Mac vs Windows – melyik operációs rendszer a jobb?

A Mac vs Windows nem az egyetlen eldöntetlen vita, ahol a brandek egymást tapossák a vásárlók kegyéért folytatott küzdelem során. A teljesség igénye nélkül említhetjük a Marvel vs DC, a Messi vs Ronaldo, a Mercedes vs Audi vagy éppzen a Pepsi vs Cola összecsapásait, amelyek során az évek óta pusztító marketing alakulatok kíméletlen, több-frontos állóháborúba bonyolódtak az ellenséggel. Ebbe a sorba remekül illeszkedik az évszázad IT-box mérkőzése, ahol a kék sarokban a macOS, a pirosban pedig a Windows várakozik a következő menetre. Bizony,

a Mac vs Windows vita talán soha nem volt annyira aktuális, mint napjainkban

és messze maga mögé utasítja a kategória egyéb (AMD vs Intel, ATI vs Nvidia) kérdéseit, már csak azért is mert azokat jobban megvizsgálva viszonylag egyértelműnek tűnik a választás. A nettó presztízs értéket vizsgálva talán a Mac jobban áll, mint a Windows: az elmúlt évek szívós marketing-hadjáratának eredményeképp a Mac a grafikusok eszközéből kinőtte magát, és ma már könnyen azonosítják a népszerű és sikeres felhasználók eszközeként. Ráadásul az Apple jóval hamarabb felismerte, hogy a termékek közötti szoftveres harmonizációval az iPhone tulajdonsokat könnyen elcsábíthatja a macOS világába. Emellett a Windows-felhasználók egyetlen megdönthetetlennek tűnő érve az ár / érték aránya. Ebben első nekifutásra mindenféleképp van valami, hiszen az Apple-ön kívül nincs más gyártó, aki az Intel i5 processzoraival szerelt eszközeit “pro” jelzővel merné illetni és 400 eFt-ot merne érte kérni. Valóban eldöntené ez az egyetlen érv a Mac vs Windows kérdést? Mostani cikkünkben erre keressük a választ.

Mac vs Windows – a piszkos anyagiak tükrében

Vizsgáljuk meg a kérdést először vállalati szempontból. Ennek érdekében érdemes visszaemlékezni az IBM egy 2015-ös konferenciájára, ahol Fletcher Previn alelnök arról beszélt, hogy a macOS rendszerszintű támogatása jóval olcsóbb, mint a Windowsé, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy jóval kevesebb Mac-felhasználó kér támogatást. Ez számszakilag azt jelenti, hogy az macOS-t használó IBM alkalmazottak mindössze 5 százaléka fordult a helpdesk segítségéért, ezzel szemben a Windows-felhasználók csaknem 40 százaléka volt kénytelen külső segítségre támaszkodni. Egy évvel később újabb konkrét számokkal állt elő az IBM: a napvilágot látott adatok alapján

az IBM minden egyes Mac után 273-543 USD megtakarítást könyvelhetett el egy hasonló súlycsoportban játszó Windows-t futtató eszközzel szemben.

Ezek a számok vélhetően az IBM dolgozóit is meggyőzték, így egy reprezentatív felmérés eredményeképp 73 százalékuk szeretné, ha a következő számítógépükön almás logó díszelegne. Ezt követően joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hazánkban hasonló-e a helyzet? A hazai vállalkozások alig mérhetőek össze az olyan óriásokkal, mint az IBM, ami egyébként is az Apple egyik legnagyobb partnerének számít, hiszen 370 ezer főt foglalkoztatnak világszerte. Ezzel szemben a magyar kis-, és középvállalkozások 10-100 főt foglalkoztatnak, ahol így a pénzügyi mozgástér is jóval szűkebb. Hazánkban alkalmazott megoldás, hogy a rendszerfelügyeletet általában kiszervezik, de akár az is előfordulhat, hogy az ismerős ismerősének a hozzáértő cimborája látja el ezt a feladatot. Ez természetesen egyáltalán nem kedvez a Macre épülő céges rendszer kiépülésének, vagyis a legtöbb esetben egy-egy nagyobb megbecsülésnek / jobb kapcsolatoknak örvendő kolléga használ Apple termékeket, esetleg a főnök asztalán trónol egy iMac – utóbbi leginkább csak amolyan státusz szimbólumként. Ennek ellenére egyszerű költségvonzat – produktum számítással könnyen meghatározható lenne az Apple termékek céges alkalmazásának jövedelmezősége. Azt otthoni felhasználás már egészen más tészta, hiszen az egyéni felhasználók esetében már sokkal világosabb a képlet: azonos teljesítményt alapul véve a Windows alapú eszközök sokkal olcsóbbak, úgyhogy az általános otthoni felhasználásra pusztán fiskális okokból nehéz Apple terméket ajánlani. Ezt a képet árnyalhatjuk, ha számolunk a teljes életciklussal, ami magába foglalja a várható szerviz-költségeket és a tervezett élettartamot. Amennyiben régiókra bontva gondolkozunk, azt láthatjuk, hogy hazánkban kiemelkedően drágák az Apple termékek, amit a 27 százalékos ÁFA tartalomnak köszönhetünk és ehhez társul a jóval gyengébb fizetőképes kereslet. Ennek ellenére még hazánkban is azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt fél évtized látható változást hozott és egyre több felhasználó keze alatt jelenik meg egy-egy Mac. Érdemes még egy élő példán keresztül gyors számvetést elvégeznünk: az iMac 27 5K Retina kijelzővel circa 1 millió forintba kerül, azonban egy legalább ilyen képességekkel rendelkező kijelző már önmagában közel 600 eFt-ot kóstál. Tehát marad további 400 eFt a processzorra (100 eFt), grafikus gyorsítóra (50 eFt), memóriára (30 eFt), háttértárra (30 eFt), alaplapra (40 eFt), tápra (15 eFt), hűtésre (15 eFT), házra (15 eFt), perifériákra (egér, billentyűzet – 50 eFt), hangszóróra (15 eFt). Mindez végül azt eredményezi, hogy ebben a konkrét esetben egy hasonló képességű Windows eszközt összeállítva nagyjából 50 eFt-ot spóroltunk, vagyis 5 százalékot.

Mac vs Windows – külső és belső értékek

Az egészen biztos, hogy design tekintetében az Apple diktál, a többiek csak a cupertinóban felállított trendekhez igazodnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján pedig azt mondhatjuk, hogy a piac igazodik is,

egyre több Windows eszköz szeretne Mac-re hasonlítani.

Ennek legkézenfekvőbb példája az Asus Zenbook sorozata, de megemlíthetjük a Surface-sorozatot, vagy a Xiaomi legújabb próbálkozását is – mind a háromra igaz, hogy szemérmetlenül lopják el az Apple Mac és MacBook széria legmeghatározóbb stílusjegyeit. A Windowst futtató versenytársak javára szóljon, hogy a specifikációk alapján messze maguk mögé utasítják a cupertinói óriás eszközeit, de valahogy ez az előny mégem elég ahhoz, hogy a Dávidok földbe döngölják Góliátot. Ez a helyzet úgy válik különösen érdekessé, ha a specifikációk mellett összehasonlítjuk a benchmark teszteredményeket is, hiszen ezek alapján a Mac vs Windows meccs már rég eldőlt volna az utóbbi javára.

mac vs windows

Ebből könnyen leszűrhetjük, hogy önmagában a számok – specifikációk, benchmark eredmények – nem adják el az adott eszközöket, csak ideológiai táptalajt biztosítanak azok számára, akik nem szeretnének bűnbeesni az almával. Mindez nagyban köszönhető annak, hogy az Apple eszközök nem csak megjelenésük pillanatában, hanem évekkel később is stílusosnak mondhatóak, ráadásul a prémium anyaghasználat sokat segít abban, hogy valóban sokáig húzza egy-egy Mac az igát, miközben nincs olyan üzleti megbeszélés, ahol szégyenkeznünk kellene az általunk használt Mac miatt. Ennek egyik legjobb példája a ma már látványosan öregedő MacBook Air széria, de még ennek esetében is elég lenne egy vékonyabb kávával körbevenni a kijelzőt, hogy újra vonzóvá tegyék a portékát. Ezzel szemben érdemes felsorakoztatni az üzleti Windows laptopokat, ahol már kiugró különbségekkel is találkozhatunk: néhányan gyártó valóban odafigyel arra, hogy a praktikum mellett a külcsín is vonzó legyen, de került már a tesztpadunkra olyan HP EliteBook, aminek a megvásárlása mellett szinte egyetlen érvet sem tudtunk felsorakoztatni.

mac vs windows

Mac vs Windows – az adataink biztonságának szempontjából

A szoftveres biztonság az elmúlt évek egyik legégetőbb kérdésévé vált. Számítógépeink ma már nem csak az egyre értékesebbé váló e-mail fiókjaink jelszavait tárolják el, hanem az internetes fizetéssel összefüggő bankkártya és paypal információk is kibányászhatóak az adatok közül. Vállalati alkalmazás során ennél sokkal érzékenyebb dolgokat is tárolhatuk, amelyeket értelem szerűen védelmeznünk kell. Emiatt még aktuálisabbá válik a kérdés, hogy vajon a Windows vagy a macOS kezelésére bízzuk-e ezt a nagyon kényes, bizalmi feladatot. Általános vélekedés, hogy az Apple eszközöket egyszerűen nem fenyegetik a vírusok és a kémprogramok, mert azok csak a Windows környezetben életképesek. Ez természetesen tévedés, de annyi féligazságot találhatunk a sorok között, hogy a Windows eszközökre alapvetően több káros program vadászik. Ennek egyik oka, hogy a globális piacon sokkal nagyobb szeletet hasított magának a Windows, mint a macOS, a másik számottevő tényező, hogy az utóbbi operációs rendszer valóban biztonságosabbnak – de nem feltörhetetlennek – nevezhető. Tehát, nem meglepő, hogy kisebb energiabefektetéssel nagyobb nyereség érhető el, ha az adott támadó a Windows térfelét célozza meg. Az Apple-ökoszisztémában megtalálható eszközök további nagy előnye, hogy a hardveres variációk száma – eltekintve néhány Hackintosh eszköztől – erősen limitált, vagyis sokkal könnyebb felvértezni az almás eszközöket a várható támadásokkal szemben. Érdemes még azt is megemlíteni, hogy az Apple Unix-alapokra építkezik, vagyis az egyes folyamatok sandbox jelleggel sok esetben szinte hermetikusan elkülönülnek egymástól, így egy sikeres betörés sokkal kisebb eredménnyel kecsegtet, mint a versenytárs esetében. A harmadik féltől származó alkalmazások, programok telepítése se annyira egyszerű macOS környezetben, ráadásul az Apple eszközökön a fekete-piac sem annyira általánosan elterjedt, mint Windows környezetben. Ennek ellenére biztonsági réseket azonban még az Apple szoftvermérnökei is hagynak néha, ez az elmúlt időszak frissítései során is nyilvánvalóvá vált. Emiatt azt javasoljuk, hogy amennyiben valaki végfelhasználóként, általános célokra használja Mac számítógépét, legyen elővigyázatos és tartsa frissen szoftvereit, a vírusvédelem azonban nem kötelező azoknak, akik nem járnak-kelnek az internet fekete bugyraiban, vagy nem tárolnak szenzitív céges adatokat.

Mac vs Windows – a gamerek szemszögéből

Miközben azt láthatjuk, hogy globális fronton előretörnek a gamerek, valahogy ez mégsem csapódik le cupertinóban. Ami csak és kizárólag arra vezethető vissza, hogy maga a gaming nem kifejezetten a macOS erőssége. Sok tekintetben jelent hátrányt az, hogy szinte megszámlálhatatlan verziója van a Windows PC / laptop kínálatban, de a gaming terén ez a legnagyobb fegyvertény. A számtalan konfigurációs lehetőség, a széles gamer-laptop paletta sokkal inkább teszi vonzóvá a Windows platformot a játékosok által alkotott egyre inkább növekvő kultúrkörben.

Az Apple ebben a ligában egyszerűen nem tud labdába rúgni

a félmilliós gépeiben is csak belépőszintű dedikált ATI kártyák dolgoznak, amik maximum a casual gamerek igényeit képesek kielégíteni, miközben az erős középmezőnyt képviselő Nvidia GTX 1050 Ti már a 300 eFt alatti ársávban mozgó laptopban is elérhető opció. A problémát csak tovább eszkalálja, hogy a Mac felhasználók részére a Steamen összesen kb. 4500 játék érhető el, miközben csak 2017-ben 7672 jelent meg. Amennyiben csak a számokat szeretnénk megszólaltatni, szintén érdekes statisztikával kell számolnunk: amennyiben minden Mac felhasználó gamer vízekre evezne, akkor is hatszor több Windows gamer nézne velük szembe.

Melyik operációs rendszer a jobb – konklúzió

Ahogy minden esetben, most is két oldala van az éremnek és attól függően, hogy milyen szűrőn keresztül vizsgáljuk a kérdést más-más végeredményre juthatunk. Ez azt jelenti, hogy

a Mac vs Windows kérdést nem lehet általánosságban megválaszolni, csak az adott egyén / vállalat szemszögéből elemezni.

Ez az elemzés az egyén preferenciák figyelembevételével kezdődik és magába foglalja az adott személy igényeinek, lehetőségeinek és szükségleteinek feltérképezését. Ehhez a feladathoz a fent megfogalmazottak remek keretet biztosítanak, az alábbi táblázat pedig ideális eszköze lehet a feltérképezés végeredményének súlyozott összefoglalásának.

Mac Windows Egyéni preferencia (100)
Ár + (1-3)
Értékállóság + (1-3)
Támogatás + (1-3)
Biztonság + (1-3)
Fejleszthetőség + (1-3)
Megbízhatóság + (1-3)
Stabilitás + (1-3)
Gamer élmény + (1-3)
Felhasználói élmény + + (1-3)
Rugalmasság + (1-3)
Ökoszisztéma + (1-3)
Eredmény

A táblázat alkalmazása:
(1) Az egyes sorokon végighaladva 1-3 között adjuk, hogy az adott tulajdonság mennyire fontos a saját megítélésünk szerint. Minél nagyobb az érték, annál fontosabb az adott tulajdonság számomra.
(2) Az adott sorhoz tartozó értékhez az adott oszlopban található [-] vagy [+] előjelet rendeljük.
(3) Az így megkapott számokat az egyéni preferenciából (100) kivonjuk / hozzáadjuk.
(4) A Mac és a Windows oszlopok utolsó cellájába kapunk egy-egy végeredményt, amelyek közül a nagyobb értékkel rendelkező áll közelebb igényeinkhez.

Ezeket a cikkeket Neked ajánljuk!

Vélemény, hozzászólás?