egyensúlyra

A digitális éghajlatváltozás mindannyiunk életét megváltoztatta, és éppen emiatt manapság teljesen irracionális elvárás, hogy hosszabb időre elszakadjunk az internettől. Ez különösen igaz Magyarország esetében, ahol az egy főre jutó Facebook-fogyasztás mértékénél, csak az egy főre jutó égetett szeszesital fogyasztása magasabb. Pontosan emiatt nagyon fontos, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ami a lehető legkímélőbb digitális étrendet biztosítja számunkra. Ehhez első sorban önuralomra lesz szükségünk. Az internet függőséggel szemben rezisztenciánkat azonban nagyban növelhetjük azzal, ha a tünetek jelentkezését megelőzően évente akár 2 – 4 alkalommal is végig járjuk a fentebb leírt utat. Minden más esetben mi is azok között találhatjuk majd magunkat, akik a még társaságban is a telefonjukba temetkeznek, vagy akik csak megörökítik, de nem élik meg a pillanatot.
Digitális diéta

Csatlakozz a digitális – ellenállás táborába.

Digitális ellenálló – Paul Miller

Paul Miller a híres Wired magazin egyik hajdani munkatársa, akit már tizenkét évesen beszippantott a digitális világ. Annak idején webfejlesztőnek tanult, emiatt kézenfekvő volt, hogy a kibertér lesz az otthona. A Wired kötelékében eltöltött évek azonban egyre inkább elkezdték megváltoztatni, amelynek eredményeként egy teljes évre hátrahagyta az internet világát és offline módba kapcsolta magát. Itt érdemes megállni egy mondat erejéig és hangsúlyozni: ennek a döntésnek a súlya hatalmas volt, hiszen Paul a korábbi életét szinte teljesen maga mögött hagyta, és a kibertérben eresztett gyökereit pedig teljesen kitépte. Ehhez a radikális döntéshez azonban szükség volt arra a felismerésre, mely szerint az élete nem a legjobb irányba tartott, nem rendelkezett megfelelő önértékeléssel, emailek és tweetek halmazában tudta csak értelmezni magát.

Egy év internet nélkül

Paul egy éves böjtbe kezdett, ami még a legeltökéltebb ellenállókat is megtörheti. Ebben a teljesen újszerű, offline világban az első amit megtapasztalt, az unalom volt. A digitális világból érkező információ-áradat hiányában kénytelen volt a saját kreativitására hagyatkozni, és ezzel elszórakoztatni magát. Ezt követhették azok a dolgok, amelyeket korábban elhanyagolt, noha mindig is szeretett volna azokkal foglalkozni. Ebben a folyamatban nagyon fontos momentum a valóban fontos emberi kapcsolatok megerősödése, és az összes többi felületes kapcsolat teljes kikopása. Képzeljük magunk elé azt a születésnapot, amit nem a Facebook-on ünneplünk: akik egy üzenet hiányában is felköszöntenek minket, azok számára valóban jelent valamit a személyünk. Mindezek ellenére mégsem tartható fent hosszú távon az offline-lét, és az egy éves böjtidőszak leteltét követően Paul újrakapcsolódott.

A digitális diéta vége

Azok, akik a nyaralást valóban pihenőidőként könyvelik el, a legritkább esetben csekkolják a leveleiket a szabadság ideje alatt. Ebben az 1 – 2 hétben százával halmozódnak fel a levelek a munkahelyen és a privát fiókban egyaránt. Képzeljük el, hogy nem néhány hét távollétet követően, hanem egy év után nézzük meg újra a postafiókunkat, ahol az olvasatlan levelek tíz ezres nagyságrendre rúgnak.

Ez a sokk-hatás gyakorlatilag azonnal visszarázta Pault a digitális hétköznapokba. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az internet nélkül eltöltött egy év teljes egészében nyomtalanul eltűnt volna Paul életéből. Éppen ellenkezőleg: saját bevallása szerint a mai napig ehhez az időszakhoz nyúl vissza, amikor a digitális életét kell rendbe szednie, és az arany középútra visszatérnie.

Digitális ellenálló – Lior Frenkel

Lior Frenkel neve legalább annyira ismeretlenül cseng, mint a fentebb említett Paul Milleré. Munkássága mégis úttörőnek számít a maga területén, hiszen egyike azon keveseknek, akik a kibertérből való “hazatérést” sürgetik. Története egy webfejlesztő workshopon kezdődött, ahol az előadó éppen a letehetetlen-app muníciójával kívánta feltölteni a hallgatóság eszköztárát. Lior visszaemlékezéseiben sokszor utal erre a sorsfordító pillanatra: közel 80 ember szomjúhozta kárhozott tudást, amikor rádöbbent, hogy nem egy újabb appra van szükség, hanem az offline világgal való kapcsolatra. Ez a kapcsolatteremtés azonban nem történhet meg egyik pillanatról a másikra, hanem csak egy hosszabb folyamat végeredménye lehet. A folyamat különböző állomásai pedig számos kihívást rejtenek magukban, emiatt sokaknak jelenthet mankót az általa vezetett blog, ami segítséget nyújt a digitális függőségben szenvedőknek. Emellett számos megmozdulás is köthető a nevéhez, amelynek köszönhetően New Yorkban és Tel Avivban több napra ezrek tették le a telefont, hogy megmutassák:

offline is van élet. 

Ezeket a cikkeket Neked ajánljuk!

Vélemény, hozzászólás?