Változó idők

Magyarországot is elérte az egész világon nyomon követhető tendencia, mely szerint az asztali PC eladások száma rohamosan csökken. Kis hazánkban ez párosul azzal is, hogy a PC eladások száma is mintegy 20%-al mérséklődött, az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ez a trend három fő okra vezethető vissza. Elsősorban a vásárlók az asztali PC-k helyett a folyamatosan csökkenő árú noteszgépeket keresik, másrészt az országban egyre jelentősebb az elszegényedés, míg a harmadik ok a Sulinet program megszűnése, mely 2006 végére eladási csúcsot generált.
Meglepő azonban az, hogy megváltozni látszik a notebook vásárlási kultúra is. Az emberek a filléres, bóvli gépek helyett egyre tudatosabban vásárolnak. Egyre keresettebbek az erősebb processzorral, komolyabb grafikus kártyával, több memóriával szerelt, márkás gépek. A vásárlók kevésbé dőlnek be a multik csábító, filléres ajánlatainak. Ez attól is lehet, hogy kezd kialakulni egyfajta „notebook kultúra” az országban. Egyre többen szaladnak bele pár „remek minőségű” Fujitsu Siemens és hasonló kategóriájú gépbe, ami általában mély nyomot hagy bennük. Értelmes embert csak egyszer lehet becsapni. Hála Istennek egyre nő a notebook tulajdonosok tábora, így egyre nő a második generációs laptophasználók köre is. Ők a legtudatosabbak, sokan közülük túl vannak az első csalódáson.
A 2007-es piaci adatok alapján az idei év az, amikor visszaqfordíthatatlanul élre törtek a laptopok. A legnagyobb fejlődés – meglepő módon – a subnotebookok terén történt, itt az értékesítési adatok 200%-os növekedést mutatnak a tavalyi év hasonló időszakához képest. A notebook piacot ennek ellenére a hagyományos 15/15,4 hüvelykes gépek vezetik. Még két érdekes dolog figyelhető meg. A mobil eszközök és a kommunikáció fejlődésével egyre inkább megnőtt az igény a biztonságra is. Fokozódik a kereslet a beépített ujjlenyomat olvasóval és egyéb biztonsági eszközökkel felszerelt gépek iránt. A másik érdekesség, hogy egyre nő az előtelepített operációs rendszerrel érkező modellek iránt a kereslet. Talán itthon is kialakul egy – a civilizált világban már meglévő – szoftverkultúra is, bár hazánkban nem az operációs rendszer eredetisége, hanem, a gépre még feltelepített szoftverek jelentik az igazi problémát.