Aki egy picit jobban foglalkozik az aktuális technológiai trendekkel annak gyakran felteszik a kérdést: Milyen telefont vegyek 2018-ban? Ezt az érdeklődést nagyban köszönhetjük annak, hogy a telefon – pontosabban az okostelefon – az elmúlt évtizedben a legfontosabb szerkentyűvé vált a modern életünkben. Emiatt napról-napra fontosabb, hogy megtaláljuk a saját pénztárcánkra szabott, igényeinket pedig legjobban kielégítő darabot. Amennyiben a vásárlás előtt alaposan felmérjük az előbb említett két tényezőt – a pénztárca és az igények -, akkor egy viszonylag szűk körbe tudjuk szorítani az alternatívákat, így megkönnyítjük a választásunkat. Jelen cikk ehhez a felméréshez biztosítja a szükséges információkat, és az utolsó fejezetben bemutatjuk a Techkalauz által megszólított mobil-szakértők aktuális ajánlatát.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
A büdzsé kérdése.
Az okostelefon vásárlására fordítható keret alapjaiban fogja meghatározni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. A vásárlók nagy többsége – a szükségszerűség, vagy önmérséklet miatt – egészen szűkös keretek között mozog, míg néhányan a teljes termékpalettáról szemezgethetnek. A kettő közül talán az utóbbi esetben nehezebb a választás, hiszen – tökéletes telefon híján – a legdrágább szegmensben is kötnünk kell néhány kompromisszumot.
Szűkös büdzsé
Legalább egy előnnyel számolhatunk, amennyiben kisebb összeget fordíthatunk az okostelefon vásárlásra: nincs túl sok igazán jó opció. Ebben a pontban hangsúlyozni kell, hogy a szűkös büdzsé nem biztos, hogy az anyagi lehetőségeinket jelenti – előfordulhat, hogy csak nem akarunk 150 ezer forintot kiadni egy okostelefonért. Ez elsősorban egyéni mérlegelés kérdése, amelyben fontos, hogy nagy szerepet kapjon az adott eszköz mindennapjainkban betöltött szerpe. Tehát, ha munka, kikapcsolódás vagy bármi egyéb célból sokat van a kezünkben a telefon, akkor érdemes egy picit felemelni a keretet, minden más esetben viszont jobban járunk, ha lefaragunk belőle.
Közepes-nagy büdzsé
Az igazi fejtörés akkor kezdődik, ha már nagyobb kerettel garázdálkodhatunk. Emiatt érdemes néhány sor erejéig visszaülnünk a középiskola közgazdaságtan órájára, amikor előkerült a csökkenő hozadék elvének fogalma. Ez kimondja, hogy: a csökkenő hozadék az a tétel, amely szerint egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását. Hogy ez mit is jelent ebben az esetben? Játszunk el a következő gondolattal:
– 40 ezer forintért vásárolhatok egy Nokia 5-öt;
– 80 ezer forintért vásárolhatok egy Xiaomi Mi A2-őt;
– 160 ezer forintért vásárolhatok egy Samsung Galaxy S8-ast;
– 200 ezer forintért vásárolhatok egy Samsung Galaxy S9-est;
– 350 ezer forintért pedig vásárolhatok egy Samsung Galaxy Note9-est.
Ebből a felsorolásból is látszik, hogy minél drágább egy okostelefon, annál kevesebb járulékos haszonra teszek szert. Hogy mit értünk ez alatt? Egy Note9 nem rendelkezik ötször jobb kijelzővel, egy S9-ben nincs háromszor erősebb lapka, egy S8 pedig nem rendelkezik kétszer akkora üzemidővel, mint egy Mi A2. A telefon hasznát leginkább a produktivitásban tudjuk mérni: ezt elősegíti egy nagy kijelző, vagy a hosszú rendelkezésre állás. Ennek ellenére, hiába költünk negyed millió forintot egy 2018-as csúcstelefonra, akkor se kapunk ötször jobb kijelzőt, vagy üzemidőt egy telefontól sem. Vagyis a drágább nem biztos, hogy jobb – de ha a drágább jobb sem feltétlenül éri meg a 30-60%-os felárat egy-egy marginális különbség.
A vásárlás és az érzelmek
Legtöbb döntésünk az érzelmeinkből táplálkozik. Számos kutatás, felmérés mutatott rá, hogy a magukat tudatos vásárlókként azonosító személyek is nagyban alapoznak az érzelmeikre. Ezt tovább tetézi, hogy sokak szemében a telefon státusz-szimbólum – tehát a hőn áhított eszközért annak valódi értékén felül is hajlandóak vagyunk fizetni, csak hogy birtokba vehessük. Ez azért is nagyon fontos, mert:
egy luxus autó, vagy álom ház sokak számára elérhetetlen marad, de egy drága telefont nagyon sokan megvehetnek maguknak.
Azonban az, hogy valaki megvehet valamit ma már nem egyenlő azzal, hogy meg is engedheti azt a valamit magának. Az érzelmeink minimális megzabolázásával már számottevő költségcsökkenést érhetünk el: egy iPhone 8 ugyanis jóval olcsóbb, mint egy iPhone X – értékben mégsem érhető tetten a felár.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
A kamera kérdése.
Meg tudná mondani valaki, hogy melyik telefonban volt először kamera? Szerencsére itt nem a tyúkról és a tojásról van szó. Nos, ha lehet hinni az internet bugyrainak, akkor bizony a 2000-ben megjelent Samsung SCH-V200 az első fecske, ami végül máig – és vélhetően még nagyon sokáig – tartó nyarat hozott el. Azóta közel két évtized telt el és ma már el sem lehet képzelni telefont kamera nélkül. Ennek a húsz évnek legalább kétharmada azzal telt el, hogy a gyártók kiküszöböljék a mobil-kamerák gyermekbetegségeit. Ez mostanra teljes mértékben sikerült, amit nagyon jól alátámaszt a kompakt fényképezőgépek halála is.
Minél jobb mobiltelefonba épített kamerára elsősorban annak van szüksége, aki a különböző tartalomgyártásokkal foglalkozik: vlogol, instagramozik, és-a-többi. Aki ezeket a területeket nem veszi komolyan, és csak alkalomszerűen lő el egy fotót, vagy készít videót az egészen biztos, hogy bármelyik 2018-as telefon kamerájával meg fog elégedni. Legyen szó azonban profiról, vagy kezdőről, egy dolgot nem szabad elfelejteni:
mindig az a legjobb fényképezőgép / kamera ami éppen nálad van.
Ez a legtöbb esetben a telefonunk lesz. Nézzük, mi teszi a mobiltelefon kameráját jó kamerává.
Megapixelek
A megapixel (MP) háború már a DSLR korszak kezdete óta tart, a telefon-kamerák megjelenésével csak egy új front nyílt a harcmezőn. Az MP azt a számot fogja megadni, hogy hány képpontot (pixel) fog tartalmazni a kamera által készített kép. A mega ebben az esetben a szorzószám, ami 1000 x 1000, vagyis összesen 1 000 000 pixelt jelent. Egy 20MP kamera képe 20 millió képpontot foglal magába. Ez akár azt is jelenthetné, hogy minél több pixel áll rendelkezésre, annál jobb képet fogok kapni. Ez részben igaz, részben nem – a több valóban jobb, de az adott képpont tartalmi minőség egyáltalán nem mindegy.
Szenzor méret
Itt már egyértelműen azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb a szenzor, annál jobb a kép. A szenzor a fényképezőgép képalkotó része, ami értelem szerűen “fénnyel táplálkozik”. Ez azt jelenti, hogy minél több fényt tud felfogni a felülete, annál több információ áll majd rendelkezésre, így annál jobb minősége lesz az adott képpontnak. A telefon-kamerák szenzor mérete alapvetően kicsi és ez is a legnagyobb korlátozó tényezőjük, gyenge fényviszonyok között ezért tűnik szemcsésnek a kép, hiába a 20MP. A szenzor méretét hüvelykben szokták meghatározni, és a gyártok ezzel nem is nagyon szokták reklámozni a telefonokat. Akinek szívügye a kamerázás / fotózás, az mindenféleképp hasonlítsa össze a kiszemelt darabok szenzor méretét.
Rekeszérték (Aperture, vagy f-érték)
A rekeszérték fogja meghatározni, hogy a szenzorra mennyi fényt engedünk. A legtöbb okostelefon esetében nem állíthatjuk ezt az értéket, de azért vannak kivételek. Minél alacsonyabb ez a szám, elvileg annál jobb eredményt kapunk – de figyeljünk arra, hogy erős napsütésben akár ki is éghet a kép a rengeteg fény miatt (emiatt szerencsésebb az állítható rekeszérték). Akinek fontos a jó kamera az törekedjen f/2.8 vagy alacsonyabb értékre.
ISO tartomány
A rekeszérték mellett nagyon fontos tulajdonságot jelöl még az ISO tartomány. Az ISO tartomány adja meg, hogy mennyire érzékeny a kamera a fényre – minél nagyobb ez a tartomány, annál érzékenyebb a kamera. Fontos azonban, hogy hiába nagy az ISO tartomány, egy bizonyos érték felett már értelmezhetetlnül zajos is lehet az elkészített felvétel. Vagyis önmagában egy magas ISO tartománnyal ne hagyjuk, hogy “kilóra megvegyenek”.
Képstabilizáció
Stabilizációra fénykép készítésekor, vagy videó rögzítésekor is szükség lehet. A fényképezést annyiban segíti, hogy rossz fényviszonok között hosszabb zársebességgel operálhatunk. Ez azért jó, mert így több fényt kap a kamera anélkül, hogy a kép “bemozdulna”. Mozgókép rögzítése során pedig a nem kívánt rezgéseket csökkenthetjük képstabilizációval. Kétfajta stabilizációról beszélhetünk, digitálisról és optikairól. A digitális képstabilizációt az adott kamera szoftveresen hajtja végre, és az eredmény sokszor nem felel meg az elvárásoknak. Ettől függetlenül ez is egy hasznos eszköze lehet a kamerának. Ennél azonban mégis jobb megoldás az optikai képstabilizáció. Ennek működési elvét úgy érdemes elképzelni, mintha egy beépített gimbal kerülne a telefon kamerájába és ez simítja ki a mozdulatainkat.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
A kijelző kérdése.
A kijelző nagyon fontos alkotóeleme minden egyes telefonnak, de a kíméletlen marketinghadjáratoknak köszönhetően sokszor túlértékeljük. Első sorban a mérete a kérdés, mivel minél kisebb, annál kompaktabb telefont lehet köré építeni. Ma már jól belőtt méretekben dolgoznak a gyártók, nekünk csak ki kell választanunk az igényeinknek megfelelőt. A régi standardok szerint a 4 hüvelykes méret volt a legelterjedtebb, ma már inkább 5-6 hüvelykről van szó. Ez azonban csak a történet egyik része, hiszen a felbontás, a válaszidő, a kontraszt arány, a fényerő, a betekintési szögek és az alkalmazott technológia mind-mind tovább árnyalja a képet. Ezt jól felismerték a marketing szakemberek is, így ma már ún. professional-grade kijelzőket kapnak a zászlóshajók. Itt érdemes egy kis kitekintést tennünk a monitorok világába, ahol még a praktikum és az ésszerűség nagyobb szeletet kap a tortából. Vagyis, amíg monitorok esetében feltételezhetjük, hogy valódi munkára fogják majd őket, addig egy telefon egyelőre nehezen elképzelhető a legjobb színhűséget igénylő professzionális grafikai munka eszközeként. Ezért azt javasoljuk, hogy a megengedhetjük magunknak akkor minimumként ragaszkodjunk a FHD+ (2160x1080p) – vagy ahhoz közelítő – felbontáshoz, valamint az IPS technológiához.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
A teljesítmény kérdése.
A teljesítmény ismét egy olyan kérdéskör, ahol túlértékeljük az adott eszközben helyet foglaló lapka-GPU-RAM triumvirátusát. Természetesen ezek fontos befolyásoló tényezők, valamint könnyen mérhető / beazonosítható indikátorok, de legalább ennyire fontos a háttérben dolgozó szoftvermérnök-gárda. Amennyiben az utóbbi hiányos, esetleg rossz minőségben dolgozik, akkor az erős vas soha nem lesz az adott rendszerre (iOS, Android) optimalizálva. Ennek a végeredménye, hogy a felhasználói élmény csorbul, az alkalmazások lassabban töltenek be, gyakrabban fagynak ki, a telefon funkcionalitása csökken. Fontos tehát, hogy a számok mögé lássunk és egy-egy nevenincs gyártó ne fogjon meg egy Snapdragon 820-as lapkával.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
Az anyaghasználat kérdése.
Az anyaghasználat olyan fontos kérdéskör, amelynek ökölszabályát már szinte minden gyártó elfogadta:
a fém (alumínium) jobb, mint a műanyag.
A fém önmagában nem csak tartósabb, hanem sokkal inkább kelt prémium érzetet, mint egy könnyű műanyag ház. A megbízható anyaghasználat és a jó összeszerelés minden telefonnal szemben alapelvárás kell, hogy legyen, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy a legtöbb eszköz tokban végzi. Minél kevésbé ragaszkodunk a tokhoz, annál inkább érdemes strapabíróbb telefont választani és fordítva. Egy hivatalos márkaszerviz által végzett kijelzőcsere horribilis összegbe kerülhet, de egy utángyártott olcsó panel minősége láthatóan rosszabb, mint az eredetié.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
Az operációs rendszer kérdése.
Kissé cinikusan azt is mondhatnánk, hogy choose your posion. A iPhone megjelenését követő években nem igazán volt kérdés, hogy ki a piac egyeduralkodója. Hiába fogyott sokkal több Androidos telefon ekkortájt, aki tehette mind iPhone-t használt. Ma ez a kérdéskör már korántsem ennyire egyértelmű. Az iOS is egyre több buggal rendelkezik, a tervezett avultatás botránya alig egy évvel ezelőtt alapjaiban rengette meg az Apple-hívők hitvilágát, és mindez még csak a jéghegy csúcsa. Ezzel szemben az Android egyre jobb, stabilabb és megbízhatóbb lett, ráadásul a választék is hatalmas. Aki viszonylag olcsó és jó telefont akar vásárolni, annak ma már egyértelmű a választása [Android]. Ahogy haladunk felfelé, úgy kerülnek elő a drágább szegmensben az almás telefonok, de dominanciájuk mégsem érhető tetten. Képesség terén ezért nem is nagyon lehet dönteni a két operációs rendszer között, de a következő két tényező figyelembevételével még mélyebbre áshatunk.
Privát-szféra
A kibertérben a privát-szféra fogalma teljesen ismeretlen. Ettől függetlenül az egyes rendszerek hajlandósága és sérülékenysége korántsem ugyan akkora, amit jól körvonalaz az Apple és a Goole által alkalmazott különböző megközelítés. Előbbi – legalábbis a marketing anyagok szerint – jóval nagyobb hangsúlyt fektet az adataink tiszteletben tartására, míg az utóbbi nem fukarkodik azok felhasználásával. Ezt egy friss felmérés is alátámasztja, amely során a vizsgált felhasználók Androidot futtató telefonja óránként 14 alkalommal küldött kisebb-nagyobb adatcsomagot a Google-nek. Ezzel szemben egy iPhone mindössze óránként 1 adatcsomagot küldött “haza”. Mivel a Google háttérfolyamatokba ágyazva is előszeretettel gyűjtögeti az adatokat, így ennél is rosszabb képet kapunk, ha megvizsgáljuk az ún. használaton kívüli időszakot is. Ennél fogva, akik még hisznek az olyan elavult fogalmakban, mint a privát-szféra, inkább az Apple termékekkel barátkozzanak.
Ökoszisztéma
Manapság egyre gyakrabban halljuk az ökoszisztéma szót az eredetitől eltérő környezetében. Vagyis, technológiai értelemben a különböző okoseszközeink között kiépített gondtalan összhangot értjük az ökoszisztéma alatt. Ennek egyik ékes példája az Apple okoshangszórójának megjelenése, amelyhez már-már mágikus tulajdonságokat is társítottak, mert falakon keresztül is meghallotta az utasításokat. A valóságban csak arról van szó, hogy egy hálózaton dolgozik a háztartásban található többi almás termékkel, így ha az iPhone-unk / Watch-unk hallotta amit mondtunk, akkor azt továbbításra került a HomePod számára. A Google hasonló ökoszisztémába próbálja rendezni az Android alapokra építkező eszközöket. A két versenyző közül egyik sem tett szert behozhatatlan előnyre, de egy új telefon vásárlása során érdemes figyelembe venni, hogy milyen más okoseszköz található még a háztartásban. Amennyiben a család nagy része MacBook-ot és iPad-et használ, akkor érdemes az Apple háza táján telefont keresnünk és fordítva.
Milyen telefont vegyek 2018-ban?
Sorra vettük azokat a vásárlást befolyásoló tényezőket, amelyek segítéségével most már egészen pontosan meg tudjuk fogalmazni az igényeinket. Így végre foglalkozhatunk a legfontosabb tartalmi elemmel, a Techkalauz által megszólított szakértők segítségével összeállított telefon-ajánlattal. Mivel a legfontosabb vásárlást befolyásoló tényezőként az árat határoztuk meg, így ennek alapján rendszereztük az okostelefonokat.
Milyen telefont vegyek 2018-ban 40.000 Ft alatt?
Ezért az összegért, olyan okostelefonok közül válogathatunk, amelyek 1-2 évvel ezelőtt jelentek meg a belépőkategóriát képviselő eszközök sorában. Egy-egy kifutó szériát akár komoly kedvezménnyel is megkaphatunk, emiatt érdemes a vásárlást jól időzítenünk.
Milyen telefont vegyek 2018-ban 80.000 Ft alatt?
Ebben az árkategóriában már jóval nagyobb választék áll rendelkezésünkre, emiatt a választás is nehezebbnek tűnhet. A tapasztalatokat összegezve mégis egyetlen gyártó termékeit érdemes kiemelni:
Milyen telefont vegyek 2018-ban 100.000 Ft alatt?
A kör tovább bővül, akár már a legolcsóbb iPhone is a horogra akadhat. Utóbbi hiába számít viszonylag régi telefonnak, ha a kisebb méretet preferáljuk és a szívünk helyén is egy alma dobog, akkor nincs más opció. Szerencsére Android téren sem túl bonyolult a helyzet.
Milyen telefont vegyek 2018-ban 200.000 Ft alatt?
Talán itt tűnhet legnehezebbnek a döntés, de mivel a feltörekvő kínai gyártók ebbe az árkategóriába pozícionálják legerősebb telefonjaikat, így mégis viszonylag egyszerű dolgunk van. Lényegében felső-közép kategóriás árazás mellett vásárolhatunk csúcs-kategóriás telefonokat. Mindezeken túl, aki almára vágyik annak kis szerencsével akár iPhone 8 is összejöhet akciósan.
Milyen telefont vegyek 2018-ban 200.000 Ft felett?
Szinte a teljes paletta megnyílik előttünk, ebben a ligában már a legnagyobbak zászlóshajói lőnek egymásra.
