IDE – SATA anomáliák

Aki manapság új notebookot vásárol elsőként általában a telepítés gondjaival szembesül. Notebookos fórumokon egyre többet olvashatunk arról, hogy nem látja az XP a merevlemezt a gépekben. Ilyenkor jön a kétségbe esés, a telefonálgatás, a fórumozás. Pedig a dolog korántsem akkora horderejű, hogy komoly kétségbeesésre adjon okot. Következő írásunk erre a problémára adja meg a választ.
A gondok gyökere az újdonságokra vezethető vissza! Jelesül az Intel 965-ös chipsetjére, illetve a benne található ICH8M déli hídba integrált SATA vezérlőre, valamit a Microsoft újdonságára, a Windows Vistára. Ugyanis az új notebookokat már “Vista ready-re” tervezik illetve készítik fel. Magyarul az ominózus vezérlő egy olyan módban üzemel, mely támogat bizonyos funkciókat. Mielőtt jobban belemerülnénk a dolgokba, nem árt pár fogalmat tisztáznunk.

AHCI (Advanced Host Controller Interface):
az AHCI egy olyan illesztést jelent, mellyel a rendszermeghajtó- és operációsrendszer-szoftverek képesek a fejlett SATA-funkciók felismerésére és implementálására (pl: parancsok várakozási sorba rendezése (NCQ), az üzem közben cserélhető eszközök használata (Hot Swap), tápegységek felügyelete)

NCQ (Native Command Queuing): olyan speciális technológia, mely képessé teszi a merevlemezt, hogy elemezze a processzortól érkező utasításokat, s azokat olyan sorrendben hajtja végre, hogy a lehető legmagasabb legyen az adatátviteli sebesség és legkisebb a fejpozícionálási idő.

Hot Swap (forrócsere):
a Hot Swap technológiát támogató merevlemez lehetővé teszi, hogy a gazdaállomás áramtalanítása és újraindítása nélkül lehessen azt kicserélni bármilyen adatvesztés nélkül.

Legacy IDE:
a SATA-n keresztül emulált IDE-mód

Nos ezek tisztázása után könnyű lesz megérteni a probléma mibenlétét. A Windows Vista alapértelmezésben támogatja az AHCI módot, ezért minden gyártó általában a SATA vezérlőt az alaplapon AHCI módba kapcsolt állapotban hagyja, azaz így kerülnek ki a boltok polcaira. Vista telepítésénél ez a dolog nem is okoz különösebb gondot, hisz a Vista minden probléma nélkül felismeri az ilyen módban működő vezérlőt, és egyetlen szó nélkül települ is a merevlemezre.
Sajnos a jó öreg XP-vel más a helyzet. Az ő idejében ezek a technológiák ismeretlenek voltak, így természetesen nem is kerültek be az operációs rendszerbe. A telepítés során ilyenkor szalad bele az ember a fentebb említett hibaüzenetbe: a Windows nem talált merevlemezt a gépben. 
A megoldás végtelenül egyszerű. Indítsuk újra a gépet, és a BIOS-ban a SATA vezérlő működését kapcsoljuk át AHCI módról IDE módra, és kezdjük újra a telepítést. Ilyenkor a vezérlő legacy IDE módba vált át, az XP pedig sima IDE-s merevlemeznek érzékeli a HDD-t. Természetesen ebben az esetben az NCQ-t és a Hot Swap funkciót nem használhatjuk, de ez senkinek sem fog hiányozni. Az NCQ érezhető különbséget egy notebooknál nem okoz. Már csak azért sem érzékeljük a hiányát, hisz a “hagyományos” 5400-as fordulaton üzemelő notebook merevlemezekben 99%-ban nincs NCQ támogatás. A Hot Swap funkció pedig notebook esetén megmosolyogtató gondolat. Így aztán bizton kijelenthető: a home userek nagyon nagy részének az AHCI mód használata tökéletesen fölösleges!
Komolyabb gondot az jelenthet, ha a BIOS-unk nem tartalmazza a SATA vezérlő működésének változtatását támogató opciót. Ekkor első lépésben a notebookunk gyártójának weboldala lesz a segítség. Itt megtalálhatjuk a szükséges vezérlőt, mellyel megmutathatjuk az XP-nek a makacs merevlemezt. Ezt asztali gépen egy pillanat alatt tudjuk intézni: telepítés elején F6 és beadjuk floppyról a szükséges vezérlőt. Azonban notebooknál ugye ilyen lehetőség nincs. Itt egy speciális programra lesz szükségünk, ennek neve: nLite. Ez a hasznos kis segédprogram arra való, hogy egy adott XP-be bele tudjunk integrálni különféle dolgokat, többek közt a szükséges drivereket. A program használata egyszerű, minimális angol és informatikai előképzettséggel pillanatok alatt sikerül egy új XP-t előállítanunk, melyek laptopunk SATA vezérlőjével van már felvértezve. Ezt nem fejtem ki részletesen, remek leírások születtek már erről, melyek képekkel illusztrálva az Interneten fellelhetők (google rulez). 

polip
 

Ezeket a cikkeket Neked ajánljuk!

Vélemény, hozzászólás?