LG G6 teszt

Az LG-nél valószínűleg óriási üdvrivalgásban tört ki mindenki az elmúlt negyedéves eredmények láttán. A dél-koreai gyártó ugyanis olyan erős három hónapot zárt, amit még az elmúlt 8 évben egyszer sem, szóval végre valahára kezd a jó vágányra kerülni minden. Kivéve a mobilos részleget, ami még mindig nem hozza sajnos az elvárásokat, csak a középkategóriás modellek fogynak igazán jól, a csúcsmodellek nem, persze nehéz is pozitív mérleggel zárni, ha hatalmas késlekedés jellemzi mindig a megjelenéseket.

Tesztalanyunkat, a G6-ot is abban a szellemben mutatták be, hogy inkább választják az eggyel gyengébb rendszerchipet, de legalább hamarabb kerül piacra, mint a konkurensek. Na már most ez nagyon nem lett így. A Samsung Galaxy S8-cal szemben összelapátolt egy hónapos előnyt olyan könnyedséggel sikerült eltékozolni, hogy az már szinte fájó, és mivel még mindig nincs itthon hivatalosan forgalomban a készülék, nem kizárt, hogy még a Sony és a HTC is beelőzi. Pedig a G6 remek telefon, ami szine minden ponton erősödött elődjéhez képest, és megmutatja, hogy az LG igenis hallgat a felhasználókra, képes megújulni egy “rosszabb” irány után is.

A G5 modularitása dicséretes volt, viszont nem jött be igazán sem a szakmának, sem pedig a vásárlóknak, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyenge üzemidő sem segítette az eladásokat. A gyártó jött, próbálkozott, egy kisebbet bukott, de emelt fővel változtatott, hogy tényleg minden megfelelő legyen. Az eredmény? Egy csodaszép telefon, ami méretes, 148,9 x 71,9 x 7,9 milliméteres és 163 grammos tömege ellenére nagyon kompakt: a sajtótájékoztatón úgy fogalmaztak, hogy egy 5,2 hüvelykes házba sikerült becsomagolni egy 5,7 hüvelykes kijelzőt. Tény, nagyon kicsik a kávák, a képernyő pedig a sarkoknál a lekerekített sarkok formavilágát követi. Megosztó, de többeknek tetszik.

A képarány jelentősen megváltozott a G5-höz képest, immár 18:9-es panelről beszélünk, amin 1440 x 2880 pixel jelenik meg. Az IPS technológia mellett HDR10 és Dolby Vision támogatás is jár, csodaszép színek, korrekt fényerő, csaknem 180 fokos betekintési szög jellemzi a kijelzőt, aminek az érintésérzékenységére sem lehet panasz. Elöl Gorilla Glass 3, hátul pedig GG5 üveg gondoskodik a karcok elleni védelemről. A unibody kialakításnak előnye is akad, méghozzá az IP68-as szabvány, vagyis másfél méter mély vízben nem kevesebb mint fél óráig tud épségben megmaradni a telefon. Az anyaghasználat mellett az összeszerelési minőség is példás, recsegést sosem hallani belülről.

És most jön a legmegosztóbb pontja a telefonnak, ez pedig a hardver. Mint ahogy korábban írtam, az LG nem várt a Snapdragon 835-re, amiből a Samsung állítólag annyit rendelt az S8-hoz, hogy nem volt már elég másoknak. A vállalatnál így inkább úgy döntöttek, hogy a Snapdragon 821-es lapka képességeit használják ki jobban. Volt már ilyenre példa, csak más okból, a G4 esetén azért nem a legcombosabb megoldást választották, mert túlmelegedési problémák léptek fel. A négy darab Kryo magot tartalmazó processzor persze még így is bőséges kraftot biztosít a QHD+ megjelenítőnek, az Adreno 530 grafikus gyorsító is hasít, az egészet pedig 4 GB RAM-mal spékelték meg.

Az adattároló mérete jelen esetben 32 GB, de van 64 GB-os verzió is, mindkettőnél arra kell készülni, hogy jó 8-9 GB-ot elfoglal a rendszer, így előbbi esetén nem árt kihasználni a microSD támogatás lehetőségét. A kellemes hardverhez valószínűleg komoly meló árán, de szinte hibátlanul optimalizálták a szoftvert, így pedig szinte minden azonnal megnyílik, akadásmentesen futnak a programok, bátran lehet játszani, mert még a legújabb fejlesztések sem okoznak fejtörést a telefonnak. Melegedés viszont tapasztalható, sőt, nagyobb terhelésnél már-már kellemetlen mértékben.

Az LG a G6-tal együtt dobta piacra saját kezelőfelületének legújabb változatát. A UX 6.0 funkcionális szempontból nem hoz változást más androidos telefonokhoz képest, viszont témázható, így teljesen új ruhába öltöztethető. Menüt ne keressünk, a widgetek, a gyorsikonok a főoldalakról érhetőek el, a felülről lehúzható függönyben pedig szokásos módon az értesítéseket és a gyorsbeállításokhoz tartozó kapcsolókat találjuk. Viszonylag egyszerű és jól használható, tényleg nincs felesleges dolgokkal telepakolva.

Az Android Nougat 7.0-s verziójával együtt jött a többablakos mód natív támogatása, minden program egymás mellé rakható, nem úgy, mint régen. A beállítások menü csoportokra lett osztva. Az alsó vezérlőgombok sorrendje személyre szabható, plusz több ikon odarakható.

A biztonságnál találjuk az ujjlenyomat-olvasót, ami öt mintát képes eltárolni, pontosan és gyorsan működik, ám még mindig nincs tizedannyira sem kihasználnálva, mint a Huawei telefonok esetén.A Smart Doctorban a rendszer működését optimalizálhatjuk, a Smart Settings pedig különféle helyzeteknek megfelelően segít konfigurálni a készüléket. 

A tárcsázóban nem meglepő módon képesek vagyunk prediktíven keresni a névjegyek között, az LG billentyűzetén hosszabb szövegek begépelése sem okoz gondot. Szerencsére nincs telepakolva a mobil felesleges programokkal, van QuickMemo+ és Evernote jegyzetelő, ébresztőóra, számológép, e-mail kliens, naptár, LG Health egészségügyi alkalmazás, valamint hála az égnek FM-rádió is.

Az LG G6 dupla kamerája sokat fejlődött a G5-éhez képest, immár mindkettő 13 megapixeles, persze külünbségek bőven akadnak a szenzorok között. Az elsődleges f/1.8 rekeszértékű, 71 fokos látószöggel és optikai képstabilizátorral rendelkezik, a másodlagos pedig f/2.4-es és 125 fokos (az elődnél 135 fok volt). A fő szenzorhoz PD-autofókusz jár, ezzel csak az a probléma, hogy lézeres viszont már nem, érthetetlen, miért hagyták el, mert látványosan lassabb a fókuszálás, mint a konkurens vagy a korábbi megoldások esetén.

A kameraszoftver könnyedén kezelhető, felül találjuk a filterekhez, a módokhoz (kép a képben, gyorsított video, panoráma, lassítás, 360 panoráma, time-lapse, étel) tartozó ikonokat, a fenyőfaszerű jelekkel pedig a normál és a nagylátószögű felvételek között válthatunk villámgyorsan. A beállításokban tudjuk még bekapcsolni az időzítést, a HDR-t, plusz itt kapunk lehetőséget a videóra váltásra is, ahol a maximális felbontás 4K lehet. Előlapi kamera is van, méghozzá 5 megapixellel és f/2.2-es apertúrával.

Nem okoz csalódást a G6 kamerája, sőt, tulajdonképpen az egyik legjobb mobilos fotóapparátus a piacon. A legvagányabb a széles látószög, elképesztő, mennyi minden belefér így egy fotóba, plusz mennyire sokféle perspektívából lehet megörökíteni a dolgokat. A dinamikatartomány még HDR nélkül is remek, ahogy a vonalélesség és a részletesség is nagyon rendben van, persze a másodlagos modullal fotózva némileg visszafogottabb lesz a minőség. Sötétben sem ijed meg a szenzor, ilyenkor is kellemes végeredmények születnek, a dupla ledes villanó pedig elég rendesen elárasztja a környezetét fénnyel.

Az LG-nél sem látják úgy, hogy fejleszteni kellene a monó hangszórón, ami félig-meddig igaz is. A hangerővel és a minőséggel nincs is probléma, csak nem ártana egy sztereó megoldás, hogy tényleg dicsérni lehessen a telefont, mert így csak maximum egy picivel jobb az átlagnál. 3,5 milliméteres jack csaltakozó legalább még van, butaság is elhagyni ezt, hiába erőlteti egy-két gyártó.

A G5-öt nem lett volna rossz telefon, de nagyon elrontotta az LG, hogy kis kapacitású (bár legalább cserélhető) telepet szereltek bele. A unibody kialakításra való áttéréssel viszont már csak egy lövése van a felhasználónak, ez viszont szerencsére normálisan alakul, egy 3300 mAh-s akkumulátor látja el energiával a készüléket. A G6 köszöni szépen, ezzel egész jól elvan, ha töviről-hegyire kihasználjuk a benne rejlő képességeket, akkor egy, ha csak finoman nyomkodjuk, akkor másfél, maximum két napig.

Adatkommunikációs téren majdnem a maximumot kapjuk, a majdnem pedig a Bluetooth 4.2 (A2DP, LE, Apt-X, EDR) lelkén szárad, hiszen a Samsung csúcsmodelljében már 5.0-s verzió dolgozik. Ezen kívül viszont tényleg minden a helyén van: internetmegosztásra és DLNA-ra képes, 802.11a/b/g/n/ac-s WiFi, NFC, FM-rádió, USB-OTG, esetleg az infrát lehet még hiányolni. Navigálni természetesen lehet a készülékkel, az A-GPS modult még megspékelték GLONASS, BeiDou és Galileo támogatással, így precíz és villámgyors a helymeghatározás.

Az LG G6 hivatalosan még nem kapható Magyarországon, egyelőre alternatív forrásokból 220 ezer forintért szerezhető be. A Huawei P10 190 ezer, a Samsung Galaxy S8 pedig 270 ezer forint körül mozog, szóval pont a kettő között található tesztalanyunk. Az biztos, hogy a kínaiak modelljénél sokkal szebb és többet tud, a másik nagy vetélytárs csúcskészülékénél  viszont gyengébb hardveresen, de jóval olcsóbb és az optimalizáltságnak köszönhetően legalább olyan jó. A G6 minden téren előrelépett elődjéhez képest, jobb lett a kamera, az üzemidő, a kijelző, immár vízálló, szóval, aki LG vonalon mozog, annak mindenképpen ezt a terméket lehet a leginkább ajánlani. Még egy OLED kijelző, plusz az aktuálisan legerősebb hardver, és pöpec lesz. Na de talán majd a V30.

Specifikáció