Így nőtt az évek alatt a mobilos processzormagok száma

0
386

Az asztali számítógépek hőskorában a gyártók ádáz harcot vívtak egymással, hogy egyre magasabb mega/gigahertzen futó processzorokat dobjanak piacra. És hogy ezekből a hibákból mit tanult a mobilipar? Semmit. 2009 januárjában történt meg először, hogy a mobilos CPU magok órajele átlépte a bűvös 1 GHz-es álomhatárt, az aranyérmet akkor a Toshiba TG01 nyakába lehetett akasztani. A Scorpion maggal rendelkező Snapdragon S1 lapka mellé 256 MB RAM járt.

Toshiba TG01

Érdekesség, de nemcsak az okostelefonok, hanem a hagyományos készülékek esetén is ment a csata, a Samsung Jet már 800 MHz-es egységgel üzemelt, a Nokia C3-01 pedig már 1 GHz-en pörgött.

Nokia C3 01

Az asztali konfigurációk esetén nem volt annyira nehéz a helyzet, mint mobilos fronton, hiszen egy nagyobb tápegységgel gond nélkül feltornázható volt az órajel, maximum a fogyasztás nőtt, de szűk két éve ez senkit nem érdekelt.  A telefonos szegmensben nem is ez volt a fő aspektus, hanem inkább a magok száma, 2011-ben történt meg, hogy már kétmagos CPU-vel került forgalomba a telefon, méghozzá az LG Optimus 2X, amiben egy Tegra 2 AP20H SoC dübörgött.

LG Optimus 2X

A 2012-es év már elhozta az első 2 GHz-es példányt, a csúcsra a Motorola RAZR i XT890 ért fel, bár ebben csak egy processzormag dolgozott ezen a sebességen.

Motorola RAZR i XT890

Ami jól bizonyítja, hogy a magok száma fontosabb volt a mobiloknál, mint az órajel, az az, hogy hamarabb jelent meg az első négymagos készülék, mint az előbb említett Motorola modell. A HTC One X (Tegra 3) és a Samsung Galaxy S III (Exynos 4412) ugyanis 2012 májusában piacra lépett és már négymagos processzort kaptak.

HTC One X

Egyelőre még a 3 GHz-es magoktól magoktól messze vagyunk, bár a távolság folyamatosan csökken, a Helio X27-es rendszerchip ugyanis maximumon járatva már 2,6 GHz-et tud, ahogy a 10 nm-es Helio X30 is.

A Samsung a Galaxy S4-gyel tolta feljebb a lécet 2013 márciusában, ami már nyolcmagos processzort kapott, big.LITTLE architektúrát használva. Persze volt snapdragonos változat is, amiben viszont “csak” négy processzormag teljesített szolgálatot.

A következő nagy ugrásra már éveket kellett várni, 2016 áprilisában jött el a pillanat, amikor a LeEco Le 2 Pro bemutatkozott a maga Helio X25 lapkájával és 10 magos processzorával. Visszatérve amúgy az ennél is frissebb X30-ra: ez az első SoC, amiben már háromféle magtípus szerepel.

LeEco Le 2 Pro

Hogy mikor jön ki az első tizenkét magos processzor, az egyelőre jó kérdés, de a Cortex-A53 vagy éppen A72, A73 magok mellett eltörpül a keveset fogyasztó A35 mérete, szóval akár kis helyre is be fog mérni ekkora teljesítmény.

A fent leírtakból jól látszik, hogy egy helyen sincs említve az Apple, ami nem véletlen, hiszen a techóriás meglehetősen lassan vette fel a ritmust, nem mintha ezzel sebességben kicsit is lemaradtak volna, sőt, néha pont az ellenkezője fordult elő. Az iPad Air 2 emelte a tétet kettőről három magra, az iPad Pro 10.5-ben viszont már hatmagos CPU próbálja meg kielégíteni az igényeket.

Apple iPad Pro 105

A PC-s iparág persze még őrültebb számokat hoz már manapság, az AMD boszorkánykonyhájában készülő Threadtripper 16 maggal, a méregdrága Intel Core i9 legerősebb változata pedig 18 (!) maggal hívja fel magára a figyelmet. Van még kérdés?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét