A mobilok konzolszintű grafikára képesek. Vagy mégsem?

Amikor bemutatnak egy friss csúcstelefont, nem egyszer hangzik el, hogy “az új modell bizony konzolszintű grafikára képes”. Az aktuális játékgépek mindig többet tudtak azért egy mobilnál, sokan pedig nem véletlenül jegyezik meg cinikusan, hogy “ja, Super Nintendo minőségre gondoltak”. De nem, természetesen ennél azért több van a kijelentés mögött.

Persze véletlenek mindig vannak, legalábbis aki nem néz jobban utána a dolgoknak, könnyen gondolhatja, hogy a gyártóknak igazuk van, hiszen az Apple A10 chipsetben (iPhone 7) 3,3 millió tranzisztor található, akárcsak az Nvidia GTX 1050 Ti-ben. Ez viszont finoman szólva sem fair összehasonlítás.

Az Apple lapkájában egy négymagos processzor dolgozik, tehát úgy igazságos, ha az AMD által APU-nak nevezett CPU+GPU kombóval mérjük össze.

Az eredeti Xbox One 5 millió tranzisztort tartalmazott az APU-ban, az új Ryzen chipek pedig kicsivel kevesebbel, 4,5 millióval rendelkeznek. Az Apple A11 Bionic ezekkel szemben 4,3 millióval büszkélkedhet.

Elég közeli tehát az eredmény, nem? Főleg úgy, hogy a Snapdragon 835 például csak 3 milliót vonultat fel, a mobilos rekorder a Kirin 970 (Huawei Mate 10 Pro) a maga 5,5 milliójával.

De most jön a lényeg. Az Xbox One 1,310 GFLOPS-ja több mint egy milliárd számítást jelent másodpercenként. A Kirin 970-ben lévő Mali-G72MP12 GPU viszont csak a harmadát tudja, ami 347 GFLOPS-ot jelent, a Snapdragon 835-féle Adreno 540 IGP pedig 567 GFLOPS-ra elég.

Mi a helyzet az Apple háza táján? Az Apple A10 teljesítménye nagyjából 250 GFLOPS-nál áll meg, az A11 ennél 30%-kal gyorsabb, hiszen 325 GFLOPS annak a vége.

Ettől függetlenül ezek csak benchmark eredmények, amik nem feltétlenül mutatják a valós képet, gondoljunk csak a többi szintetikus tesztre, amikben az Apple A11 Bionic felmossa a padlót a Snapdragon 835-tel.

Ráadásul a grafikai különbségek szemmel láthatók, korrekt tranzisztorszám vagy órajel ide vagy oda. Sokak persze most homlokukat ráncolva mondhatják, hogy azért az AAA játékok elég rikán jelennek meg mobilra, szóval mire ez a nagy verseny, de ezért főleg a fizika a felelős.

Egészen pontosan a hő. Az Xbox One ventilátorai nem véletlenül visítottak olyan hangosan, amin azért az Xbox One S némileg enyhített. De nyilván, a hűtést csak így lehet megoldani a nagy teljesítmény esetén, egy sima hővezető cső erre már egyáltalán nem lenne képes, márpedig az elég érdekes lenne, ha egy mobilban valamilyen lapát működne.

A Google Pixel 2 hővezetéke

A fogyasztásról is mélyen hallgatnak a mobilos cégek, valahol 2 watt körül mozoghat a TDP, nem véletlen, ha több lenne, akkor villámgyorsan lemerülne a telefon (így sem bírják túl sokáig egy feltöltéssel, hát még nagyobb teljesítmény esetén).

Az AMD-féle Ryzenek az Xbox One-hoz hasonlóan 9-25 wattot fogyasztanak, ám nagy különbség, hogy ameddig előbbi 14, addig utóbbi 28 nanométeres gyártástechnológiával készül.

Hogy aztán a jövőben milyen megoldások lesznek arra, hogy a hardveres képességeket megfelelő hőfokkal kompenzálják, egyelőre jó kérdés, mindenesetre vannak olyan fejlesztések már, amikből lehet építkezni. Példa? A Microsoft Surface Pro 4, ami annak ellenére, hogy csupán 8,45 mm vékony, mégis van benne egy aktívan pörgő ventilátor.

Ezeket a cikkeket Neked ajánljuk!

Vélemény, hozzászólás?