DroneZone – az eseti légtér kijelölés

Új rovatunkban, a DroneZone-ban a drón repülés elméleti alapjaival fogunk megismerkedni, amelynek első állomása az eseti légtér kijelölés folyamatának ismertetése. Ezt azért is tartjuk különösen fontosnak, mert a technikai részletek mellett nagyon sokan alig fordítanak figyelmet arra, hogy a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően reptessék a drónjukat.

Az eseti légtérigény pozitív elbírálása nélküli drón repülést csak a piros lámpán történő áthaladáshoz hasonlíthatjuk, annak minden veszélyével együtt.

Cikksorozatunk támogatója a Laptopszalon, ahol szakképzett eladóktól vásárolhatjuk meg a legújabb és legjobb drónokat, elérhető áron.

Eseti légtér kijelölésének folyamata

Kezdjük a legelején: a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm rendelet 1. § (3a) bekezdésének (d) pontja alapján a pilóta nélküli légijárművek repüléseihez – a légiközlekedés biztonsága érdekében – eseti légteret kell kijelölni. Az eseti légtér kijelölés kérelemre indul. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. melléklete 10. táblázatának 113. sora az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárásban a polgári légiforgalom biztonságára gyakorolt hatás, a légtérszerkezetben és a légiforgalmi szolgáltatást érintő változtatások kérdésében a légiközlekedési hatóságok szakhatóságként jelöli ki.

Az érintett hatóságok döntései számos körülmény alapos vizsgálatát követelik meg és közvetlen hatással vannak Magyarország légtérszerkezetére, ezzel együtt a polgári és állami célú légiközlekedés biztonságára.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a drón repüléshez szükséges eseti légteret igényelni, hanem a légiközlekedés biztonságára veszélyt jelentő minden egyéb esetben is (pl.: tüzijáték). Az eseti légtér kijelölés folyamatát az alábbi képpel szemléltetjük:eseti légtér kijelölésAz eseti légtér kijelölés kérelmének kitöltése
– A WGS-84 koordináta rendszer alapján meg kell adnunk a földrajzi földrajzi koordinátákat fok, fokperc és fokmásodperc pontossággal. Amennyiben henger formájú légteret igénylünk elég megadnunk annak középpontját, majd méterben / kilométerben meghatározni sugarát. Amennyiben sokszögről van szó minden egyes töréspontot sorra meg kell adnunk olyan módon, hogy az körbefogja az igényelni kívánt területet.
– Az igényelni kívánt légteret legalább 30 naptári nappal előre meg kell kérnünk és maximum ugyan ekkora időintervallumra kérhetjük meg. Ezen kívül meg kell adnunk a légtér igénybevételének tervezett időpontját az egyezményes koordinált világidő (UTC) használatával.
– Amennyiben az igényelni kívánt légtér magasságának alsó határa megegyezik a földfelszínnel, akkor azt a repülésben használatos “GND” (ground) rövidítássel kell jelölni.
– A igényelni kívánt légtér magasságának felső határát minden esetben AMSL (Above Mean Sea Level), vagyis a közepes tengerszint feletti magasság alapján kell megadni lábban (1 méter = 3,28 láb), 500-as értékre kerekítve.
– Egyes meghatározott tevékenységek miatt ellenőrizzük, hogy vonatkoznak-e repülésünkre a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott speciális szabályok.

Az eseti légtér kijelölés kapcsán felmerülő eljárási illeték megfizetése
– Az illeték gazdasági társaság és magánszemély esetében egyaránt 3.000 Ft.
– Az illetéket megfizethetjük illetékbélyeggel, amelyet a kitöltött kérelemre kell felragasztani.
– Az illetékeg megfizethetjük továbbá átutalással is, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett, HM VGH HM Igazgatás néven nyilvántartott 10023002-01780499-00000000 számú számlaszámára kell befizetni. Az átutalási bizonylat másolatát csatolni kell a kérelemhez, a közlemény rovatba be kell írni, hogy “Eseti légtér igénylésének illeték” szöveget, továbbá az igénylő nevét, lakcímét vagy székhelyét és az igénylés kezdőnapjának dátumát. Példa: „Eseti légtér igénylésének illetéke. Drón Alajos, 1055 Budapest, Balaton u. 5. 2018. október 14.”
– Fontos, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény kilistázza azokat az eseteket, amelyekben nem kell megfizetnünk az illetéket.
– Amennyiben egyszerre több igénylést nyújtunk be, akkor mindegyikre külön-külön kell megfizetni az eljárási illetéket.

Az eseti légtér kijelölés igénylésének benyújtása
– Az igénylést és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl.: illeték megfizetésének igazolása) a HM Állami Légügyi Főosztály részére kell megküldeni a tervezett repülést megelőzően legalább 30, maximum 60 nappal.
– Az igénylést benyújthatjuk postai úton a 1885 Budapest, Pf. 25. címre (címzett: HM Állami Légügyi Főosztály / Katonai Légügyi Hatóság)
– Az igénylést benyújthatjuk továbbá elektronikus úton is a klh@hm.gov.hu e-mail címre.
– Fontos tudni, hogy az elektronikus igénylést csak abban az esetben fogadják el, ha átutalással teljesítettük az illeték megfizetését. Minden egyéb esetben csak postai úton fogadják el igénylésünket.

Az eseti légtér kijelölés igénylésének elbírálása
– Az eljáró hatóság ellenőrzi, hogy az igénylést benyújtó jogosult-e részt venni az eljárásban.
– Az eljáró hatóság ellenőrzi, hogy minden szükséges csatolmány rendelkezésre áll-e az igénylés elbírálásához.
– Az eljáró hatóság ellenőrzi, hogy az igénylés megfelel-e a tartalmi követelményeknek.
– Az eljáró hatóság ellenőrzi a benyújtás beérkezésének időbeliségét.
– Az eljáró hatóság ellenőrzi a kérelmezett eseti légtér minden egyéb, más légtéren (jogszabályban kijelölt légterek és közigazgatási határozattal kijelölt egyéb eseti légterek) való átlapolást.
– Az eljáró hatóság megkéri a szakhatósági állásfoglalást.
– A katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. § p) pontja értelmében az eseti légteret a katonai légügyi hatóság jelöli ki, amely feladatok a HM Állami Légügyi Főosztály látja el, így jelenleg ez a szerv az eljáró hatóság.
– A fentiek alapján a HM Állami Légügyi Főosztály / Katonai Légügyi Hatóság határozatban dönt az igényelt légtér kijelöléséről, vagy az kérelem elutasításáról, esetleg hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet.

A fentiekből jól körvonalazódik, hogy mennyire rugalmatlan a rendszer.

Sajnos a jelenleg alkalmazott gyakorlat várhatóan csak azt követően fog racionalizálódni, miután a légiközlekedésről szóló 1995. XCVII. törvény és a magyar légtér igénybevételéről szólól 4/1998. Kormány rendelet módosításra kerül és végre megjelenik a várva várt drón rendelet.

Drón felelősség biztosítás – kötelező vagy sem?

A rövid válasz, hogy igen, a drónunkra kell felelősség biztosítást kötnünk. Tehát a fenti kérdés inkább úgy hangzik pontosan, hogy miért kell felelősség biztosítást kötnünk a drónunkra? Nos, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 10. pontja alapján minden a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása légiközlekedési tevékenységnek számít. Ugyan ez a törvény meghatározza a légijármű fogalmát is, ennek alapján légijárműnek számít bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása és ebbe a körbe beletartoznak a drónok is. A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) korm. rendelet 1. § alapján légiközlekedési tevékenység végzésére engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.

Minden eseti légtér kijelöléséhez szükség van biztonsági elemzésre és a légiforgalmi szolgáltató véleményére?

Nem, csak a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben van erre szükség. Ilyen esetről akkor beszélünk, ha az eseti légtér kijelölését:
– ellenőrzött légtérben tervezzük;
– AFIS, tehát repüléstájékoztató szolgáltatást biztosító légtérben tervezzük;
– az ellenőrzött vagy AFIS légtérhez vertikálisan 1000 lábnál (300 méter) közelebb tervezzük;
– az ellenőrzött vagy AFIS légtérhez horizontálisan 2,5 tengeri mérföld (circa 5 kilométer) közelebb tervezzük.eseti legter kijeloles a magyar legterszerkezetItt érdemes néhány szót említeni a magyar légtérszerkezet felosztásáról. Megkülönböztetünk ellenőrzött és nem ellenőrzött légteret, az utóbbiak azok, amelyekben viszonylag egyszerűen hajthatunk végre drón repülést. Az előbbiekben viszont számottevő légiforgalom van jelen, emiatt polgári vagy katonai légiforgalmi irányítói szolgáltatást biztosítanak. Ezeket a légtereket hívjuk repülőtéri, közelkörzeti vagy egyéb irányítói körzetnek. Ellenőrzött légteret találhatunk például Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, vagy a három katonai repülőtér (Kecskemét, Szolnok, Pápa) körül. Ezen felül számolnunk kell még a tiltott légterekkel és veszélyes légterekkel is – előbbibe értelemszerűen mindig tilos berepülni (ilyen jellemzően a kritikus infrastruktúrák körül található, pl. paksi atomerőmű), utóbbiba “csak” veszélyes (pl. izbégi katonai lőtér), de a közzétett üzemidőn kívül lehetséges.

Ezért nehéz megkapni manapság az eseti légtér kijelölés engedélyét

Már rögtön a legelején le kell szögeznünk, hogy a hazai jogszabályi környezet egyáltalán nem kedvez a drón repülésnek, bizonyos szempontból túlságosan nagy hangsúlyt fektet a légiközlekedés biztonságára. Ennek eredménye az a hibrid rendszer, amelyhez napjainkban alkalmazkodni kell. A friss tapasztalatok azt mutatják, hogy az eseti légtér kijelölésével összefüggő hatósági folyamatra megszabott 30 napos határidő nem elég, vagyis a fenti analógiát folytatva azt kell mondanunk, hogy a közlekedési lámpa működésével gondok vannak. Az első és legnagyobb probléma a már fentebb is hivatkozott kedvezőtlen jogszabályi környezet, másod és harmadsorban megemlíthetjük a kéz-a-kézben járó szűkös humán-erőforrást és az eseti légtér kijelölés kapcsán egyre növekvő igényeket. Annak érdekében, hogy tisztább képpel rendelkezünk a mostani helyzetről érdemes egy picit jobban kibontani az előbb felsorolt problémákat:
(1) A kedvezőtlen jogszabályi környezetre csak egy paradigma váltás jelenthet megoldást. Ennek eszközét, nevezetesen az évek óta várt drón rendeletet már csőre töltötték, de a lőszer vagy besült, vagy még nem sütötték el, így az a mai napig nem jelent meg és idén ebben nem is várható változást. A közeljövőben várható változások előszele lehet az Európa Paralment 2018. június 12-i jogalkotási állásfoglalása, amely a polgári légközlekedés területén alkalmazandó közös szabályokat foglalja magába.
(2) Az eseti légtér kijelölés kapcsán felmerülő feladatok ellátása a polgári és a katonai légiközlekedési hatóság feladata, de ezek a szervezetek vélhetően nem dúskálnak humán-erőforrásban, a fizetések valószínűleg nem tükrözik vissza a szükséges szaktudás, a felelősség és a leterhetlség mértékét. Annak ellenére, hogy ezek a szervek vélhetően törekszenek a lehetőségeik maximális bővítésére, mégis az a legjobb, ha ezen a téren számottevő változással nem számolunk.
(3) Informális adatokra támaszkodva elmondhatjuk, hogy 2018 első negyedévében 30 százalékkal több igénylés érkezett be az előző év hasonló időszakához képest, és már tavaly is jelentkeztek problémák. A növekvő számok mögött jogkövető magatartásra törekvő drón-tulajdonosok türelmetlenkednek és panaszkodnak a jelenlegi eljárásrendre, ami egyszerre jó és rossz. Jó, mert a számok azt mutatják, hogy nagyon sokan törekszenek jogkövető magatartásra és rossz, mert a végeredmény akár az is lehet, hogy ezt a hozzáállást a rendszer lassan leépíti.
Mindezek alapján joggal merül fel a kérdés az olvasóban: ebben a helyzetben mit tegyek, ha drónnal akarok repülni? A válaszunk egyszerű: minden esetben törekedjünk arra, hogy a legjobb tudásunknak megfelelően betartsuk a ránk vonatkozó jogszabályokat, hiszen drón-pilótaként a magyar légiközlekedés szereplői vagyunk. Ezek talán túl nagy szavaknak tűnnek, de ne értékeljük alá ennek a megállapításnak a jelentőségét, csak azért mert drón-pilótaként a földről irányítjuk ezt az eszközt. Tegyük fel magunknak a kérdést:

mit tennénk abban az esetben, ha autót vezetve a közelekedési lámpa nem vált zöldre, amikor elvileg zöldre kellene váltania? Áthajtunk a piroson?

Ezeket a cikkeket Neked ajánljuk!

Vélemény, hozzászólás?