A tesztgépet és a háttértárakat a Laptopszalon bocsátotta rendelkezésünkre – köszönjük szépen ez úton is! Az SSD beszerelését elvégzi Önnek a Laptopszalon Budai üzlete. Érdeklődjön telefonon! Ha vidéken lakik? Az sem okoz problémát, GLS futár hozza, viszi a készülékeket.
Laptopszalon Buda
Cím: 1024 Budapest, II. ker., Lövőház u. 12. fsz. 1/d Nyitva tartás: H-P: 10:00 – 19:00; Szo.: 10:00 – 18:00; V: Zárva Tel: 20/612-1111
Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a következő cikket fokozott odafigyeléssel olvassák át. Tegyék mindezt abból a megfontolásból, hogy a tervezettnél többet tudjanak spórolni a vásárláson, illetve nem mellékes grátisz gyanánt számítógépüket is gyorsabbá tegyék. Akik számára első látásra a következő sorok szakmaisága túlságosan mély, ugorjanak a cikkünk utolsó mondatára, valamint nézzék videóinkat, táblázatainkat.
A Laptopkalauz egy korábbi tesztjében már bebizonyította azt a tényt, hogy a számítógépek sebességét hétköznapi használat esetén nem a processzor vagy a memória, hanem háttértár befolyásolja legjobban. A legolcsóbb és legegyszerűbb módja számítógépünk felgyorsításának az, hogy a HDD-t SSD-re cseréljük. Mielőtt részletesebben bele is mennénk az SSD – HDD bemutatásába tekintsük meg a következő videót, hogy mi történik számítógépünkkel ha a HDD-t SSD-re cseréljük.
Kell a fentinél hathatósabb bizonyíték? Látható, hogy számítógépünk úgy felgyorsult, mint ha robogóról egy gyorsasági motorra ülnénk át. A kedves olvasó fejében biztosan a következő mondat fogalmazódott meg: „és mennyibe kerül nekem ez a fejlesztés?”. A válaszunk csupán annyi, hogy olvassák végig az írást, mely után rájönnek, hogy olcsóbban mint gondolnák.
Mi az a HDD és SSD? Miért gyorsabb az SSD?
A HDD (Hard Disk Drive), avagy más néven merevlemez, winchester vagy éppen ki, hogy nevezi a számítógép háttértára mely arra szolgál, hogy adatainkat (képek, videók, játékok stb…) tároljuk. A háttértárnak az adott méretű tároló kapacitását adott sebesség mellett tudja számunkra biztosítani. A merevlemezek és az SSD-k (Solid State Drive) sebessége két dologtól függ: a folyamatos olvasási és írási sebességtől, valamint az átlagos elérési időtől. A hétköznapi használatot illetően sokkal fontosabb az elérési idő. Ez az adat azt mutatja meg, hogy mennyi idő telik el egy IO művelet parancsának kiadása és tényleges megkezdése között. Egy hagyományos merevlemezen lévő rendszerpartíció esetében ez az érték 5-6 ms, ami azt jelenti, hogy egy HDD legfeljebb csak 160-180 fájlt tud megnyitni elméletben és ennél jóval kevesebbet a gyakorlatban. Egy SSD-nél az elérési idő akár 0,01-0,02 ms is lehet, ami 50.000-100.000 fájl elérését jelenti másodpercenként. A különbség hatalmas – és egyben magyarázza is, hogy miért teljesítenek az SSD-k ennyivel jobban.
Miért jobb az SSD mint a HDD?
Igen, az SSD gyorsabb. Ebből azonban még nem következik egyenes ágon, hogy jobb is mint a HDD, nem árt a kérdést más perspektívából is megnézni. Az SSD-k könnyebbek, halkabbak és kevesebbet fogyasztanak, így megnövelhető az akkumulátor üzemidő is.
Akkumulátor üzemidő
Dell Inspiron 7537
Háttértár
HDD
SSD
Minimális terhelés, BT és WiFi kikapcsolva, minimális fényerő
16 óra 30 perc
20 óra 10 perc
DivX film lejátszás, BT és WiFi kikapcsolva, 10/6 kijelző fényerő
9 óra 35 perc
10 óra 30 perc
Teljes terhelés, Furmark és Orthos futtatva, BT és WiFi bekapcsolva, 10/8 kijelző fényerő
1 óra 04 perc
1 óra 11 perc
HD film, PDF nézegetés, internet, rar csomagolás, rádiók bekapcsolva, 10/6 fényerő
10 óra 10 perc
11 óra 35 perc
Sokat utazik és fél attól, hogy egy nagyobb bukkanó után HDD olvasófeje felszántja a lemezt és elvesznek adatai? Az SSD-ben nincsenek mozgó alkatrészek, így akár rázhatjuk a notebookot, akkor sem fognak elveszni adatok, vagy lefagyni az operációs rendszer a merevlemez védelem miatt, ami tulajdonképpen be se kapcsol, mert értelmét veszti.
Bal oldalon a HDD, jobb oldalon pedig az SSD
Melyek azok az esetek, mely során gyorsabb lesz számítógépünk és mennyivel lesz gyorsabb?
Ezekre a kérdésekre készítettünk egy táblázatot, mely nagyon jól szemlélteti, hogy mik azok a hétköznapi feladatok, amelyek során gyorsabb lesz számítógépünk, valamint az mennyivel lesz gyorsabb.
Valószínűleg tesztünk után a kedves olvasóban megfogalmazódik az a tény, melyet ezzel a teszttel szeretnénk még jobban nyomatékosítani, mely szerint hétköznapi használat esetén inkább vegyünk gyengébb processzorral szerelt számítógépet egy SSD-vel mellékelve, mint sem egy erős processzort HDD-vel.
Hogyan készítjük elő az SSD bővítést?
A notebookok esetén 4 fajta variáció létezik az SSD bővítésére.
(1) HDD BOX létrehozása: A notebookban lévő HDD-t kiszedjük, belerakjuk egy egy USB 3.0-ás keretbe, ezt követően beépítjük az SSD-t a notebookba. Ezzel nyertünk egy gyors számítógépet, valamint létrehoztunk egy olyan hordozható háttértárat, melynek sebessége az USB 3.0-nak köszönhetően közel olyan szintű lesz, mint ha a háttértárunk benne lenne a számítógépben.
(2) ODD BOX létrehozása: Ezzel a megoldással bármilyen notebookban egyszerre használhatjuk a HDD-t és az SSD-t, viszont az optikai meghajtó (DVD író/olvasó) kikerül a notebookból és funkcióját egy külső USB-s eszközként teszi tovább. Az optikai meghajtót kiszedjük a számítógépből, belerakjuk egy USB-s keretbe így létrehoztunk egy külső, hordozható eszközt. A notebookból kiszedjük a HDD-t, majd az belerakjuk egy ODD keretbe, melyet belerakunk az optikai meghajtó helyére, majd végül a HDD helyére behelyezzük az SSD-t.
Figyelem! Amennyiben ezt a megoldást választják, akkor egy esetleges szervizbe juttatás esetén állítsák vissza a notebookot eredeti állapotába.
(3) SSD + HDD: Egyes notebookok rendelkeznek kettő darab háttértár hellyel, így egyszerre használható az SSD és HDD is, ráadásul az optikai meghajtót sem kell eltávolítanunk. Az ilyen adottságokkal rendelkező notebookok általában 17.3” hüvelyk vagy nagyobb képátlóval rendelkeznek.
Sajnálatos módon ez a megoldás igen ritka a notebookok esetén és főként csak 17.3” illetve nagyobb kijelzőátmérővel rendelkező notebookok esetén elérhető.
(4) mSATA SSD + HDD: Az mSATA (mini-SATA) fizikai kiterjedését tekintve egy kisebb szabvány, melynek helytakarékossági szempontjai vannak, ami egy hordozható mobil eszköz esetén igen nagy jelentőséggel bír. Viszont a mini-SATA szabványnak van egy nagy hátránya, mely az árában mutatkozik meg, ugyanis ezek a háttértárak közel 30%-al drágábbak mint a normál nagyságú SSD-k.
Az mSATA SSD alkalmazás egyre elterjedtebb, viszont arányait tekintve még mindig nagyon kevés modell esetén érhető el.
Acer Chromebook: C720 ASUS Chromebox ASUS MAXIMUS VI EXTREME ASUS MAXIMUS VI FORMULA ASUS ROG: G750JH, G750JX HP Chromebook 14 HP EliteBook: 820 G1, 840 G1, 850 G1, 755 G2 HP ProBook: 640 / 645 G1, 650 G1 HP ZBook 14, 15, 17 Lenovo Essential: B5400, M5400 Lenovo IdeaPad: V4400u, U330, U430, U530, Y410p, Y510p* Lenovo ThinkPad: S531, S540, T431s, T440P, T440s, T540, T540p, W540, X240, L440, L540 Lenovo ThinkPad Edge: E440, E531, E540 Lenovo ThinkPad Yoga SONY VAIO PRO 13 Series SONY VAIO DUO 13 Series
* Egyes Nvidia GT750-el szerelt modellekből kihagyták az M.2 SATA foglalatot.
Fontos!!!! Tartsuk meg a HDD-t, de miért?
A notebook gyártók szerint a memória és háttértár cseréje nem jár garanciavesztéssel, viszont előírásuk szerint garanciális ügyintézés esetén a gyári, eredeti állapotban kell eljuttatni szervizbe a notebookot. Gondolok itt egy esetleges VGA vagy alaplapi hibára, melyek garanciális feltételei szerint a hardverelemek gyári állapota az előírás. Természetesen ez csak elmélet, gyakorlatban másképpen működik, de biztos ami biztos a cserélt HDD-t ne adjuk el, inkább csináljunk belőle egy hordozható eszközt a fenti videók alapján.
Mik azok az esetek, melyek sebessége nem “csak” a háttértártól függ?
(1) Virtuális gépek futtatása: A VMware elsősorban olyan szoftverek kifejlesztésére specializálódott, amik képesek több operációs rendszer – az úgynevezett virtuális gépek – futtatására ugyanazon a számítógépen. A virtualizáció számtalan előnnyel jár mind a végfelhasználók, mind a vállalatok számára: lehetővé válik, hogy párhuzamosan futtathassunk két, egymástól gyökeresen eltérő operációs rendszert, ha éppen két olyan programra van szükségünk, amik nem léteznek ugyanazon a platformon. Ha egynél több VM (virtuális gép) van üzemben, akkor nagyon fontos a háttértár sebessége, viszont több VM futtatása esetén a processzor terhelése a legnagyobb. Éppen ezért a virtuális gépek futtatásának sebessége a háttértár és a processzor, továbbá a sok memória együtteséből tevődik össze.
(2) Renderelési folyamatok: Ez az a folyamat, ami során a project fájlunkból (HD filmből mondjuk DiviX, tömörített videofájlt készítünk) bárki által nézhető videofájlt készítünk. Hiszen mit sem ér minden munkánk, ha mások nem tudják megnézni. Ehhez a művelethez minél erősebb processzor és sok memória szükséges, viszont a kész fájok áthelyezése esetén jelentős sebességnövekedésre számíthatunk az SSD beépítésével.
(3) Egyes tömörítési folyamatok: Becsomagolás.
Notebook
Dell Inspiron 5520
Dell Inspiron 5520
Dell Inspiron 5520
Processzor
Intel Core i3-3110M
Intel Core i5-3210M
Intel Core i7-3632QM
CPU órajele
2,4 GHz
2,50/3,1 GHz
2,20/3,2 GHz
Magok/szálak szám
2/4
2/4
4/8
Gyorsítótár
512 KB + 3 MB L3 cache
512 KB + 3 MB L3 cache
1 MB + 6 MB L3 cache
Háttértár
HDD
SSD
HDD
SSD
HDD
SSD
Renderelés 6,55 GB Full HD to AVI (sec)
6058
6011
5032
5022
2767
2656
7,3 GB becsomagolás (sec)
2310
2298
1696
1676
1438
1419
Erős processzor játékhoz, minek?
Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy SSD-vel se kapunk több FPS számot, viszont a pályák betöltése akár 3x gyorsabban is megtörténhet.
Végszó
Általam is tapasztalt, elterjedt tévhit, hogy a számítógép gyorsaságáért a processzor, memória és a videokártya triumvirátusa a felelős. Az igazság valójában az, hogy nagyon sok múlik azon, hogy miféle háttértárat is használunk. Nyilvánvaló, hogy a renderelés nem lesz gyorsabb, a játék közben tapasztalt FPS nem lesz nagyobb, viszont a fájlok mozgatása, játékok betöltése, boot idő és más, egyéb fentebb tesztelt dolgok egyértelműen időtakarékosabbá válnak SSD alkalmazása esetén. Történhet ez mindazért mert a számítógépek hardverelemei és a fejlett operációs rendszerek olyan mértékű fejlődésen mentek át, mely során rengetegszer előfordul, hogy számítógépünk már csak az adatra vár, ezzel hívva életre egy jobb elérési idővel rendelkező háttértárat, mint a HDD. Csak egy hétköznapi példát említsünk: ha internetezünk, akkor a böngésző az oldalakon lévő képek letöltése előtt megnézi, hogy nincsenek-e azok már eltárolva a cache-ben, meglévő adatot ugyanis felesleges még egyszer letölteni. Alapesetben ez a folyamat olyan gyors, hogy semmit nem veszünk észre belőle. De! Mi van akkor, ha valaki a háttérben mondjunk torrentezik? Ha legalább 4-5 fájl letöltése folyik a háttérben, akkor a sok apró adat felírása és visszaolvasása már annyira leterhelheti a merevlemezt, hogy az az internetes oldalak betöltését is komolyan lelassíthatja. Ilyenkor hatalmas előnyt jelent az SSD, mely egyszerre akár több százszor annyi fájl elérést biztosítja mint a HDD.
Mielőtt döntetnék, először is mérlegeljünk! Mire használjuk számítógépünket? Ugyanis a felhasználók körülbelül 99%-án segíthet az SSD beépítése, a maradék 1%-án pedig részlegesen. Éppen ezért mi azt javasoljuk a fenti mérések alapján, hogy válasszunk gyengébb processzorral szerelt notebookot és fennmaradó összegből vegyünk inkább egy SSD-t. Garantáljuk a sikert!